A barátságok elhidegültek, a válságban a kormány nem segített

2021. április 22. – 11:00

frissítve

A barátságok elhidegültek, a válságban a kormány nem segített
Fotó: Oláh Tibor / MTVA / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A közvélemény többsége komolyan veszi a koronavírust, és veszélyesnek is tartja, oltatni is hajlandó. A családi kapcsolatok a járvány alatt valamennyire megerősödtek, de a barátságok elhidegültek. A magyarok többsége azt is támogatja, hogy a járvány után is fennmaradjanak bizonyos szabályok, mint például a maszkok a tömegközlekedésben, vagy a boltokban kihelyezett kézfertőtlenítők. A kormány válságkezelésére pedig közepest adtak. Friss adatok a Policy Solutions kutatásából.

A Policy Solutions és a Friedrich Ebert Alapítvány azt vizsgálta, hogy a magyarok hogyan élték meg a koronavírus-járvány egy évét, és hogyan értékelik a kormány válságkezelésének különböző aspektusait. A felmérésben ezer embert kérdeztek meg 2021. március 2-11. között, ebben a Závecz Research segített nekik. A válaszolók életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálják az ország felnőtt népességét.

A többség komolyan veszi a vírust

A kutatásban előbb azt mérték fel, mennyire tartják veszélyesnek a magyarok a koronavírust. Külön vizsgálták, hogy az emberek mennyire gondolják általánosságban, a saját egészségük és a családtagjaik szempontjából veszélyesnek a vírust, és azt, hogy mennyire tartanak a megbetegedés hosszú távú szövődményeitől. Az eredmény szerint a magyarok elsöprő többsége komolyan veszi a koronavírus egészségügyi kockázatait.

Forrás: a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung „Koronavírus és válságkezelés” kutatása

A megkérdezettek 83 százaléka szerint veszélyes az emberek egészségére a vírus, és 15 százalékuk mondta azt, hogy nem az. 79 százalékuk félti a családtagjaikat a vírustól, míg a megkérdezettek 18 százaléka szerint a vírus nem veszélyezteti a családja egészségét. A válaszadók háromnegyede, 74 százaléka tart a vírus hosszú távú szövődményeitől, ugyanakkor 22 százaléka nem gondolta, hogy félnie kellene ettől. A fiatalok és az idősek válaszai között látványos a különbség: míg a 30 év alatti korosztálynak közel negyede, 24 százaléka nem tartja veszélyesnek a vírust, addig a 60 év felettieknek csak 7 százaléka gondolkozik hasonlóan. Az is érdekes, hogy minél idősebbek a válaszadók, annál kevésbé gondolják, hogy nem lenne súlyos következménye annak, ha megfertőződnének a koronavírussal.

Az ellenzéki és a bizonytalan szavazók 16-16 százaléka mondta azt, hogy kevésbé tart a vírustól, míg a kormánypártokra szavazók 12 százaléka mondta ugyanezt (tehát a Fideszre szavazók jobban tartanak a vírustól). A tanulmány itt rámutat arra, hogy a politikai csoportok közötti különbségnek valójában fontos magyarázata, hogy a kormánypárti szavazók között több idős és kistelepülésen élő ember van. De ha a kor hatását is kiszűrjük, már nem szignifikáns a különbség a politikai csoportok között a vírus érzékelt veszélyességében.

Arról is kérdezték az embereket, hogy személyesen mit tesznek a megbetegedés megelőzésére. A leggyakoribb óvintézkedések a rendszeres kézfertőtlenítés (84 százalék) és a maszk hordása (83 százalék): a megkérdezettek fele mondta, hogy mindig, harmada pedig, hogy többnyire ezek szerint viselkedik.

Forrás: a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung „Koronavírus és válságkezelés” kutatása

Az is érdekes, hogy a magyarok abszolút többsége támogatja azt, hogy a járvány után is fennmaradjanak bizonyos higiéniai szabályok. Rendkívül népszerű volt a javaslat, ami alapján a boltokban kötelező lenne kézfertőtlenítőket kitenni: tízből hét ember támogatja ezt. A válaszadók többsége azt is támogatná, hogy a járvány után is kötelező legyen a maszk a tömegközlekedésen (58 százalék) és a boltokban (54 százalék).

A kormánypárti válaszadók között az összes felsorolt intézkedés támogatottsága magasabb volt, mint az ellenzékieknél. A fideszesek 65 százaléka támogatja a tömegközlekedésen, 62 százaléka a boltokban a maszkviselést, 79 százalékuk pedig a kötelező kézfertőtlenítő pontokat az üzletekben. Az ellenzékiek körében ezek az arányok sorrendben 57, 52 és 68 százalék (kb. 10 százalékponttal alacsonyabb tehát, mint a kormánypártiaknál). A bizonytalan szavazóknál még alacsonyabb (50, 46, 61 százalék).

A baráti kapcsolatok elhidegültek

A kutatásban azt is felmérték, hogy milyen lelki nehézségeket okozott a járvány és a járványügyi intézkedések, és azt is vizsgálták, hogy a magyarok emberi kapcsolatai hogyan változtak az elmúlt egy év bezártsága alatt.

A megkérdezettek döntő többsége azt válaszolta, hogy nem változtak a különböző emberi kapcsolatai a karantén és a társas távolságtartás időszaka alatt. Egy számottevő kisebbség ugyanakkor azt mondta, hogy szorosabbá váltak a családi kapcsolatai (19 százalék), illetve a párkapcsolata is (16 százalék). Ezzel szemben a baráti kapcsolatok elhidegüléséről számoltak be sokan (19 százalék). A válaszadók 11 százalékának a munkakapcsolatai, 8 százalékának a családi kapcsolatai, 5 százalékának a párkapcsolata hidegült el.

Forrás: a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung „Koronavírus és válságkezelés” kutatása

Azon válaszadók közül, akik együtt élnek a párjukkal, jelentősen magasabb volt azon válaszadók aránya, akiknek javult a kapcsolata a karantén alatt (20 százalék), azokhoz képest, akik nem éltek együtt a párjukkal (9 százalék).

Érdekes mintázatot mutat ebben a lakóhely szerinti bontás: Budapesten a válaszadók több mint negyede (27 százalék) mondta azt, hogy szorosabbá váltak a családi kötelékei, míg a többi településkategóriában ez az arány kisebb volt (14-19 százalék).

Ennél is fontosabb volt a politikai csoportok közötti különbség: a kormánypárti válaszadóknak csupán 6 százaléka, az ellenzékieknek már 14 százaléka, a bizonytalanoknak pedig 12 százaléka mondta azt, hogy elhidegültek a munkakapcsolatai. A tanulmány szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy a kormánypárti szavazók optimistábbak, az ellenzékiek és bizonytalanok borúlátóbbak általánosságban a gazdasági helyzettel kapcsolatosan, ami a munkakapcsolataik értékeléseit is befolyásolhatja.

Az ellenzéki szavazóknak jobban romlott az anyagi helyzete

A kutatásban azt is felmérték, hogyan érintette az elmúlt év a magyarok anyagi helyzetét és munkakörülményeit.

Tízből hat megkérdezett nem érzékelt változást az anyagi helyzetében, négyen viszont azt válaszolták, hogy romlott az anyagi helyzetük. Alig volt olyan válaszadó, aki az anyagi helyzete javulásáról számolt be (2 százalék).

Forrás: a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung „Koronavírus és válságkezelés” kutatása

A 30–39 évesek közül különösen sokan érezték a saját bőrükön a gazdasági visszaesést: a válaszadók fele (49 százalék) számolt be arról, hogy rosszabb lett az anyagi helyzete. Ezzel szemben a főként nyugdíjasokból álló, 60 év feletti korosztálynak csak 30 százaléka tapasztalt anyagi visszaesést. A többi korcsoportban 40 százalék körüli ez az arány.

Érdekes, hogy a kormánypártiaknak kevesebb mint harmada érzékelte az anyagi helyzetének romlását (30 százalék). Az ellenzéki és bizonytalan válaszadók 13 százalékponttal nagyobb arányban látták negatívan az anyagi helyzetük változását (43-43 százalék).

Forrás: a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung „Koronavírus és válságkezelés” kutatása

Azt is felmérték, hányan veszítették el az állásukat a járvány miatt kialakult gazdasági válságban. Az eredmények a hivatalos statisztikáknál nagyobb mértékű leépítésekről árulkodnak: saját bevallása szerint a válaszadók tíz százaléka veszítette el a munkáját az elmúlt évben. Ezzel szemben a KSH szerint 2020-ban átlagosan 4,3 százalék volt a munkanélküliségi ráta.

A tanulmány itt rámutat arra, hogy a különbség abból is adódhat, hogy a KSH nem számolja rögtön a munkanélküliek közé azokat, akik elveszítették a munkájukat. Azokat számítják ide, akik aktív munkakeresők. A KSH által mért „önbevallásos munkanélküliség” viszont már közelebb áll a kutatás eredményéhez. Erről a mutatóról legutóbb a 2020. április–június közötti hónapokra, vagyis az első hullám időszakára vonatkozó adatokat közöltek. Ez alapján 391 ezerre becsülték a munkanélküliek számát Magyarországon, de a Policy Solutions által mért adatok alapján még így is közel kétszer ennyien, 800 ezer körüli ember veszíthette el az állását a járvány miatt.

Ehhez kapcsolódik, hogy a magyarok 22 százaléka tart attól, hogy elveszíti az állását, 34 százaluknak csökkent a fizetése, és a válaszadók közel ötödének (18 százalék) kellett home office-ból dolgoznia.

Arról is kérdezték a kutatás résztvevőit, hogy mennyire okozott nehézségeket a gyereknevelés és a munka összehangolása, például a távoktatás időszaka alatt. Ezt azoktól a válaszadóktól kérdezték meg, akiknek van aktív munkaviszonya és egy háztartásban élnek 18 év alatti gyerekükkel. Tízből négy megkérdezett mondta el, hogy ezt nehézségként élte meg.

Forrás: a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung „Koronavírus és válságkezelés” kutatása

Közepest kapott a kormány a válságkezelésére

Azt is felmérték, hogy a magyarok hogyan értékelik a kormány intézkedéseit az egészségügyi és gazdasági válságban: ezt egytől ötig terjedő skálán kellett ezeket értékelniük.

A magyar társadalom közepest adott a kormány egészségügyi válságkezelésére. A fideszes válaszadók ennél jelentősen jobbra értékelték a kormány egészségügyi intézkedéseit, 4,1 volt az általuk adott átlagpontszám. Az ellenzékiek nagyon negatívan vélekedtek, átlagosan 2,2 pontot adtak a kormánynak a kérdésben.

Forrás: a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung „Koronavírus és válságkezelés” kutatása

A kormány gazdasági válságkezelését egy fokkal rosszabbul értékelték a válaszadók, mint az egészségügyi intézkedéseit. A teljes társadalom a közepesnél alacsonyabb osztályzatot adott a kormánynak (2,8 pont). A politikai csoportok közötti különbségek hasonló mintázatot mutatnak az egészségügyi válságkezeléshez.

Forrás: a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung „Koronavírus és válságkezelés” kutatása

A különböző korosztályok közül a 60 év felettiek, tehát a nyugdíjasok értékelték pozitívabban a kormány egészségügyi intézkedéseit és gazdasági válságkezelését. A tanulmány szerint ez nem csak azért lehet így, mert több köztük a kormánypárti szavazó, hanem az is elképzelhető, hogy mivel a járványügyi lezárások főképp az ő védelmüket szolgálja, így engedékenyebbek, másrészt a nyugdíjasokat kevésbé érintik a válság miatti munkahelyi leépítések, és a stabilan érkező nyugdíjnak is örülnek.

A koronavírus első hullámától kezdve az a kormány narratívája, hogy ők nem a segélyalapú társadalomban hisznek, hanem a munkaalapúban, és annyi munkahelyet teremtenek majd, amennyit a vírus elvett. A felmérésben erről is megkérdezték a résztvevőket. A magyarok abszolút többsége szerint (59 százalék) a kormány nem tett eleget a munkahelyek és a jövedelmek védelméért. Csupán a magyarok harmada (34 százalék) gondolja, hogy a kormány mindent megtett, amit tudott, a rendelkezésére álló eszközök birtokában. A megkérdezettek 7 százaléka nem válaszolt érdemben a kérdésre.

Ebben a kérdésben a kormánnyal sokkal elégedettebbek a kormánypárti szavazók. A fideszesek kétharmada (66 százalék) szerint eleget tett a kormány a munkahelyek és a jövedelmek megvédéséért, az ellenzékiek elsöprő többsége szerint (85 százalék) nem elegendőek a kormány erőfeszítései.

Forrás: a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung „Koronavírus és válságkezelés” kutatása

Azt is megkérdezték a kutatás résztvevőitől, hogy kitől kaptak segítséget a válság során. A magyarok közül csak nagyon kevesen érzik, hogy a családjukon kívül máshonnan is kaptak volna segítséget. A válaszadók többsége (56 százalék) mégis azt mondta, hogy a családjától sem kapott segítséget. Ezzel szemben a megkérdezettek elsöprő többsége azt válaszolta, hogy nem kapott segítséget a munkáltatójától (89 százalék), a kormánytól (93 százalék) és az önkormányzattól sem (94 százalék).

Azt is felmérték, hogy mit gondolnak az emberek az önkormányzatok forrásmegvonásairól. A magyarok fele (49 százalék) azt gondolja, hogy ezek lényegében az ellenzéki települések elleni büntetőintézkedések. A válaszadók 35 százaléka szerint jogosak ezek az elvonások. Magas volt azoknak az aránya, akik nem tudtak vagy nem akartak véleményt mondani (16 százalék). Persze a válaszok aránya az egyes pártszimpatizánsok között is láthatóan megoszlik a kérdésben.

Forrás: a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung „Koronavírus és válságkezelés” kutatása

Nagy az oltási hajlandóság

Végül azt is felmérték, mekkora a lakosság oltási hajlandósága egy évvel a járvány kitörése után. Az eredmények szerint a magyarok 62 százaléka adatná be magának a koronavírus elleni védőoltást, 27 százalékuk pedig elutasítja a vakcinát.

Forrás: a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung „Koronavírus és válságkezelés” kutatása

A Fideszre és az ellenzékre szavazók között is többségben vannak egyébként az oltáspártiak. A vakcinák típusaiban ugyanakkor így oszlanak meg a szavazatok:

  • A kormánypártiak 71 százaléka, az ellenzékiek 67 százaléka, míg a bizonytalanoknak csupán 56 százaléka adatná be magának valamelyik nyugati vakcinát.
  • A kínai és orosz védőoltások iránt már jelentősen kisebb az ellenzéki választók bizalma. Az ellenzékiek abszolút többsége (51 százalék) elutasítja a kínai vakcinát, és csak tízből négy ellenzéki adatná be magának azt. A kormánypártiak többsége (62 százalék) a kínai vakcinát is elfogadná, de a nyugati vakcinákhoz képest még a fideszesek között is történik lemorzsolódás: 9 százalékponttal alacsonyabb a kínai vakcina elfogadási aránya.
  • Az orosz vakcina fogadtatása nagyon hasonló a kínai fejlesztésű védőoltáshoz. A kormánypártiak 62 százaléka elfogadná, 27 százalék elutasítaná a Szputnyik vakcinát, ha nem lenne más. Az ellenzékiek 40 százaléka fogadná el, 51 százaléka utasítaná el az orosz védőoltást.

A magyarok többsége nem vírustagadó

A magyarok többsége inkább vagy egyáltalán nem hisz az összeesküvés-elméletekben, de néhány elméletet azért figyelemreméltóan sokan találnak igaznak. Ilyen például az, hogy a koronavírust Kína szándékosan szabadította a világra, hogy átvegye a világ vezető szerepét. Egy ötös skálán kellett értékelni az elméletet, 4,6 volt az erre adott áltagpontszám. A híres „microchipes” elméletnek, vagyis hogy az oltással egy chipet akarnak beültetni az emberbe, kimagasló ugyanakkor az elutasítottsága: a válaszadók által adott átlagpontszám 2,5 pont.

A legegyszerűbb összeesküvés-elméletnek, miszerint a vírus nem is létezik, a legmagasabb az elutasítottsága. A válaszadók által adott átlagpontszám 2,4 pont. A megkérdezettek 59 százaléka egyértelműen, további 23 százaléka pedig inkább elutasítja ezt az elméletet. A megkérdezetteknek több mint a tizede így is hajlott arra, hogy elfogadja ezt az állítást, de csak 1 százalék volt magabiztos vírustagadó.