Orbán a jogállamisági feltételről: most válság van, most válságot kell kezelni

2020. október 01. – 11:56

Másolás

Vágólapra másolva

Ha a jogállamisági és költségvetési kérdések összekötéséről szóló vita akadályozza a koronavírus-járvány miatt szükséges pénzügyi alap működésének elindulását, lehetőség van kormányközi megállapodásra az EU intézményein kívül – nyilatkozta az európai uniós csúcstalálkozóra, Brüsszelbe induló Orbán Viktor az MTI-nek.

Rossz az időzítés?

A kormányfő várakozása szerint a találkozón – formálisan vagy informálisan – biztosan szó lesz arról a nyáron meghozott döntésről, amely szerint a szokásos 7 éves költségvetésen túl egy nagy arányú pénzügyi alapot hoznak létre a bajba jutott gazdaságok, az európai országok megsegítésére. Ennek a végrehajtásáról éles viták zajlanak, többen össze akarják ezt kötni jogállamisági kérdésekkel, mondta Orbán.

A magyar kormány álláspontja ugyanakkor az, mondta a kormányfő, hogy

„most válság van Európában, most válságot kell kezelni, ezt a pénzügyi alapot minél gyorsabban elérhetővé kell tenni az országok számára, és nem lehet a sebességet lassítani jogállamiságról szóló vitákkal”.

Orbán így rossz ütemezésűnek és rossz időzítésűnek nevezte azt a szándékot, amely össze akarja kötni a jogállamisági kérdéseket pénzügyi kérdésekkel.

Ha a viták mégis megakadályoznák, folytatta, hogy a mostani keretekben megindulhasson a Következő Nemzedék nevű alap működése, akkor van más lehetőség az európai államok előtt. Ezt a pénzügyi alapot kormányközi alapon is létrehozhatják, tehát az EU intézményein kívül, kormányközi megállapodással. Így tehermentesíthető az unión belül folyó vitáktól, és gyorsan el lehet juttatni az összeget a rászoruló országoknak – magyarázta a kormányfő.

Orbán szerint a mostani EU-csúcson a tervek szerint alapvetően inkább külpolitikai témák szerepelnek a napirenden, így a Törökországgal kialakítandó kapcsolat, a Kínával való hosszabb távú kapcsolat kérdése és a Fehéroroszországban kialakult helyzetre adandó uniós válasz. Utóbbival kapcsolatban a visegrádi négyeknek (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) van egy önálló kezdeményezésük, egyfajta európai Marshall-segélyt szeretnének nyújtani a fehéroroszoknak.

A Bizottság tagjainak pártatlannak kell lenniük

„Még nem kaptam választ, de most mindjárt indulok Brüsszelbe, és majd ott nyilván kapok” – Orbán ezt mondta arra a kérdésre, hogy kapott-e választ az Ursula von der Leyenhez írt levelére. A levélben Orbán azt írta az Európai Bizottság elnökének, hogy a Magyarországot és a magyar embereket sértő kijelentései miatt felfüggeszti a kétoldalú politikai kapcsolatokat a testület alelnökével, Vera Jourovával, és álláspontja szerint az EU-biztost a tisztségéből is meneszeteni kellene.

A cseh Vera Jurova a Der Spiegelnek adott múlt heti interjújában egy angol szójátékot alkalmazva illiberális helyett beteg magyarországi demokráciáról (illiberal vs. ill democracy) beszélt, és azt mondta: a magyar emberek nincsenek abban a helyzetben, hogy önálló véleményt alkossanak. Orbán megsimételte: az Európai Bizottság tagjainak, ideértve Vera Jourovát is, a törvények szerint pártatlannak és objektívnek kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy nem beszélhetnek tiszteletlenül egyetlen országról sem, és egyetlen ország polgáraival sem.

Orbán szerint a kettős mérce elkerülendő, mert ha a biztos asszony ilyen hangot ütött volna meg és ilyen tiszteletlenül beszélt volna a németekről vagy a franciákról, akkor „biztosak lehetünk abban, hogy egyetlen percig sem maradt volna a hivatalában”, mert a németek és a franciák nem tűrték volna ezt el. És ha nem lehet a franciákkal és a németekkel így beszélni, akkor a magyarokkal sem lehet ilyen tiszteletlenül beszélni, és „ehhez az álláspontunkhoz továbbra is ragaszkodunk”.

Szerdán Vera Jourová úgy nyilatkozott: még nem tudja megmondani, hogy mi fog szerepelni az Európai Bizottság elnökének Orbán Viktorhoz írt válaszlevélben, de megjegyezte: Ursula von der Leyen teljes bizalmáról biztosította.