Csütörtökön és pénteken zajlik az Európai Tanács rendkívüli ülése. Az uniós állam- és kormányfők az EU és Törökország kapcsolatáról, a Kínával való együttműködésről és a belarusz válságról egyeztettek – írja az MTI.
Rendezni kell a földközi-tengeri helyzetet
A résztvevők az első napon felszólították Törökországot, hogy folytasson párbeszédet Görögországgal és Ciprussal a Földközi-tenger keleti medencéjében található olajmezők miatt kialakult konfliktus megoldására.
Mark Rutte holland kormányfő szerint most Törökországon a sor, hogy döntsön, hogyan akarja alakítani a kapcsolatát az EU-val. Rutte szerint ha Törökország konstruktívnak bizonyul, akkor folytatódhat a 2016-ban a migrációval kapcsolatban megkötött partneri együttműködés, sőt, szerinte az EU akár meg is erősítheti a kereskedelmi kapcsolatait Törökországgal, hajlandóak lehetnek a vámunió modernizálására.
A török külügyminisztérium a pozitívumok közül kiemelte, hogy az uniós szöveg felidézte a török–görög tengerjogi tárgyalások újrakezdéséről szóló megállapodást. Ugyanakkor szerintük az, hogy a dokumentum továbbra sem említette a kettéosztott Ciprus török lakosságát, valamint a szigetország körüli szénhidrogénforrásokból származó bevételnek a sziget görög és török lakossága közötti igazságos szétosztását, azt mutatja, hogy az EU fenntartja a ciprusi törököket semmibe vevő mentalitását.
Törökország a kérdésben nem hajlandó tárgyalni Ciprussal, szerintük a szigetországnak a csak Törökország által elismert Észak-ciprusi Török Köztársasággal kell rendeznie a kérdést, mert ők nem tárgyalnak olyan országgal Ciprus tengeri határairól, ami nem képviseli a sziget török lakosságát. Az szerintük is fontos, hogy a felek minél hamarabb leüljenek tárgyalni, és összehangolják a tengeri vizsgálataikat.
Bár a Tanács által használt nyelvezetet nem tartják túl konstruktívnak, állításuk szerint továbbra is a teljes tagságot szem előtt tartva kívánnak tárgyalni az Európai Unióval.
Szankcióháború, Marshall-terv, Kína és brexit
Pénteken a szeptemberi, kétes tisztaságú elnökválasztás és az azt követő megmozdulások résztvevői elleni erőszakos fellépés miatt a Tanács szankciókat vezetett be Belarusszal szemben, amire Minszk szintén szankciókkal válaszolt: összeállítottak egy listát arról, hogy melyik EU-s tisztségviselők nem léphetnek be az országba, bár a neveket nem hozták nyilvánosságra.
Emellett a Tanács elfogadta a Lengyelország által benyújtott második Marshall-tervet, aminek a célja Belarusz gazdasági megsegítése.
A második nap napirendjén szerepel még a Kínával való környezetvédelmi együttműködés, valamint a brexit utáni kapcsolatok az Egyesült Királysággal.