A kutyáktól jöhet a következő fertőző koronavírus

2021. május 20. – 13:30

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Bár újra és újra felmerül, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus egy kínai laborból szabadulhatott el, egyelőre az a hivatalos álláspont, hogy valamilyen állatról terjedt át az emberekre. Az elmúlt 20 évben nem ez az első ilyen eset: 2002-ben a SARS-CoV cibetmacskákról jutott át emberekre, a MERS 10 évvel később pedig tevékről.

Ez alapján kutatók attól tartanak, hogy nagyjából 10 évente koronavírus-járványra számíthatunk. Az NPR szerint tudósok nemrég rátaláltak a következő esélyes koronavírusra, ami kutyáktól származik.

A jelenlegi járvány elején Dr. Gregory Gray, a Duke Egyetem járványkutatója elgondolkodott azon, hogy mi van, ha már most vannak olyan koronavírusok, amik egy-egy emberben lappanganak, és csak a kitörési lehetőséget várják. A kutatását megnehezítette, hogy a tesztek leginkább célzottak, tehát arra vannak, hogy ha egy konkrét vírust keresünk, akkor megtaláljuk. Graynek egy olyanra volt szüksége, ami új vírusokat is kimutat. Az egyik diákja, Hsziu Lö-san létre is hozott egy ilyet.

Az első adag minta egy maláj kórházból származott, méghozzá tüdőgyulladással kezelt betegektől (főleg gyerekektől), ezeket 2017-ben és 2018-ban vették le. A Clinical Infectious Diseases-ben megjelent tanulmányuk szerint több betegnél is egy egészen új koronavírust találtak.

Első ránézésre az összes betegnek hagyományos tüdőgyulladása volt, de a 301-ből nyolc beteg orrkenetében kimutatták az eddig ismeretlen, kutyáktól származó koronavírust.

Az eredmény annyira meghökkentő volt a kutatók számára, hogy először nem is akarták elhinni. Tovább is küldték a mintákat egy állati koronavírus-szakértőnek, Anasztaszija Vlaszovának, az Ohio Állami Egyetem kutatójának. Először Vlaszova is kételkedett, mert úgy tudta, hogy kutyák koronavírusai nem terjednek emberre.

Hogy tesztelje az elméletet, olyan tápanyagban próbálta meg tenyészteni a mintában található vírust, amit a kutyák koronavírusai kifejezetten szeretnek. A vírus pedig elkezdett szaporodni.

Vlaszova megvizsgálta a genomját, és arra jutott, hogy a vírus járt már macskában és disznóban is, de valószínűleg egy kutyáról ugorhatott át emberre, mert a genom nagy része kutya-koronavírusra volt jellemző. Nem sokkal később kiszúrt egy elváltozást a genomban, ami más hasonló vírusra nem jellemző, de a SARS és a SARS-CoV-2 változataiban szintén megtalálható. Vlaszova szerint ez az elváltozás teheti lehetővé, hogy a vírus embereket is megfertőzzön.

Az adatok alapján még abban a fázisban kapták el a vírust, amikor még próbál minél hatékonyabbá válni az emberek megfertőzésében.

„Egyelőre semmi nyoma annak, hogy emberről emberre terjedt volna”

– mondta Csang Hsziu-min, az Arkansasi Orvosi Egyetem virológusa. Szerinte még korai lenne erre a vírusra emberi kórokozóként tekinteni. A tanulmány szerzői is azt írják, hogy még nem tudják bizonyítani a Koch-féle posztulátumokat, azaz a vírusról még nem tudják, hogy megfelel-e azoknak a követelményeknek, amik alapján összeköthető lenne egy betegséggel.

Egyelőre csak azt tudják bizonyítani, hogy a minták olyan betegektől származnak, akiknek tüdőgyulladása volt, azt nem, hogy a vírus okozta a betegséget. Ehhez arra lenne szükség, hogy embereket direkt megfertőzzenek a vírussal, de ez nyilván etikátlan és törtvénytelen lenne. Egyelőre annyit tehetnek, hogy megvizsgálják, milyen arányban jelenik meg a vírus tüdőgyulladásos betegeknél, valamint megpróbálhatják egereken vizsgálni a hatását.

Csang szerint minél hatékonyabb tesztekkel áll elő a tudományos világ, annál több új koronavírust találnak majd tüdőgyulladásos betegeknél. Azt gondolja, hogy több állati eredetű vírus is át tud vándorolni emberekre. Ezzel szemben fontosnak tartja ezeket a vizsgálatokat, mert így még azelőtt kiszúrhatunk lehetséges világjárványt kirobbantó vírusokat, mielőtt az elterjedne.