Törökország és Belarusz áll az EU-csúcs középpontjában

2020. október 02. – 13:20

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva
Mark Rutte holland miniszterelnök az októberi EU-csúcson (Olivier Matthys / AFP)

Csütörtökön és pénteken zajlik az Európai Tanács rendkívüli ülése. Az uniós állam- és kormányfők az EU és Törökország kapcsolatáról, a Kínával való együttműködésről és a belarusz válságról egyeztettek – írja az MTI.

Rendezni kell a földközi-tengeri helyzetet

A résztvevők az első napon felszólították Törökországot, hogy folytasson párbeszédet Görögországgal és Ciprussal a Földközi-tenger keleti medencéjében található olajmezők miatt kialakult konfliktus megoldására.

Mark Rutte holland kormányfő szerint most Törökországon a sor, hogy döntsön, hogyan akarja alakítani a kapcsolatát az EU-val. Rutte szerint ha Törökország konstruktívnak bizonyul, akkor folytatódhat a 2016-ban a migrációval kapcsolatban megkötött partneri együttműködés, sőt, szerinte az EU akár meg is erősítheti a kereskedelmi kapcsolatait Törökországgal, hajlandóak lehetnek a vámunió modernizálására.

A török külügyminisztérium a pozitívumok közül kiemelte, hogy az uniós szöveg felidézte a török–görög tengerjogi tárgyalások újrakezdéséről szóló megállapodást. Ugyanakkor szerintük az, hogy a dokumentum továbbra sem említette a kettéosztott Ciprus török lakosságát, valamint a szigetország körüli szénhidrogénforrásokból származó bevételnek a sziget görög és török lakossága közötti igazságos szétosztását, azt mutatja, hogy az EU fenntartja a ciprusi törököket semmibe vevő mentalitását.

Törökország a kérdésben nem hajlandó tárgyalni Ciprussal, szerintük a szigetországnak a csak Törökország által elismert Észak-ciprusi Török Köztársasággal kell rendeznie a kérdést, mert ők nem tárgyalnak olyan országgal Ciprus tengeri határairól, ami nem képviseli a sziget török lakosságát. Az szerintük is fontos, hogy a felek minél hamarabb leüljenek tárgyalni, és összehangolják a tengeri vizsgálataikat.

Bár a Tanács által használt nyelvezetet nem tartják túl konstruktívnak, állításuk szerint továbbra is a teljes tagságot szem előtt tartva kívánnak tárgyalni az Európai Unióval.

Szankcióháború, Marshall-terv, Kína és brexit

Pénteken a szeptemberi, kétes tisztaságú elnökválasztás és az azt követő megmozdulások résztvevői elleni erőszakos fellépés miatt a Tanács szankciókat vezetett be Belarusszal szemben, amire Minszk szintén szankciókkal válaszolt: összeállítottak egy listát arról, hogy melyik EU-s tisztségviselők nem léphetnek be az országba, bár a neveket nem hozták nyilvánosságra.

Emellett a Tanács elfogadta a Lengyelország által benyújtott második Marshall-tervet, aminek a célja Belarusz gazdasági megsegítése.

A második nap napirendjén szerepel még a Kínával való környezetvédelmi együttműködés, valamint a brexit utáni kapcsolatok az Egyesült Királysággal.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!