„NEM FULLADSZ, NEM ÉRZEL SEMMIT, ami miatt mentőt hívnál. Nem érzed magad annyira vacakul. Meghagyod másnak, aki rosszabbul van. Te végülis csak fáradt vagy és sokat alszol, meg estére van egy kis lázad is, na oké, de már nem fáj a fejed, meg persze, fáj a hátad, de hát napok óta fekszel, persze, hogy fáj. Jobban vagy ahhoz képest, ahogy voltál pár napja és ezt jól megbeszéled magaddal, hiszen nem érzed magad igazán szarul, ha nagyon kell, felkelsz, megfürdesz. De a pulzoximeter megmondja, hogy sajnos nem vagy mégsem olyan jól. (…) Végül egy telefon után csak bemész a kórházba, ahol kétoldali covid tüdőgyulladást állapítanak meg, befektetnek és azonnal kapod az oxigént és a gyógyszereket.”
A fentieket egy nyilvános Facebook-posztban lehet olvasni, amit a beteg hozzátartozója tett fel a netre, hogy mások okuljanak belőle. A sztori kulcsszereplője, a pulzoximéter egy véroxigénszint mérésére szolgáló orvosi kütyü – ez jelezte a történetben, hogy az enyhe tünetekkel lábadozó covidosnak valójában kezelést igénylő tüdőgyulladása van. Akkor most rohanjunk mind a patikába pulzoximéterért? Nem feltétlenül.
A vérből méri ki az oxigént
A vérben a vörösvértestek, azon belül a hemoglobin-molekulák szállítják az oxigént. A pulzoximéter azt mutatja meg, hogy e molekulák hány százaléka köt ténylegesen oxigént. A vizsgálat egyszerű és fájdalommentes. A műszer otthoni változata jellemzően egy ujjra csíptethető kis kütyü, amiben fényforrás világítja meg az ujjbegyet, látható és infravörös fénnyel. A fényforrások túloldalán szenzorok figyelik, hogy mennyi fény nyelődött el a vérben, és az eszköz a kapott értékekből számolja ki az oxigénszaturációt. Minél magasabb ez az érték, annál jobb – ha a hemoglobinmolekulák túl kevés hányada szállít oxigént, az jelezhet légzőszervi betegséget, keringési problémát, vagy maguknak a vörösvértesteknek a működési zavarát.
A koronavírus-fertőzés egyik lehetséges szövődménye a tüdőgyulladás, aminek általában elég határozott jelei vannak, ugyanakkor a Facebook-posztban leírt, fulladásos tünetek nélküli eset is könnyen elképzelhető. „Ez orvosilag nem elképzelhetetlen, a sürgősségi ellátásban és intenzív terápiában olykor találkozunk hasonlóval” – mondja Máté-Horváth Nóra aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos. „Általában azoknál a jó állapotú, elsősorban fiatalabb betegeknél fordul elő, akiknek az erőtartalékaik bőségesek, és viszonylag sokáig kompenzál a szervezetük az egyre súlyosbodó betegséggel szemben. Ilyen esetben előfordulhat, hogy az észlelt tünetek sokáig enyhék maradnak, miközben a szervezetben az elváltozás egyre súlyosabb. A páciens a minimális vagy közepes szimptómákkal elvan, aztán amikor elfogynak a tartalékok, hirtelen megjönnek a súlyosabb tünetek.”
A pulzoximéter figyelmeztethet a közelgő veszélyre, és 10-20 ezer forintért beszerezhető – ugyanakkor mégsem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy tessék mindenkinek venni egy ilyen műszert ezekben a járványos időkben. Egyrészt a legtöbb tüdőgyulladásos esetnek azért jól felismerhető tünetei vannak, másrészt bár a véroxigén szintje könnyen mérhető, a kapott eredmény értelmezése nem mindig egyszerű egészségügyi jártasság nélkül.
Sportolóknak, betegeknek
„A véroxigénnek nehéz definiálni a normálértékét” – magyarázza Máté-Horváth Nóra. „Lehet, hogy egy fiatal, sportos embernek 97-99%-os szint a normális állapota. Egy idősebb, egyéb, elsősorban a szív-érrendszert, légzőszervrendszert érintő krónikus betegségektől szenvedő embernél a 94-96% is elfogadható érték lehet. Egy súlyos dohányos esetében akár 85-90% is elfogadható, miközben az említett fiatal sportember 88%-os véroxigénszinttel már talán el is ájulna.”
„A pulzoximéter beszerzését azért nem merem feltétlenül ajánlani, mert a kapott számok kiértékelése olykor egészségügyi jártasságot, orvosi alapismereteket igényel. Az otthoni vérnyomásméréssel szemben, ahol azért jól definiálható a céltartomány, és ez a céltartomány nagyjából minden embernél ugyanannyi, a pulzoximetriás mérés esetén kevésbé könnyű megítélni, hogy pontosan milyen értékeknél van valós baj” – fogalmaz Máté-Horváth Nóra.
Azon túl, hogy a véroxigén normális szintje egyénenként változhat kortól, testalkattól és a szervezet állapotától függően, a mérést is befolyásolhatja több tényező. Az ujjra csíptethető eszköznél ilyen tényező lehet a perifériás keringés állapota, a kéz hőmérséklete, a környezeti fényviszonyok, az eszköz illeszkedése, illetve a gép nem ad pontos eredményt, ha az ujjon fényes körömlakk vagy műköröm van. A kapott százalékértékek pedig önmagukban nem mondanak semmit, ha nincs referenciaértékünk, márpedig egészséges ember ritkán méregeti otthon a véroxigénszintjét (jellemzően hegymászók és más extrémsportolók szokták). Ha az ember lázas, köhög, és azt látja, hogy a korábbiakhoz képest 3-4 százalékpontot esik a véroxigénszintje, tényleg érdemes akár rögtön kórházba menni, de ehhez tudni kell, hogy mihez képest kell azt a 3-4 százalékot számolni.
A szakorvos által mondottak összecsengenek azzal, amit a járvány első hullámakor, tavasszal közölt az amerikai tüdőgyógyászokat tömörítő American Thoracic Society. A szakmai szervezet csak krónikus légúti betegségekben szenvedőknek és sportolóknak javasolta a pulzoximéter beszerzését, emellett arra kérte a lakosságot, hogy ne vásárolja fel az eszközöket, mert előfordulhat, hogy hiány lesz a műszerből a kórházakban. Aki mégis úgy érzi, neki szüksége lehet ilyen eszközre, ne rögtön a vásárlással kezdje, előbb kérje ki a háziorvosa véleményét. „A pulzoximéterrel ártani nem lehet, de a szélsőségek elkerülését javaslom” – összegzi Máté-Horváth Nóra. „Az sem jó, ha nem érzi biztonságban magát otthon, akinek nincs ilyen gépe, és az sem, ha valaki mániákusan méregeti a véroxigénszintjét, és kétségbe esik, ha minimális csökkenést lát.”
