Már fejlesztik a jövő koronavírus-járványai ellen is bevethető oltást

2021. május 17. – 21:56

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A koronavírusok végső legyőzésének lehetőségével kecsegtet egy új vakcinafejlesztés, amelyről nemrég számolt be egy tanulmány a Nature folyóiratban – írja a Facebook-oldalán Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa.

Az amerikai Duke Human Vaccine Institute kutatói egy úgynevezett pánkoronavírus-vakcinát fejlesztenek, amely nemcsak a mostani világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus – és annak minden ma ismert variánsa – ellen nyújthat védelmet, de a 2002-es SARS-járványért felelős vírus és más, ezekkel közeli rokonságban álló koronavírusok ellen is.

Márpedig a jövő lehetséges világjárványait jó eséllyel ilyen újabb koronavírusok okozhatnák, így egy ezek ellen is védő vakcina csírájában fojtaná el az új járványokat.

A fejlesztés preklinikai fázisban, az állatkísérleteknél jár, és ezek során igen nagy hatásfokú védelmet nyújtott többféle variáns és koronavírus ellen is.

„Természetesen a tudomány már jóval a járvány előtt foglalkozott a témával, és az elmúlt évtizedek nagyszerű tudományos eredményei most egy új irányt hozhatnak a koronavírusok elleni hosszútávú harcban” – írta Kemenesi. Összefoglalója szerint a mostani fejlesztéshez és egy pánkoronavírus-vakcina létjogosultságához is egy korábbi megfigyelés vezetett el: a kutatók a SARS-járvány után találtak egy felgyógyult beteget, akinek a vérében speciális antitesteket azonosítottak. Ezek nemcsak a SARS-vírust voltak képesek megkötni és semlegesíteni, hanem más, rokon koronavírusokat is.

„A vírus tüskefehérjéje egy nagyon összetett, viszonylag nagy méretű fehérje. A sejtekhez való tényleges kötődésben ennek csupán egy része játszik szerepet, az úgynevezett receptorkötő domén (RBD). Az említett beteg véréből kimutatott, széleskörű védelmet ígérő antitestek végül rámutattak a receptorkötő domén gyenge pontjára. Létezik ugyanis egy kifejezett pont a fehérjén belül, amelyre a termelődött antitestek hatékony neutralizáló (semlegesítő, a testi sejtekhez való kötődést megakadályozó) hatást fejtenek ki. Méghozzá széleskörűen, azaz az ilyen antitestek nem csupán a SARS-CoV-2 ellen képesek védelmet nyújtani, hanem bekötődnek és neutralizálnak más, rokon koronavírusokat is, és ami jelenleg a legfontosabb: az összes vizsgált SARS-CoV-2 variánst is” – írta Kemenesi.

„A kutatók ezt a receptorkötő domént kötötték több példányban egy nanorészecske felszínére, megfelelő szerkezetben. Az így beoltott állatok 100%-os védelmet nyertek a SARS-CoV-2 fertőzés ellen, a brit, dél-afrikai és brazíliai variáns és más, közeli rokon koronavírusok (SARS-szerű bétakoronavírusok) ellen is.”

Barton F. Haynes, a Duke Human Vaccine Institute igazgatója szerint még tavaly tavasszal kezdték a munkát, és mivel az mRNS-alapú vakcinákat – mint a Pfizer-BioNTech és a Moderna oltóanyagát – akkor már javában fejlesztették, az ő céljuk az volt, hogy megtalálják a módját, hogy ezek a vakcinák a majdan megjelenő variánsok ellen is hatásosak maradjanak.

Mivel az elmúlt 20 évben ez a mostani a harmadik koronavírus-járvány, amely az emberiséget érte, Kemenesi szerint egy pánkoronavírus-vakcina kifejlesztése igazi tudományos áttörésnek számít a koronavírusok elleni védekezésben.