Magyarázatot találtak a fizetési különbségek egy részére
Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Miért lehet jelentős különbség két ugyanolyan képességű munkatárs bére között? A válasz részben az eltérő személyiségekben keresendő.
A bérek közötti különbségek nagy részét még ma sem tudják a közgazdászok jól megmagyarázni, hiába veszik figyelembe a végzettséget, a családi hátteret és más megfigyelhető tulajdonságokat. Ezért mindig fontos olyan területeket kutatni, amik közelebb vihetnek a teljes kép megértéséhez. Ezzel foglalkozik Ellen K. Nyhus és Empar Pons is, akik azt vizsgálták, hogy milyen hatással van a bérekre a munkavállalók személyisége.
Öt alap személyiségjegyet különböztettek meg, ezek az extrovertált, egyetértő, tudatos, érzelmileg stabil és önálló. Ezek tesztekkel mérhetők, amelyeknek az eredménye elérhető a holland népesség egy reprezentatív mintájára, akikre foglalkoztatási és egyéb adatok is hozzáférhetők. Ezt használták a kutatók is, hogy megvizsgálják a bérekre gyakorolt hatást.
A közgazdaságtanban szokásos béregyenletet használták a személyiségjegyekkel kiegészítve. Ezt külön megbecsülték nőkre és férfiakra, mivel jellemzőik más-más módokon tudják befolyásolni a bérüket.
Az eredmények alapján arra jutottak, hogy az egyetértés negatív hatással van a bérekre, ami mögött valószínűleg az áll, hogy az egyetértésre hajlamosabb emberek nehezebben tudnak jó bért kialkudni maguknak. A negatív hatás hatványozottan igaz a magas végzettségűekre. A munkában töltött idővel minden munkavállalónál csökken a negatív hatás, valószínűleg azért, mert akkor már inkább a megfigyelhető teljesítmény alapján fizetik meg a munkavállalókat.
Az extrovertáltságot az adatok alapján a nőknél nem díjazza a piac,
közülük az extrovertáltak kevesebbet keresnek, ha más változókat nem veszünk figyelembe. Ez a hatás a teljes mintán megfigyelhető, de erősebb a nőknél. Amikor a szokásos kontrollváltozók bekerülnek az egyenletbe, akkor viszont eltűnik ez a hatás, ami azt jelenti a szerzők szerint, hogy a végzettségben és egyéb munkapiaci jellemzőkben csapódik le a nők extrovertáltságának hatása. Ezzel szemben a magas végzettségű férfiaknál számít legkevésbé ez a tulajdonság a bérek meghatározásában.
A tudatosságnak és az önállóságnak nincs lényeges hatása a bérekre, legalábbis az általános béregyenlet szerint. Viszont, ha megnézzük a munkában eltöltött idő függvényében, akkor
az önállóság a karrier elején negatív, míg az idő előrehaladtával pozitív hatással van a bérekre,
így csak az időben átlagolt hatása nulla. Ez érthető, hiszen minél magasabb pozícióba kerül valaki, annál inkább elvárják tőle az önállóságot. A tudatosság hatása az idővel negatívvá válik, de ez sosem éri el a szignifikáns szintet.
Végül az érzelmi stabilitás hatása pozitív hatással van a bérekre mindenkire nézve, minden másra kontrollálva.
Ez a hatás erősebb a nőknél, náluk jobban díjazza a munkáltató, ha érzelmileg stabilak.
Viszont mindenki esetében kevésbé számít magasabb végzettség esetén.
Az általánosságban elmondható, hogy a személyiség hatása a bérekre minden esetben erősebb a nőknél, ez alapján a munkavállalók az ő esetükben jobban hagyatkoznak ezekre a tulajdonságokra a fizetés meghatározásánál. Így ez akár a fizetési egyenlőtlenség egy részét is magyarázhatja. Bár összességében a személyiségjegyek nem magyarázzák a bérek nagy részét, mégis fontos ezekre is odafigyelni, amikor azt vizsgáljuk, hogy miért eltérő látszólag ugyanolyan képességekkel rendelkező emberek fizetése.
