Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Majdnem 20 ezer tartózkodási vagy letelepedési engedélyből 24 darab szűnt meg, és mindössze hat a magyar hatóságok döntése miatt.
A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) a letelepedési kötvényprogramon keresztül 19 955 külföldinek adott tartózkodási vagy letelepedési engedélyt. Összesen 24 engedély szűnt meg, ebből azonban csak hatot vont vissza a bevándorlási hivatal saját döntése alapján, miután valamelyik magyar szakhatóság kifogást emelt az illető ellen.
Egy ember esetében más európai uniós tagállam hozott kiutasító döntést, amit a magyar hatóságnak automatikusan végre kellett hajtania. További 13 külföldi önként kérte a tartózkodási vagy letelepedési engedélyének a visszavonását, ketten elhaláloztak, ketten pedig elváltak. Utóbbi esetben az történhetett, hogy családegyesítés címszó alatt kapta meg a kötvényt jegyző külföldi házastársa az engedélyt, majd miután elváltak, elvesztette ezt a jogosultságát.
Érdemes ezeket a számokat összevetni az összes engedélykérelemmel. A BMH-nál a legutolsó, 2017-es összesített statisztika szerint a tartózkodási és a letelepedési engedélykérelmek 6,4 százalékát utasították vissza.*
Tartózkodási engedély, nemzeti tartózkodási engedély, EK letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély és ideiglenes letelepedési engedély iránt 67 234 kérelmet adtak be, és ebből 51 652 kérelmet fogadott be a bevándorlási hivatal. 3313-at pedig elutasított.
A letelepedési kötvényesek esetében 24-et vontak vissza, de ha ehhez hozzáadjuk az eleve elutasított 35 külföldi számát, akkor az arány 0,29 százalékra jön ki, vagyis
22-szer megengedőbb a hivatal a kötvényesekkel, mint más bevándorlókkal.
Fontos megjegyezni, hogy a 2017-es statisztikákban a letelepedési programban részt vevők is benne vannak. Vagyis, ha a 6,4 százalékos arányból kivonnánk a kötvényesek számát, akkor még nagyobb lenne a különbség.
Ez azért érdekes, mert a kormány folyamatosan azt kommunikálta, hogy nagyon szigorúan ellenőrzi a letelepedési kötvényprogramban részt vevőket. Pintér Sándor belügyminiszter azt mondta, hogy négyszeresen szűrőn kell átesniük. A bevándorlási hivatalon felül ez a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ és az Alkotmányvédelmi Hivatal.
Hogyan lehet az, hogy 22-szer kisebb eséllyel akadtak fent kötvényesek a hatóságok szigorán, mint más külföldi, aki tartózkodási engedélyt akart kapni Magyarországon? Már korábban is sejteni lehetett, hogy a kötvényes bevándorlókat alig ellenőrzik a magyar hatóságok. A programot eleve úgy alkották meg, hogy nyolc, majd később 30 napjuk volt a magyar hatóságoknak a kérvények feldolgozására, a tartózkodási engedélyek kiadására és a nemzetbiztonsági ellenőrzésre.
Magyar állampolgárok esetében is legalább egy hónapot vesz igénybe a nemzetbiztonsági ellenőrzés, külföldiek esetében ez még tovább tart, és eleve nehéz húszezer embert alaposan átvilágítani.
A BMH-tól eredetileg azért kértem a friss adatokat, mert egy korábbi statisztikájuk szerint 332 államkötvény hiányzik a rendszerből. A mostani adatközlés alapján a hiányzó állampapírok száma 211-re csökkent.
Egyébként – ahogy korábban megírtuk – a valóságban mintegy 30 kötvény hiányozhat fizikailag is a rendszerből, csak a BMH nem ellenőrizte a közvetítő cégek adatszolgáltatását.
Azt gondoltuk, hogy a hivatal pótolta a hiányosságot, de úgy tűnik, hogy a letelepedési kötvényprogram Magyarország legmegengedőbb bevándorlási programja volt.
A letelepedési kötvényprogram 2017 szeptemberében ért véget, négy évig tartott. Összesen 6543 külföldi kapott életre szóló letelepedési vagy tartózkodási engedélyt, 13 300-an pedig családtagként kapták meg a magyar papírokat.
Az állam több milliárd forintot bukott a programon, a nyolc Fidesz-közeli, többségében offshore közvetítő vállalkozás pedig 162 milliárd forintot nyert az Orbán-kormány bevándorlási programján.
