Nagyon úgy tűnik, már tavaly decemberben jelen volt a koronavírus Európában

Nagyon úgy tűnik, már tavaly decemberben jelen volt a koronavírus Európában
Az új koronvírushoz köthető történeteket bemutató kiállítás Milánóban – Fotó: Andrea Verdelli / Anadolu Agency / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Néhány napja már mi is röviden beszámoltunk egy kutatásról, amely szerint olasz kutatók kimutatták a Covid-19 világjárványt okozó SARS-CoV-2 koronavírust egy Milánó környéki kisfiú december elején levett mintájában.

Az ilyen jellegű kutatásokkal azonban érdemes óvatosan bánni, mert korábban többször is felmerült már hasonló, sőt, még meghökkentőbb eredmény, ezek azonban jó eséllyel inkább a kutatók óvatlanságáról árulkodtak, mintsem a vírus korai európai megjelenéséről. Ezért a legújabb ilyen kutatás értelmezésében egy virológus segítségét kértük.

Ezúttal úgy tűnik, az eredmény megbízható: a koronavírus valóban jelen lehetett Európában már három hónappal az első eset azonosítása előtt is.

Kanyarót kerestek, koronavírust találtak

A később világjárvánnyá dagadó Covid-19 Európában Olaszországot sújtotta először komolyabban. Az országban az első azonosított koronavírus-fertőzést a lombardiai Codogno városában azonosították 2020. február 21-én. A friss tanulmány szerzői megjegyzik, hogy a koronavírus ennél előbbi olaszországi megjelenésére már korábbi eredmények is utaltak: mind filogenetikai (a vírus fejlődéstörténetét vizsgáló), mind környezeti (a vírus örökítőanyagának jelenlétét a szennyvízben monitorozó) kutatások arra engedtek következtetni, hogy már tavaly év végén lehetett fertőzött Olaszországban. Közvetlen és hiteles igazolása azonban eddig nem volt ennek a feltevésnek.

A mostani vizsgálatban az olasz Milánói és a kanadai Újfundlandi Egyetem kutatói olyan mintákat elemeztek, amelyeket kanyaró- és rubeolagyanúval vettek le 39 pácienstől 2019 szeptembere és 2020 februárja között. A vírus jelenlétét laboratóriumi PCR-teszttel vizsgálták. Az előzetes eredményeikről az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) Emerging Infectious Diseases nevű szaklapjának online kiadásában számoltak be.

Egyetlen minta bizonyult pozitívnak, ezt egy négyéves fiú torkából vették. A gyerek november 21-én kezdett köhögni és náthára utaló tüneteket produkálni, november 30-án vitték kórházba légúti tünetek és hányás miatt, majd december 1-jén kanyaróra utaló, de a koronavírus-fertőzés esetén is előforduló bőrkiütései jelentek meg. A nyálmintát december 5-én, 14 nappal a tünetek jelentkezése után vették le tőle. Ez azt jelenti, hogy a vírus már három hónappal az első eddig azonosított eset előtt megjelenhetett Olaszországban.

Ez most elég meggyőző eredmény

Egy hónappal ezelőtt bejárta a médiát egy hasonló hír: akkor olasz tudósok arra jutottak, hogy már tavaly nyáron jelen lehetett az országban a koronavírus. Azzal a kutatással szemben azonban több komoly probléma is felmerült, módszertani aggályoktól az eredményt alátámasztó epidemiológiai adatok hiányán át a tanulmányt közlő folyóirat gyenge minősítéséig. Az akkori eredményt így más kutatók erős fenntartásokkal kezelték.

„Ez a mostani vizsgálat sokkal megalapozottabb, mint a hasonló eredményre jutó korábbi kutatás, most ugyanis génszekvenálást is végeztek. A tanulmány szerint a génszekvenálási eljárás egyértelműen mutatja, hogy valóban SARS-CoV-2 volt a tavaly decemberben levett mintában”

– mondta a Telex kérdésére egy névtelenséget kérő virológus.

„Szintén megerősíti a vírus tavaly decemberi jelenlétét a filogenetikai vizsgálat. Minden vírusnak megvan a mutációs sebessége, amelyből kiszámítható a legkorábbi közös ős. A tanulmányban bemutatott, dátumokkal ellátott leszármazási fák azt mutatják, hogy a vírus Kínából származik. Ez egybevág azzal, hogy az új típusú koronavírus első megjelenése (klasztere) tavaly novemberre tehető a távol-keleti országban” – tette hozzá.

Miért csak később lett súlyos járvány?

A vírus különböző utakon már ilyen korai időpontban is eljuthatott Európába, történhettek sporadikus behurcolások. Annak számos oka lehet, hogy akkor még miért nem terjedt el, miért nem okozott helyi fertőzéseket. Az általunk megkérdezett virológus szerint például nagyon nem mindegy, ki kap meg és hurcol be egy ilyen vírust. Ha egy kevés emberrel érintkező, egy hétig a lakásából ki nem mozduló ember kapja el, akkor nála a vírus elhalhat, nem alakul ki fertőzési lánc. Természetesen egészen más a helyzet, ha egy ilyen vírust egy kórházban vagy idősotthonban dolgozó ápolónő vagy orvos kapja el – mondta.

A vizsgálatot jegyző kutatók is megjegyzik, hogy a más célra és a tünetek jelentkezése utána viszonylag hosszú idővel levett mintából nem lehetett egyértelműen megállapítani az azonosított vírustörzs pontos eredetét, így előfordulhat, hogy az eddig igazoltnál jóval korábban megjelent vírus egy másik törzshöz tartozik, mint amely aztán a tömeges fertőzéseket okozta.

Az eredmény ezzel együtt is segíthet a koronavírus globális terjedésének pontosabb feltérképezésében. Az, hogy a SARS-CoV-2 hosszú ideig azonosítatlanul terjedhetett Észak-Olaszországban, legalább részben magyarázhatja, hogy miért robbant be ennyire a járvány Lombardiában.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!