Legalább egy évig nagy eséllyel védettek azok, akik elkapták a vírust, és még mRNS-vakcinát is kaptak rá

A koronavírus-fertőzésen átesettek 93 százalékának szervezete még 12 hónap után is képes megkötni a vírust, és ezen még javítanak az mRNS-vakcinák – írja egy, a Nature-ben megjelent tanulmány alapján Kemenesi Gábor virológus.

A tanulmány a B sejtek működését és az általuk termelt antitestek kötőképességét vizsgálta olyan betegeknél, akik már átestek a fertőzésen. Olyan alanyokat is vizsgáltak, akik korábban elkapták a koronavírust, és arra még kaptak egy mRNS-alapú vakcinát.

Arra jutottak, hogy a B sejtek folyamatosan fejlesztik az antitestek hatékonyságát, méghozzá a vírus receptorkötő helye (RBD) ellen.

„Így idővel a kevesebb is jobb elve mentén egyre hatékonyabb védelmi arzenál (neutralizáló antitestek) fejlődik a testünkben”

– írja.

A tanulmány során vizsgálták a nukleokapszid fehérje elleni antitesteket is, ezeknek a mennyisége folyamatosan csökkent – bár Kemenesi szerint a szakirodalom alapján ezek amúgy sem jelentenek komoly védelmet.

Az RBD-specifikus B sejtek mennyisége a fertőzés után 12 hónap után némileg csökkent, míg az erre oltást kapók körében több mint nyolcszorosára nőtt.

„Az oltás tehát a vírus elleni védekezésünk arzenálját az immunsejtek szintjén mennyiségileg is segíti.”

A tanulmány arra is kitért, hogy akik fertőzöttek voltak, majd kaptak mRNS-oltást, több mutáns ellen is védettek. Ez azt is jelentheti, hogy nem kell majd gyakran alakítani ezeken a vakcinákon. Olyanokat nem vizsgáltak, akik csak oltást kaptak, ám betegek nem voltak, ahogy a nem mRNS-alapú vakcinák sem szerepeltek a kutatásban.

„Amit lényegében olvashatunk az a SARS-CoV-2 elleni hosszú távú és széles skálájú védelem lehetősége, 12 hónapos időskálán vizsgálva. Ennél várhatóan hosszabb időről beszélhetünk. A tanulmány legfőbb mondanivalója, hogy az mRNS-vakcinák az immunrendszerünk védelmi képességét minőségileg és mennyiségileg is rendkívüli módon segítik a vírus ellen”

– zárta a virológus.