Az okos román politika: Bukarest eddig nem küldött fegyvert Ukrajnába, mégis Kijev hű szövetségese

2022. április 25. – 09:56

Az okos román politika: Bukarest eddig nem küldött fegyvert Ukrajnába, mégis Kijev hű szövetségese
100 német katonai jármű érkezik Litvániába. Fotó: EyePress News / EyePress via AFP
Cseke Péter
Cseke Péter
Transtelex

Másolás

Vágólapra másolva

A hivatalos nyilatkozatok szerint Magyarországhoz és Bulgáriához hasonlóan Románia sem szállított eddig fegyvereket Ukrajnának, az ukrán külügyminiszter mégis elégedetten tért haza a múlt héten a román fővárosból. Kijev vélhetően számíthat Bukarest katonai segítségére, ám ehhez előbb módosítani kell a romániai törvényeket.

Románia eddig nem szállított fegyvereket Ukrajnának, de várhatóan katonai segítséget is nyújtani fog az Oroszországgal háborúban álló szomszédos országnak – ez szűrhető le az ukrán külügyminiszter múlt heti szófiai és bukaresti látogatásán elhangzott hivatalos nyilatkozatokból, illetve a hazai döntéshozók korábbi kijelentéseiből.

Dmitro Kuleba nem véletlenül utazott múlt kedden Bulgáriába: Magyarországon kívül ez az egyetlen NATO- és EU-tagállam, amelyik mindeddig megtagadta hozzájárulását Ukrajna felfegyverzéséhez. A kijevi diplomácia vezetője megpróbálta meggyőzni álláspontja megváltoztatásáról a Petkov-kormányt, de nem járt sikerrel. Bulgáriai útja végén, szerda este az Agerpres szerint csalódottan jelentette ki: az orosz agressziót és az ukránok kiirtását támogatják azok az államok, amelyek nem nyújtanak országának katonai segítséget.

Kuleba: Románia nagyon okos politikát folytatott

Dmitro Kuleba egy nappal későbbi bukaresti útjának előzményei sem tűntek túl biztatónak Kijev szempontjából: Vasile Dîncu védelmi miniszter éppen szerdán jelentette ki Kolozsváron, hogy Románia „a humanitárius segítségnyújtásra koncentrál”, nem szállít fegyvereket Ukrajnának, és nem is tárgyalt erről az ukrán féllel. Hasonlóan nyilatkozott korábban Klaus Iohannis államfő, ugyanezt mondta múlt csütörtökön Marcel Ciolacu képviselőházi elnök is. A védelmi tárca pedig április közepén a sajtóval azt közölte, hogy Románia eddig csak golyóálló mellényeket és sisakokat küldött a szomszédos országnak 2 millió euró értékben.

Az ukrán külügyminiszter Bukarestben Nicolae Ciucă kormányfővel, Vasile Dîncuval és a román hivatali kollégájával, Bogdan Aurescuval is tárgyalt. Nem tudni, hogy mi hangzott el a zárt ajtók mögött ezeken a megbeszéléseken, de a romániai útját lezáró sajtótájékoztatóján Dmitro Kuleba dicsérte a vendéglátóit. Kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy a bukaresti tárgyalópartnerei ígértek-e katonai segítséget is Ukrajnának, de méltányolta Románia „konstruktív”, Ukrajnát következetesen támogató, „őszinte, nyitott, és baráti” hozzáállását.

„A fegyverek, a pénzhez hasonlóan, szeretik a csendet. Nem mondhatjuk el, hogy mit kapunk és honnan, kivéve, ha az adományt nyilvánosan is bejelentik. Csak ismételni tudom: Románia nagyon okos politikát folytatott már február 24-től kezdődően, a többit az önök értelmezésére bízom” – idézte az MTI Kuleba nyilatkozatát. Egyébként az esetleges fegyverszállítmányokról Bogdan Aurescu román külügyminiszter is csak annyit mondott: a helyzet folyamatosan változik, és nem lenne jó erről sokat beszélni a nyilvánosság előtt.

Románia eddig nem is küldhetett fegyvereket Ukrajnába

Az ukrán külügyminiszter bukaresti kijelentései – különösen a csalódását tükröző szófiai nyilatkozatainak a fényében – úgy értelmezhetők, hogy katonai segítségre kapott ígéretet a román fővárosban, de ezt érthető okokból egyik fél sem akarja nagydobra verni. Persze értelmezhető úgy is, hogy Ukrajna már eddig is kapott romániai fegyverszállítmányokat, tehát Vasile Dîncu és a védelmi minisztérium valótlanságokat állított. Csakhogy ennek ellentmond Nicolae Ciucának az a múlt szerdai bejelentése, hogy ehhez előbb törvénymódosításra van szükség.

Mint a Szabad Európa Rádió korábban megírta, a miniszterelnök szerint a kormány sürgősségi rendelettel tenné lehetővé, hogy Románia fegyvereket adományozzon Ukrajnának a hazai fegyveres erők tartalékaiból. A védelmi minisztérium már közzé is tette honlapján a törvénymódosító tervezetet, amelynek az indoklása szerint a jogszabály elfogadását az ukrajnai orosz invázióval kapcsolatos NATO-döntések, valamint „a szövetséges vagy partnerállamok kéréseire való azonnali reagálás” teszi szükségessé.

A miniszterelnök szerint a jogszabályt még nem véglegesítették, de amint ez megtörténik, a kormány asztalára kerül. Az már Marcel Ciolacu csütörtöki nyilatkozatából derült ki, hogy a Románia arzenáljának kezeléséről szóló 1998-as sürgősségi rendelet módosítását előbb a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT) is jóvá kell hagynia, tehát a döntés még elhúzódhat. A Szabad Európa Rádió ugyanakkor feltette azt a kérdést: miért csak két hónappal az ukrajnai háború kirobbanása után merült fel a bukaresti döntéshozókban a fegyverek adományozását lehetővé tevő jogszabály-módosítás elfogadása?

Különutasok: Bulgária és Magyarország

Erről csak spekulálni lehet, de tény: annak ellenére, hogy Magyarországhoz és Bulgáriához hasonlóan nem nyújtott eddig katonai segítséget Ukrajnának, a két szomszédos államtól eltérően Románia ettől soha nem zárkózott el, és a nemzetközi közvélemény szemében Bukarest Kijev hű szövetségesének számít. Mint ahogy az is tény: Moszkvát rendkívüli módon irritálja a nyugati szövetségesek hozzájárulása Ukrajna katonai erejének növeléséhez.

Ismert, hogy április közepén Oroszország hivatalosan figyelmeztette az Egyesült Államokat – és más szövetséges országokat –, hogy fejezzék be Ukrajna felfegyverzését, mert ennek „beláthatatlan következményei” lehetnek. A washingtoni külügyminisztériumhoz Moszkvából eljuttatott diplomáciai jegyzék szerint a NATO-tagállamok fegyverszállítmányai „olajat öntenek a tűzre” az ukrajnai konfliktusban. Oroszország ugyanakkor nem részletezte, mit ért „beláthatatlan következmények” alatt.

Ismert az is, hogy Magyarország – Szijjártó Péter külügyminiszter szerint – attól tart: az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok orosz célpontnak számítanának. Más kérdés, hogy a tagállamok egybehangzó szavazása eredményeként az Európai Unió a tagországainak hozzájárulásával támogatja az Ukrajnának szánt fegyverszállítást az úgynevezett európai békekeretből. „Más dolog, hogy Magyarország nem engedi át területén a fegyverszállítmányokat közvetlenül Ukrajnába, de a saját részét befizeti, tehát részt vesz Ukrajna fegyverellátásában” – nyilatkozta korábban a budapesti álláspontról Joseph Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Ezzel egyébként kolozsvári látogatásakor szembesítette a Transtelex Szijjártó Pétert. A magyar külügyminiszter válaszában emlékeztetett arra, hogy az EU a békekeretből fizeti ki az Ukrajnának katonai segítséget nyújtó tagállamok fegyverszállítási költségeit. „Ez abból a szempontból nem a mi dolgunk, hogy mi nem szállítunk fegyvert, nem is kérünk erre pénzt, ugyanakkor mi nem gátoljuk meg a többieket abban, hogy másképp döntsenek, mert az az ők dolguk” – jelentette ki.

A bolgár álláspontot nem a meggyőződéses atlantista Kiril Petrov miniszterelnök határozza meg, hanem a pártjával koalícióban kormányzó szocialisták és az oroszbarátnak tartott Rumen Radev államfő. Utóbbi politikus március végén kijelentette: nem fogja engedni, hogy Bulgáriát belerángassák az ukrajnai fegyveres konfliktusba. A szófiai vezetés ennek megfelelően eddig kizárólag humanitárius támogatást nyújtott Kijevnek.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom