Orvosi kezelés és munkaügyek miatt néhány hétre Németországba utazott Szvetlana Alekszijevics – jelentette be az irodalmi Nobel-díjas belarusz írónő titkára hétfőn, aki azt mondta:
„Alekszijevics egy hónapon belül haza kíván térni Belaruszba, és semmiképpen nem szeretné abbahagyni az augusztus végén megalakult belarusz ellenzéki Koordinációs Tanács javára végzett tevékenységét.”
Marija Vojtecsok, az írónő barátja az AFP-nek azt mondta, hogy Alekszijevics kezelése a koronavírus-járvány és a belarusz belpolitikai válság miatt húzódott el, és az írónő Németország után Olaszországba utazik.
A dpa hírügynökség ugyanakkor azt közölte, a 72 éves írónő elmenekült az országból, utalva Alekszijevics szeptemberi közleményére, amelyben az írónő figyelmeztetett, hogy az ellenzéki koordinációs tanács héttagú elnökségének immár ő az egyetlen tagja, aki még nincs börtönben, vagy nem menekült el az országból.
A tanács hétfőn egyik elnökségi tagja, az éhségsztrájkoló Makszim Znak azonnali szabadon bocsátását követelte a belarusz hatóságoktól, mivel Znaknak sürgős orvosi segítségre van szüksége. A tagok követelték azt is, hogy a hatóságok szüntessék be az ellene folytatott bűnvádi eljárást.
A belarusz belügyminisztérium szerint több mint 350 embert vettek őrizetbe a vasárnapi országos tüntetéseket követően, amin több tízezren vonultak ismét utcára. A tömegoszlatás során a rendőrség könnygázt és villanógránátokat is bevetett.
Tiltakozási hullám indult Belaruszban augusztus 9-én, miután a posztszovjet országot 26 éve irányító Alekszandr Lukasenko hatodszor is megnyerte 80 százalék feletti eredménnyel a vitatható tisztaságú elnökválasztást.
Ellentétben a korábbi választási győzelmek utáni tiltakozással, a tüntetések nem csak Minszkre korlátozódtak, a százezres létszámot is meghaladó felvonulások lendülete azután sem tört meg, hogy a kemény rendőri fellépés nyomán hivatalosan hárman – nem hivatalosan akár többtucatnyian – meghaltak, több ezer embert előállítottak.
Az ellenzék szerint a választásokat valójában Szvetlana Tyihanovszkaja nyerte, ilyen értelmű nyilatkozatot tett az EU is. Lukasenko néhány napnyi bizonytalankodás után ismét erővel próbálja elnyomni a tiltakozást: az ellenzéki politikusokat őrizetbe vetette vagy külföldre kényszerítette. Moszkva rövid kivárás után lényegében kiállt Lukasenko mellett, bízva abban, hogy az Oroszország és Belarusz valódi integrációját eddig lényegében elkerülő minszki vezetés kénytelen lesz engedményeket tenni ebben az irányban.
Ez azonban nem jelenti, hogy Lukasenko biztosan számíthat Moszkvára: a tiltakozások elsősorban kifejezetten Lukasenko ellen indultak el, közvetlenül nem irányultak arra, hogy a 9,5 milliós ország elinduljon az euroatlanti integráció felé, így a Kreml – amennyiben Lukasenko önerőből, legfeljebb közvetett orosz támogatással nem képes véget vetni a tiltakozásoknak – még eljuthat oda, hogy fokozatos átmenetet előkészítve kiáll egy alternatív, Lukasenkót felváltó utódjelölt mellett.
(Borítókép: Danil Shamkin/NurPhoto /AFP)