Ne higgyen az álhíreknek: nem mérték félre 94 százalékkal a koronavírus áldozatainak számát

(Ez a cikk eredetileg a Telex.hu elindulása előtt, lapunk Facebook-oldalán jelent meg 2020. szeptember 3-án.)

---

„BREAKING – Hivatalosan is 94%-al korrigálta lefele USA Center for Disease Control a COVID19 halottak számát! Az USA-beli horrorisztikus esetszámok tehát hivatalosan is hazúgságnak bizonyultak! A hazugságokon, félrevezetéseken és politikai hazárdírozásokon alapul az egész covid-járvány szerte a világban!”

– így indul a magyar nyelvű közösségi médiában terjedő verziója a Twittert letaroló, Donald Trump által is megosztott (aztán törölt) „only 6%” sztorinak.

A bombahír arról szól, hogy az amerikai járványügyi hivatal bevallotta, hogy a Covid-19 betegségben elhunytak mindössze 6 százalékánál volt valójában a koronavírus-fertőzés a halál oka. A többiek egyéb halálos betegségekben szenvedtek és haltak meg, a vírus csak úgy mellékesen volt jelen a szervezetükben. Tehát a járvány valójában csak egy politikai hisztivel felfújt nátha, le a maszkokkal.

Ha az ember megnézi az amerikai járványügyi hivatal, a CDC vonatkozó statisztikáját, valóban azt mutatja a táblázat, hogy a halálesetek 94 százalékánál egyéb betegségek is voltak a háttérben. Átlagosan egy áldozatnál 2,6 egyéb betegséget állapítottak meg a halál okaként. Ez azonban abszolút nem jelenti azt, hogy az áldozatok hatalmas többsége amúgy is halálos beteg volt, és csak kozmetikázták velük az adatokat, hogy rémisztőbbnek tűnjön a koronavírus-járvány.

Fontos a statisztika, de érteni se árt

Az, hogy egy életét vesztett embernél mi volt a halál kiváltó oka, fontos információ, ezekre a statisztikákra a döntéshozók erősen támaszkodnak egészségügyi rendszerek fejlesztésekor, támogatásakor. Nagyon fontos adat például az egészségbiztosításnak is, vagy adott esetben bűnügyek felderítésekor, bírósági eseteknél. Szóval, hogy pontosan mitől hal meg az ember, azt dokumentálni kell. De hogy néz ki ez a dokumentáció?

Ha például valaki tüdőrákban szenved, eltávolítják a fél tüdejét, és a műtét után komplikációk lépnek fel, majd a végén a beteg belehal egy kórházi fertőzésbe, a halálát egyaránt okozta a rák, a műtéti gondok és a fertőzés. Nagy hiba lenne nem feltüntetni őt a tüdőrákba belehalt emberek statisztikájában, és ugyanekkora hiba kihagyni a műtéti komplikációk vagy a kórházi fertőzések áldozatai közül is. Könnyű belátni, hogy az emberek általában nem egy konkrét betegségbe halnak bele, hanem mindenféle szövődmények, társult fertőzések, a legyengült szervezet miatt előtörő alapbetegségek kombinációi okozzák a halált.

Gondoljunk csak bele az AIDS esetébe: a HIV vírus nem azért olyan veszélyes, mert megöli az embert, hanem mert leépíti a beteg immunrendszerét, akivel aztán jellemzően valamilyen fertőzés vagy tumor végez, ami ellen a szervezete nem képes védekezni. De ez nem jelenti azt, hogy az AIDS-nek nincsenek áldozatai – ahogyan a járványtagadók logikája diktálná.

Akkor nézzük meg újra a CDC fent linkelt táblázatát ilyen szemmel!

Más bajuk is volt, de nem azokba haltak bele

Az első dolog, ami feltűnik, hogy a Covid-halálesetek leggyakoribb komorbiditása a tüdőgyulladás, illetve a légzőszervi összeomlás – amit az esetek nagy többségében maga a koronavírus okoz. A következő leggyakoribb az „egyéb” kategória, amibe aztán minden beletartozhat. Ilyen lehet például a közelebbről meg nem határozott mellkasi fájdalom, amire panaszkodik a beteg, de a konkrét kiváltó oka nem derül ki.

A társult betegségek listáját tovább böngészve olyan népbetegségek sorakoznak, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás. Amerikai adatokról beszélünk, márpedig Amerikában ezek a problémák alsó hangon tízmilliókat érintenek – természetes tehát, hogy a Covid-halottaknál is előfordulnak. Azt viszont elég fura lenne feltételezni, hogy ezek az emberek a diabéteszükbe vagy a magas vérnyomásukba haltak bele tízezer számra, a koronavírus meg csak ott volt a háttérben, tétlenül.

Az elhízás mint társult betegség különösen érdekes, ugyanis a hivatalos CDC-adatok szerint ez a Covid-halálesetek 3-4 százalékánál van ott a halál okai között felsorolva. Márpedig az elhízás az amerikai lakosság körülbelül 40 százalékát érinti. Ebből két dolog következhet:

• az elhízás hatékonyan véd a Covid-19 ellen, a tizedére csökkenti a halálozás esélyét;
• a halál okaként felsorolt társult betegségek dokumentálása finoman szólva nem következetes.

Az első opciót valószínűleg különösebb epidemiológiai előképzettség nélkül is kizárhatjuk.

Mindez azt jelenti, hogy a statisztikát nagyon félrevezető úgy értelmezni, hogy az áldozatok nagy többsége „amúgy is meghalt volna”, és csak a statisztika felfújására használják őket. A helyzet az, hogy – és ironikus módon ezt éppen a félreértelmezett statisztika gazdája, a CDC mondja ki egy másik tanulmányban – a Covid-halálesetek 95 százaléka a vírusfertőzés nélkül nem következett volna be.