Női test, férfigyógyszer
Női test, férfigyógyszer
Illusztráció: Carmen Casado / Ara.cat

Női test, férfigyógyszer

2022. augusztus 05. – 18:01

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Látta már hogy néz ki belülről a női mell? És azt tudja, hogy hol találhatók a szeméremajkak különböző részei? A női testtel kapcsolatos általános tudáshiányunk csupán egyetlen példája a nemek közti egyenlőtlenségnek, ami az egészségügyi kutatásoknál is jellemző. Az Ara című spanyol lap Európai Sajtódíjas cikkének utánközlése.

Az egészségügy tulajdonképpen férfiközpontú, a férfiakban megfigyelhető jelenségeket kutatja, majd az így kapott eredményeket vetíti ki a nőkre.

Sokáig azt tartották, hogy a férfiak és a nők csupán a reproduktív egészség területén különböznek egymástól, holott ugyanannak a betegségnek a két nem képviselőinél más tünetei, és kezelési módjai lehetnek, sőt még a felépülés folyamatában is lehetnek különbségek. A gyakran láthatatlanná tett biológiai különbségek csak részben adnak magyarázatot az egészségügyi egyenlőtlenségekre, hiszen mindezekre a nemi szerepek is hatással vannak.

A nők egészségének néhány jellemző területe többek között:

1. Mentális egészség

a vegyes képtől a túlgyógyszerezésig

Gyakoribb a depresszió és a szorongás
A nők egészségére egyaránt hatással vannak a rosszabb életkörülmények és a rosszabb munkafeltételek, a dupla műszakok(különösen a kevésbé képzett dolgozók esetében), valamint a házimunka és a beteggondozás, a lelkiismeretfurdalás és a perfekcionizmus is. A nők nagyobb eséllyel küzdenek olyan mentális problémákkal mint például a szorongás és a depresszió. Ezek majdnem kétszer olyan gyakoriak náluk (13.7%) mint a férfiaknál (7.4%). Emellett pedig a nők harmada vallja, hogy érzelmi stresszel küzd, míg ugyanez öt férfiból csak egynél fordul elő.


„Vegyes csomag ez. Ha valami történik egy nővel, akkor azt a szorongásnak vagy a túl sok stressznek tulajdonítják – anélkül, hogy figyelembe vennék a munkahelyi vagy az ápolási feltételeket. Nem mindig egy tabletta a megoldás. Az élet- és munkakörülményeken kell változtatnunk.

Carme Valls, Endokrinológus és a Mujeres Invisibles Para La Medicina szerzője

Még több szorongáscsökkentő
Az első orvosi látogatáskor a nőket nagyobb eséllyel küldik el mentális betegség diagnózisával mint a férfiakat; a férfiak esetében először szervi problémára gyanakszanak, és további vizsgálatokat rendelnek el az orvosok. Ez a nemi megkülönböztetés a nők túlgyógyszerezéséhez vezet: a pszichotróp szerek 85%-át nőknek írják fel. Az is előfordul, hogy a túldiagnosztizálás eredményeként bizonyos fizikai betegségek láthatatlanná válnak, hiszen a mentális betegség vagy pszichoszomatikus tünetek téves diagnózisa mögött rejtve maradnak, mivel nem illenek bele a „megszokott mintázatba ” – vagyis a férfi modellbe.

Az anyaság tabuja
Egy másik terület aminek a kutatók nem szentelnek elegendő figyelmet az anyaság és a lelki egészség kapcsolata. A nők 25 százaléka küzd valamilyen mentális problémával a terhesség alatt vagy szülés után, és ezek többsége kezeletlen marad. Erre még rátesz egy lapáttal az a tény, hogy a szülés utáni betegágyas időszak a legtöbb nő számára igen magányos időszak. A szülési trauma, egy nehéz terhesség, gyermekkori trauma, vagy stresszes helyzetek mind lehetnek a szülés utáni depresszió kiváltó okai. Ennek leggyakoribb tünetei a szomorúság, a reményvesztettség, érzelmi hullámzások, álmatlanság, vagy a csecsemőhöz való kötődés nehézsége.

2. Szív- és érrendszeri betegségek

A szívrohamokat szorongásnak tudják be

A leggyakoribb halálozási ok
Spanyolországban a nőknél a vezető halálozási okok listáján – a mellrákot is megelőzve a szív- és érrendszeri betegségek vannak első helyen. Habár a férfiaknál a szívroham a gyakoribb, a nőknél pedig az sztrók és a szívelégtelenség, a nők kétszer nagyobb eséllyel halnak bele a szívrohamba. Szívinfarktus esetén a férfiak 9, a nőknek pedig 18 százaléka hal meg. Ennek különböző okai vannak. A nőknek általában tovább tart eljutni a kórházig, a tüneteiket pedig tévesen szorongásnak hiszik.


„A szív- és érrendszeri betegségeket a férfiaknál nagyon jól elkülönítik, míg a nőknél a diagnózis sokkal kevésbé specifikus és kevésbé óvatos mint a férfiak esetében. A nőkön kevesebb vizsgálatot végeznek, feltételezve, hogy "a mellkasi fájdalom biztosan szorongás". Nem. Legalább egy EKG-t, képalkotó vizsgálatot vagy terheléses tesztet kötelezően el kell végezni ahhoz, hogy kizárható legyen a szervi ok."

Antonia Sambola, a Vall D’Hebron Kórház kardiológusa, és a nők szív- és érrendszeri egészségének szakértője

Késői diagnózis
A nők késve mennek el kivizsgálásra, gyakran alábecsülik a tüneteiket, vagy előnyben részesítik mások szükségleteit – mindez késői diagnózishoz vezet. Időnként a tünetek is összezavarják őket. A nők 90 százalékánál előfordul a mellkasi fájdalom, de más tüneteik is vannak, éspedig olyanok, amelyek intenzívebbek a férfiak tüneteinél: ilyen például a hányinger, a hányás, a szédülés vagy a fejfájás. „Csakúgy mint a férfiaknál, náluk is előfordul a mellkasi fájdalom és a légszomj, csakhogy mire a nők eljutnak az orvosig addigra annyira súlyos szívelégtelen állapotban vannak, hogy a mellkasi fájdalomra már nem tudnak panaszkodni – teszi hozzá Sambola.

Több kutatás
Az orvosok szerint számos olyan – kizárólag nőkre jellemző – rizikófaktor van, amelyeket rendszeresen figyelmen kívül hagynak, és amelyek közül több is kapcsolatba hozható a terhességgel és a szüléssel: ilyen például a terhességi toxémia, a terhességi cukorbetegség vagy a koraszülés. Éppen ezért sokak szerint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a nőknél a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére. „A menopauza növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Ezt sem tudjuk megmagyarázni. Nincs elegendő információnk, csupán tapogatózunk” – ismeri el Elisa Llurba, a Sant Pau Kórház Nőgyógyászati Osztályának vezetője. A szakemberek az öngondoskodást népszerűsítő kampányokat is szorgalmaznak.

3. A mell

Az esztétika és a patológia között

Az esztétika nyomása
A női mellekkel az autóktól a parfümig már szinte mindent reklámoztak, azzal viszont kevéssé foglalkoztunk, hogy hogyan néz ki ez a szerv belülről. Anatómiai és élettani szempontból még mindig nem tanulmányoztuk a női mellet. „Elbagatellizáltuk, mintha csupán esztétikai szerepe lenne, mit sem törődve a funkcionalitásával. Onnan, hogy semmit sem tudunk a női mellről oda jutottunk, hogy csak a patológiáját ismerjük: a mellrákot ”- jegyzi meg Maria Jesús Pla sebész. Mindemellett pedig a tökéletes mell ábrázolási módja teljességgel figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy rengeteg különféle formájú és méretű mell létezik. „Az emlőmirigy nem látható, és nem is tudunk róla sokat. Nem tudjuk, hogyan működik – ugyanakkor a máj és a vesék működéséről viszont tanulunk. A legtöbb nő nem tudja, hogy mi a nevük a bimbóudvarban lévő apró dudoroknak” fűzi hozzá Alba Padró szoptatási szakértő.

A szoptatás
A szülés utáni első napokban a nők több mint 90 százaléka szoptatja gyermekét – ez a százalékarány aztán az idő múlásával egyre csökken. Ennek számos oka van, mint például az, hogy nem maradhatnak otthon a babával túl sokáig, de a szoptatást támogató segítők hiánya is közrejátszik benne.


„Az egészségügyi dolgozók nem kapnak elég képzést a szoptatással kapcsolatban. Amit kapnak, az pedig édeskevés. A szoptatás előnyeiről sok szó esett a múltban, de erről ma már nem hallani. A problémamegoldásról pedig ugyanakkor alig esik szó. Azt gondolnánk, hogy a gyermekorvosok például kapnak szoptatással kapcsolatos képzést, de ez nem így van. És ez rávilágít a szomorú valóságra: a mellekkel senki sem foglalkozik.”

Alba Padró, a LactApp társalapítója, és az IBCLC szoptatási szakértője

A mellrák
Megközelítőleg minden nyolcadik nő lesz mellrákos élete során. A nők körében világszerte ez a leggyakoribb rákos megbetegedés, Katalóniában pedig a nőknél diagnosztizált daganatos betegségek 30%-a mellrák. A legtöbb megbetegedést 35 és 80 éves kor között diagnosztizálják, ezen belül pedig a legmagasabb százalékban a 45 és 65 év közötti nők érintettek. Mivel a mell egy látható szerv, amelynek szexuális és esztétikai szerepe is van, ennek a betegségnek olyan érzelmi hatása is van, ami a többi rákos megbetegedésnél nem jellemző. Külön kihívás a mellrákkal kezelt betegek számára a munkába való visszatérés és a szexuális élet folytatása.


Rendkívül fontos, hogy a sebészek odafigyeljenek a mell esztétikájára, hiszen a daganatoknak itt speciális következményei vannak. Az emlőmegtartó műtétek aránya nagyon magas (több, mint 75%), és ha erre nincs mód, akkor azonnali helyreállító műtétet hajtanak végre. Nem lenne szabad, hogy nyoma maradjon a dolognak, ugyanakkor pedig ne feledjük, hogy egy nő több két mellnél.”

Maria Jesús Pla, a Bellvitge Kórház plasztikai sebésze

Az ellentmondásos mammográfia
A kezelési módok fejlődésével a túlélési statisztikák is javultak, hiszen sokan kutatják ezt a tumort, a lakossági szűrések pedig lehetővé teszik a korai felismerést. Katalóniában például 50 és 69 éves kor között kétévente (nem évente) javasolt a mellrákszűrés. Az 50 év alatti, kockázati tényezővel nem rendelkező nők esetében nem javasolják a rutinszerű mammográfiai vizsgálatot. A 40 és 49 év közötti korosztály szűrése pedig ellentmondásos kérdés. „A betegség náluk kevésbé jellemző. Ha mindenképpen bővítenénk a szűrést valamely korosztályra, akkor jobban tennénk, ha ezt a 70-75 év közöttiekkel tennénk.” – magyarázza Maria Jesús Pla.

4. Légúti megbetegedések

egyre több a női beteg

Tüdőbetegségek
A dohányzó nők számának növekedésével a légúti megbetegedések száma is emelkedett köreikben, habár ilyen típusú betegségek korábban elsősorban a férfiak között voltak gyakoriak. Így van ez a krónikus obstruktív légzőszervi betegséggel is (COPD), amelynek a Hospital del Mar kórházban készült tanulmány szerint a nőknél több tünete van mint a férfiaknál: fokozott légszomj, erősebb izomérintettség és több elváltozás, mint az ugyanolyan súlyos betegségben szenvedő férfiak esetében. A nők körében a COPD aluldiagnosztizált. Carme Valls szerint gyakran előfordul, hogy egy COPD-ben szenvedő nőt asztmával diagnosztizálnak. Az orvosok szerint nem csupán a női nem biológiai jellemzői miatt fejlődik a hölgyeknél másképpen a betegség, hanem ebben a női nem szociokulturális jellemzői is közrejátszanak. Az ebben a betegségben szenvedő nők jellemzően rosszabb életminőséggel rendelkeznek.

A tüdőrák
A halálos kimenetelű rákos megbetegedések között első helyen áll a tüdőrák. A dohányzás terjedése miatt pedig a nők körében is egyre magasabb az ilyen megbetegedések száma. Míg ez a betegség korábban a negyedik leggyakoribb rák volt a nőknél, 2015-ben már a harmadik helyre tornázta fel magát, és várható, hogy a következő néhány évben beelőzi a mellrákot. Mindeközben pedig a férfiaknál – a dohányosok számának csökkenése miatt – várhatóan csökkeni fog az előfordulása.


„A tüdőrákot sokáig férfibetegségnek tartották, és valószínűleg emiatt lettek a nők kevésbé óvatosak a dohányzással kapcsolatban. Valószínűleg nem ártana, ha lennének nőket és fiatal lányokat célzó közegészségügyi kampányok.”

Enriqueta Felip, A Vall D'Hebron Kórház onkológiai osztályán belül a mellkasi, fej- és nyaki onkológiai osztály vezetője.

Hosszú lefolyású COVID
Sokan vannak – és elsősorban nők, akik már átestek az akut koronavírus fertőzésen, de akár 6 hónappal később is vannak tüneteik. Ez elsősorban a fiatalabb nőknél, a 35 és 50 év közöttieknél van így. Szerteágazó és vissza-visszatérő tüneteik közé tartozik például a fejfájás, a rendkívüli fáradtság, a tachycardia, izom- és ízületi fájdalmak, a légzési nehézségek és az emlékezetkiesés. Az említett tünetek az enyhe COVID után is előfordulnak. Ilyenkor a tünetek az ME/CFS-hez, avagy a myalgiás encephalomyelitis/krónikus fáradtság szindrómához hasonló jellegűek – ezt az állapotot egyébként szintén rengeteg prekoncepció övezi, és erről is kevés ismeretünk van. A hosszú lefolyású COVID a fertőzöttek 10-20 százalékánál fordul elő. Mivel hónapok óta információhiány van ezzel kapcsolatban, az orvosok nagyon sok esetben nem ismerik fel a helyzetet, a betegek pedig sokszor úgy érzik, hogy az egészségügyi ellátórendszer megkérdőjelezi őket.

5. A nemi szervek és a szexualitás

a láthatatlan betegségek és a fiziológiai folyamatok betegségként való kezelése

Az elhallgattatott betegség
Egyes betegségek csak nőknél fordulnak elő: ilyen például az endometriózis, amelynek a kutatására nem jut elegendő pénz, mivel “csupán a lakosság 50 százalékánál fordul elő” – fogalmaz ironikusan Maria Montoya, a Spanyol Nemzeti Kutatói Tanács (CSIC) tudományos munkatársa. Az endometriózis a leggyakrabban előforduló nőgyógyászati betegség: a reproduktív korban lévő nők 10 százalékát érinti, habár az aluldiagnosztizáltság miatt ez a szám minden bizonnyal magasabb. Krónikus jellegű betegségről van szó, amelynek legismertebb tünetei a fájdalmas menstruáció, a medencetáji fájdalom és a meddőség. A fájdalom viszont annyira normalizálttá vált a nők körében, hogy a diagnosztikus folyamat akár nyolc évig is eltarthat.

Szülészeti erőszak
Az egészségügyi ellátórendszer számos, a nőknél előforduló természetes, fiziológiai folyamatot betegségként kezel. Ilyen például a terhesség, a szülés, és a változó kor. Tízből hat nő az ilyenkor jellemző atyáskodó bánásmód miatt úgy érezte, lenézték terhesség és szülés közben. Egyre nő viszont a tájékozódó, erős nők száma, akik a gondozási modell megváltoztatásáért dolgoznak, és humánusabb, ugyanakkor pedig kevésbé medikalizált folyamatokért kampányolnak. „A szüléshez való hozzáállásunktól függően előfordulhat, hogy egy fiatal, egészséges nő krónikus megbetegedést szerez. Az egészségügyi rendszernek és az orvosoknak viszont felelniük kell az ilyen esetekért” – mondja Maria Llavoré, a Sant Pau Kórház szülésznője.


„Legyen önkritikánk. Igenis létezik a rendszerszintű erőszak, még ha nem tudatos is. És minél előbb felismerjük ezt, annál előbb helyre tudjuk hozni. Semmi értelme leragadni annál, hogy szülészeti erőszaknak, vagy valami másnak nevezzük. Képesek vagyunk ennél jobban csinálni, és muszáj jobban csinálnunk.

Elena Carreras, főorvos, Vall D’Hebron Kórház, szülészet

Katalóniában a császármetszések aránya (27.4%) ami még mindig a duplája a WHO által javasoltnak (15%). A beindított szülések arányával együtt ezek a számok a szülészeti ellátás minőségének reális mutatói. A kritizált gyakorlatok közé tartozik többek között a gátmetszés, a Kristeller-manőver és a túlgyógyszerezés is, de a szülészeti erőszakhoz sorolandó még a szülő nő infantilizálása és a beleegyezésének figyelmen kívül hagyása is. Mindez nem csupán a szülésre, hanem a vetélésre, az abortuszra, a meddőségi kezelésekre és a mesterséges megtermékenyítésekre is vonatkozik. Az Egyenlőségi Minisztérium tervei közt szerepel, hogy a nemi alapú erőszak katalán törvényéhez hasonlóan, az abortusztörvény megreformálásakor a nők elleni erőszak fogalmába bevezessék a szülészeti erőszak definícióját is. A Katalán Szülészeti és Nőgyógyászati Társaság a Katalóniában létező négy orvosi társasággal együtt a közelmúltban elismerte, hogy létezik szülészeti erőszak, és vitát sürgetnek a témában – annak ellenére, hogy – mint ahogyan be is ismerték – a téma kényelmetlen számukra.

Szexualitás
A női szexualitást szinte láthatatlanná tették, és tele van tabukkal és sztereotípiákkal, az élvezet és a női test kapcsolata pedig gyakran a nők számára is ismeretlen. Nem részesülünk megfelelő szexuális oktatásban, a meglévő szexuális felvilágosítás pedig a szexista modellt viszi tovább. Ennek ellenére egyre több nő szerzi vissza a gyönyörét, miközben a bináris látásmódon túl is láthatóvá teszik a nemek és a szexualitás területén létező sokszínűséget. Mindezen túl egyre több konzultáció zajlik a szexualitással kapcsolatban, hiszen ma már a fájdalmas közösülést és az anorgazmiát sem tartjuk természetesnek.


„Döbbenetes, hogy mekkora a tudatlanság a női testtel kapcsolatban – még egyes orvosoknál is. A csiklót eddig nem tanulmányoztuk. Teljesen ismeretlen, nem rajzolták le, és nem szerepel fotókon. Ha nem beszélünk róla, akkor nem is létezik. Ha a nők nem tudják, hogy hol van, akkor nem tudják, hogy hol kell stimulálni.”

Maria Llavoré, Szülésznő, Sant Pau Kórház

A gátizomzat
A nők majdnem felének (46%) van valamilyen (esetleg több) gátizom-rendellenessége: ilyen például a vizelettartási nehézség, a székletinkontinencia vagy a kismedencei szervek süllyedése. Ezek mindegyike komoly hatással van a nők életminőségére. A terhesség és a szülés kulcsfaktorok ebben, de fontos szerepet játszanak a nagy terheléssel járó sportok, a székrekedés, az öregedés és a menopauza is. Mostanáig egyszerűen elfogadták hogy ez van, hiszen senki nem halt meg, de ma már számos orvos szorgalmazza, hogy a gátizomzat rendszeres ellenőrzése és kezelése váljon az egészségügyi ellátás szerves részévé, és hogy legyen kidolgozott megelőzési stratégia: a gátizomzatról már idejekorán beszélni kellene a lányokkal, és az iskolában biztosítani kellene az erről való oktatást. A gátizom torna tanítása olyan természetes kellene hogy legyen, mint a fogmosás megtanítása.

Nőgyógyászati daganatok
Ezek a daganatok a női nemi szervekben kezdődnek, és a méhnyakon, a petefészkeken, a méhben, a hüvelyben, és a szeméremtesten is megjelenhetnek. A korral együtt nő a kockázatuk is, és az említett rákok némelyikét a humán papillómavírus (HPV) okozza. A HPV ellen 9 és 26 éves kor közötti lányok és nők számára már létezik oltás, amelynek a felvétele a nemi élet megkezdése előtt javasolt. Ha olcsóbb lenne a vakcina, az orvosok szerint tanácsos lenne a fiúknak is beadni.

6. Az ízületek

A nők fájdalmának megoldatlan kérdése

Krónikus fájdalom
Míg minden harmadik nőt érint az ízületi fájdalom vagy az ízületeiben jelentkező kellemetlen érzés, addig ez csak minden ötödik férfira igaz. Mivel a legtöbb, krónikus izomfájdalmat vagy ízületi fájdalmat okozó betegség a nőknél sokkal gyakoribb, a nők nagyobb eséllyel tapasztalnak meg krónikus fájdalmat. Carme Valls endokrinológus szerint „A krónikus fájdalom az egészségtudomány egyik megoldatlan rejtélye”. A téma szakértői azt szeretnék, hogy a kérdést közegészségügyi problémaként kezeljük.


„Rendkívül fontos, hogy az egészségügyi szakemberek soha ne csak a betegséget nézzék, hanem azt is, ami megelőzte: figyelembe kell venni az életkörülményeket is amelyek a rendellenességhez vezettek. A beteg nemének figyelembevétele jobb kezelést/ápolást tesz lehetővé. Lehetetlen anélkül kezelni egy beteget, hogy nem vizsgáljuk meg az életkörülményeit – és ezek a férfiak és a nők esetében nagyon különbözőek.”

Lucía Artazcoz, a barcelonai Közegészségügyi Intézet Közegészségügyi Megfigyelőközpontjának igazgatója

Fizikai és mentális túlterheltség
Az alapellátásban gyakran előfordulnak az olyan reumatikus, izom-és csontrendszeri betegségek mint az ízületi gyulladás, a porckopás, hátfájás, csontritkulás és a fibromyalgia. A becslések szerint egy háziorvos az idejének 30 százalékát az említett betegségek kezelésével tölti. Valls szerint a szorongásoldók segítségével sok nő fájdalmát elhallgattatják vagy láthatatlanná teszik, a kutatások pedig nem veszik figyelembe a nők által a mindennapi életükben és a munkahelyükön megtapasztalt fizikai és mentális túlterheltséget.

Fibromyalgia
A fibromyalgia jellemző tünetei: az egész testben megjelenő krónikus fájdalom, különösen a hát és a végtagok izmaiban és ízületeiben, valamint a fájdalomra, zajra, szagokra és fényre való túlérzékenység. Mindezek mellett előfordulhatnak kognitív rendellenességek és alvászavarok, emésztési zavarok és fáradtság is. Ez a betegség gyakoribb a nőknél, (a spanyol nők 4,2%-a, és a férfiak 0,2 %-a érintett), nem tudni mi okozza, és gyakran szinte letaglózó hatású. Az érintettek sokszor éveket töltenek azzal, hogy egyik orvostól a másikig vándorolnak mire végül diagnosztizálják őket – a diagnózis pedig lényegében megbélyegzéssel egyenlő.


„Sokkal nagyobb arányban szenvednek ettől a betegségtől a nők. Kétségtelen, hogy ebben hormonális és fájdalom érzékelési tényezők is közrejátszanak, habár ebben nem igazán vagyunk biztosak. Amit biztosan tudunk az az, hogy a fájdalom valós, nem kitaláció. Vannak nagyon kemény esetek. Hogy mi okozza? Erről még van vita, de a fájdalom valódi.”

Josep Blanch, a Del Mar Kórház Reumatológus főorvosa

Ellentmondás akad bőven. Carme Valls szerint „mindenféle olyan izomfájdalmat ennek a betegségnek tulajdonítottak már, amire nincs magyarázat – és tették mindezt objektív bizonyítékok nélkül”. A doktornő nincs róla meggyőződve, hogy a pszichotróp gyógyszerek használata a legjobb irány, és meggyőződése, hogy több kutatásra lenne szükség a fibromyalgiával diagnosztizált nők érdekében.

7. Autoimmun betegségek

Komplex betegségek, amelyek leginkább a nőknél fordulnak elő

Amikor a szervezet önmagát támadja meg
Az autoimmun betegségek esetében a test immunrendszere a saját szerveit támadja meg. A becslések szerint minden tizedik katalán lakos valamilyen autoimmun betegségben szenved. Egyes betegségek csak bizonyos szerveket támadnak meg. Az egyik leggyakoribb, egy szervet érintő autoimmun betegség a pajzsmirigyben kialakuló autoimmun tireoditisz. Más autoimmun betegségek általánosságban támadják a szervezetet. Ezek közül a leginkább elterjedt a Sjögren szindróma, a legklasszikusabb példa pedig az SLE (Systémás Lupus Erythematosus)

A legtöbb beteg nő
A betegek kétharmada nő, és egyes betegségtípusoknál ez az arány ennél is magasabb: minden SLE-vell diagnosztizált férfire kilenc női beteg jut, és minden Sjögren szindrómával kezelt férfibetegre hat női beteg jut. Ennek számos oka közül az egyik legfontosabb a női nemi hormonok tényezője, hiszen a legtöbb beteg esetében „a pubertás és a menopauza közötti időszakban” alakul ki a betegség “amikor ezek a hormonok működése a legaktívabb”, és a legtöbb eset súlyosbodása is ekkorra tehető.


„Az SLE esetében ugyanolyan fontos a vese vagy az idegrendszer kezelése, mint termékenységi problémák vagy a bőr elváltozásainak a kezelése – amelyek egy férfi számára talán nem lennének olyan fontosak.”

Ricard Cervera, az Autoimmun Betegségek Osztályának főorvosa, Clinic Kórház

Terhesség
Az autoimmun betegségek a fogamzóképes korú nőkre is hatással vannak, aminek egyedi következményei vannak. Negyven évvel ezelőtt úgy tartották, hogy az SLE-vel diagnosztizált nőknek nem lehet gyermekük, mert vagy elvetélnek, vagy a betegség súlyosbodását idézi elő a terhesség. Ezek a nők ma már a lakossági átlagot megközelítő arányban válnak anyákká, a terhességük során pedig egyszerűen nagyobb figyelemmel kísérik őket.

A másik előítélet
Ebben az esetben a férfiak azok, akiket időnként késve diagnosztizálnak, mert előfordul, hogy az orvos nehezen tudja elképzelni, hogy egy férfinak Lupusa van. Ennek ellenére a férfiaknál a Lupus tünetei erősebbek mint a nőknél.

8. Kutatás és gyógyszerek

Mi történik, ha a nőket kizárják a klinikai vizsgálatokból?

Klinikai vizsgálatok
A nemi megkülönböztetés évtizedek óta jelen van a klinikai vizsgálatokban. Hormonális változásokra és biztonsági tényezőkre hivatkozva a nőket gyakran kizárják a klinikai vizsgálatokból, ez a kizárás pedig hiányos tudáshoz vezetett. Ugyanez a helyzet az állatokkal kapcsolatos kutatásoknál is, amelyekben a vizsgált egyedek kétharmada hím. Amikor pedig nőket is belevettek a vizsgálatokba, az eredményeket nem választották szét nemek szerint – vagyis az eredményeket egyaránt kivetítik férfiakra és nőkre, annak ellenére, hogy kevesebb nő vett részt a kutatásban. „Ha nem választjuk külön a férfiak és a nők eredményeit, akkor egyik csoportnál sem derül ki a valós helyzet, és a csoportok jellemzőit sem tudjuk meg – ez pedig tudománytalan” – jegyzi meg Lucía Artazcoz. Hozzá kell tenni, hogy – részben a Covid miatt – ez lassan változni kezd.


„A férfiak és a nők másképpen reagálnak a koronavírusra, és ezt muszáj figyelembe vennünk. Ez a betegség arra tanít bennünket, hogy a pácienseket ne homogén egységként kezeljük. Ez mindannyiunk javát szolgálja, hiszen lehetővé teszi, hogy a kezeléseket és a gyógyszeradagokat az adott beteghez igazítsuk.”

Maria Montoya, A Spanyol Nemzeti Kutatóközpont (CSIC) virális immunológiai részlegének csoportvezetője a Margarita Salas Biológiai Kutatóközpontban

Mellékhatások
Ha kizárjuk a nőket a klinikai vizsgálatokból, akkor a mellékhatások vagy ismeretlenek maradnak, vagy pedig évekbe telik mire megismerjük őket és megtehetjük a szükséges lépéseket. Az Egyesült Államokban az 1997 és 2000 között a piacról visszavont gyógyszerek 80 %-a sokkal nagyobb veszélyt jelentett a nők számára, mint a férfiakra. A rendkívül elterjedt sztatinról például kimutatták, hogy sokkal több mellékhatása van a nők esetében mint a férfiaknál.

A gyógyszer metabolizálódásának módja, illetve az, hogy milyen előnyökkel jár a gyógyszer az adott páciens számára, az anyagcsere- és genetikai előzmények, valamint a hormonális tényezők miatt is különbözik. Szintén kevés vagy hiányos információ áll rendelkezésre a gyógyszerek terhes és szoptató nőkre gyakorolt káros hatásairól. Jó példa erre a koronavírus elleni vakcina. A COVID-dal fertőzött terhes nőkkel kapcsolatos információk a világjárvány kezdete óta ellentmondásosak.


„Az onkológiában a kemoterápiát a testfelület alapján adják, és ez nem veszi figyelembe a nemek közötti testösszetételbeli különbségeket. A beteg neme is befolyásolja a gyógyszerek felszívódását, eloszlását, metabolizációját és kiválasztását.”

Dorothea Wagner, a Lausanne-i Egyetemi Kórház gasztrointesztinális onkológiai osztályának vezetője

Adagolás
Korábban azt feltételezték, hogy ha egy adag megfelelő egy férfi számára, akkor az egy nő számára is ideális. A férfiak és a nők viszont sok mindenben különböznek, és a testtömeg csak egy a sok terület közül. A férfiaknak például a testtömegük 80%-a zsírmentes, a nőknél viszont ez az arány csak 65%, ez pedig befolyásolja a gyógyszer hasznosulásának módját.

„Az onkológiában ugyanaz a gyógyszer az egyik nemnél kevésbé hatékony vagy hatástalan lehet a másikhoz képest, és előfordulhat, hogy különböző gyógyszereket kell használnunk attól függően, hogy a beteg férfi vagy nő" – teszi hozzá Wagner. Ez persze szintén kihívás elé állítja az orvosokat, hiszen a beteg neme messze nem az egyetlen olyan tényező, ami a betegnek a gyógyszerre adott reakcióját befolyásolja. Éppen ezért sürgetnek az orvosok további klinikai vizsgálatokat és a nem bináris betegek azokba való bevonását is.

Fogamzásgátló tabletták
Az AstraZeneca vakcina trombóziskockázatának lekicsinyítése érdekében a fogamzásgátló tabletták hasonló mellékhatásait hozták fel példának, amelyek sokkal gyakoribbak. A hasonlat senkit sem lepett meg. A fogamzásgátlók kriminalizálása nélkül – hiszen azok felszabadítást jelentettek a nőknek – nők sokasága követeli a mellékhatásokról való teljeskörű tájékoztatást. A becslések szerint a trombózis kockázata minden 10 000 nőből 1-10-et érint. Habár ritka mellékhatásról van szó, fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy ennek mely tényezők kedveznek. Ilyenek például az öröklött hajlam, 35 évnél magasabb kor, dohányzás, túlsúly vagy a magas vérnyomás. Előfordul még hangulatingadozás, csökkent libidó, migrén, hányinger, és a vízvisszatartás. A fogamzásgátló tablettákat más betegségek esetén is felírják, mint például az endometriózis vagy a policisztás petefészkek – ez pedig más, megfelelőbb terápiás intézkedéseket zárt ki, melyeknek viszont nem néztünk utána.


„Ahelyett, hogy a menstruációs ciklus rendszerességében vagy a menstruáció intenzitásában bekövetkező apró változásokat kivizsgálták volna az okok diagnosztizálása érdekében, kezdetben egyszerűen fogamzásgátlókkal kezelték őket."

Carme Valls, Endockrinológus és a Mujeres Invisibles Para la Medicina szerzője.

A tablettákra azt mondják, hogy "szabályozzák a ciklust", pedig valójában leállítják azt. A fogamzásgátlókkal nincs igazi vérzés, mert nincs peteérés. Csupán fiktív vérzés jelentkezik, melyet a tablettaszedés szüneteiben kialakuló hirtelen hormonváltozás okoz. Ez a női ciklust hivatott utánozni, mert így akarják megnyugtatni a nőket, de valójában nem menstruációról van szó, bár ezt sok nő nem tudja. „El kell gondolkodni azon, hogy miért nem hozták soha forgalomba a férfi fogamzásgátló tablettát" – írja Valls. A fogamzásgátlók és a mellrák közötti összefüggést illetően sok az ellentmondás, és nincsenek meggyőző tanulmányok, bár Pla biztosít arról, hogy "nem bizonyított, hogy ez kockázati tényező”.

A változó kor
Ugyanakkor az ösztrogéneket és progesztint tartalmazó hormonpótló kezelés (HRT), amelyet a menopauza egyes hatásainak – például a hüvelyszárazság és a hőhullámok – enyhítésére használnak, összefüggésbe hozható az emlőrák kockázatának növekedésével, és a nőknek azt tanácsolják, hogy öt évnél hosszabb ideig ne részesüljenek benne. Egy 2004-es tanulmány szerint az ezt felírató nők 43%-a nem volt tisztában az alkalmazásával járó kockázatokkal.


„A klimax kutatása fontos lenne. Nagyon kevés tanulmányt találtam ezzel kapcsolatban, és minden orvos más-más választ ad a kérdésekre. A természetes vagy a mesterséges módszerek jobbak? Nincs egyértelmű bizonyíték, teljes a bizonytalanság. Megkérdezték-e a nőket, hogy milyen aggályaik vannak életüknek ezzel a szakaszával kapcsolatban? A nők igényei ugyanis ma már nem ugyanazok, mint 25 évvel ezelőtt.”

Elisa Llurba, A Sant Pau kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályának igazgatója

9. Végezetül…

Nem több, nem kevesebb…

Egyszerűen más.
A nemek és az egészség témájának paradoxonja, hogy a nők tovább élnek a férfiaknál, de rosszabb az életminőségük. „Olyan betegségeik vannak, amelyekbe nem halnak bele, viszont azok nem hagyják őket élni" – állítja Lucía Artazcoz közegészségügyi szakember. A szocializáció és a nemi szerepek meghatározzák az egészségünket. Az alapellátásban dolgozó orvosok ezt nap mint nap tapasztalják. „Ha megkérdezzük a nőket, hogy mitől szenvednek, láthatjuk, hogy mindannyiunknak van egy közös élményünk, amely hatással van az egészségünkre" – magyarázza Meritxell Sánchez-Amat, a besòsi Alapellátási Központ háziorvosa, aki régóta szorgalmazza, hogy több idő juthasson egy-egy betegre, és több idő az otthoni látogatásokra, hogy lehetővé váljon a pszichoszociális megközelítés, mivel „a gyógyszerek csupán a gyors és egyszerű választ jelentik". Úgy véli, hogy a nemi változó bevezetése segítene elkerülni a medikalizációt és a túldiagnosztizálást.


„Ez viszont nehéz feladat. Állandóan az árral szemben kell mennünk. Orvosként egy patriarchális társadalmon belül létezünk, ugyanakkor pedig egészségügyi intézményként nem vagyunk eléggé kritikusak önmagunkkal szemben.”

Meritxell Sánchez-Amat, Háziorvos, és a Katalán Háziorvosok Fórumának (FOCAP) elnöke.

A nemek közötti egyenlőtlenséget figyelembe vevő orvoslás és kutatás szorosan összefügg azzal is, hogy több nő van vezetői és döntéshozói pozíciókban. "A szemléletmód váltás elengedhetetlen" – vélekedik Antonia Sambola kardiológus. Elisa Llurba nőgyógyász, aki kezdeményezte, hogy a katalán közszolgálati műsorszolgáltató a TV3 éves telefonos adománygyűjtő műsorának egy kiadását kizárólag a nők egészségének szentelje, elismeri, hogy korábban nem tudott erről a nemek közötti elfogultságról. "Egészen mostanáig nem vettem észre, mert sok gyakorlatot normálisnak tartottam, és nem ebből a szempontból láttam őket". Szintén nőgyógyász kolléganője, Elena Carreras szerint "a nemek közötti egyenlőtlenség igenis jelen van az orvostudományban és amikor az ember ennek tudatára ébred, többé nem tudja tétlenül nézni". Ez a férfiaknak és a nőknek egyaránt előnyére válik, "mert ennek a szemléletnek hatására megkérdőjelezzük, hogy jól csináljuk-e". Míg a nőket túldiagnosztizálják, és mindent mentális egészségügyi problémának tudnak be, addig a férfiaknál gyakran nem ismerik fel a depressziót, a fibromyalgiát és a csontritkulást, amelyek a nőknél gyakrabban fordulnak elő. Ezt a szemléletet az egyetemeken és az egészségügyi szakemberek továbbképzésében is meg kellene honosítani.

A nem figyelembevétele nem elegendő
Az előítéletek megszüntetéséhez nem elég, ha csak a nemi változót vesszük figyelembe. A nemi identitással is számolni kell. "Mi csak feltételezzük, hogy egy beteg férfi vagy nő, de vannak olyan személyek akik interszexuálisak. Azt is feltételezzük, hogy a betegek ciszneműek – vagyis a nemi identitásuk megegyezik a születéskor kijelölt nemmel – de el kell mozdulnunk ettől a feltételezéstől, és el kell kezdenünk kérdezni. Empatikusabban kell viszonyulnunk a nemi identitásokhoz, mert ez erősíti a tudományt" – mondta Ewelina Biskup, a Sanghaji Orvosi és Tudományegyetem professzora a Vall d'Hebron Kórházban tartott, a nemiségre érzékeny orvoslásról szóló konferencián. Ez az első kórház, ahol egészségügyi és nemi kérdésekkel foglalkozó bizottságot hoztak létre, ugyanakkor az Egészségügyi Minisztérium azt tervezi, hogy ezt az összes központra kiterjeszti azzal a céllal, hogy ez a megközelítés beépüljön az egészségügyi gyakorlatba. Ahogy Artazcoz mondja, "még messze vagyunk a nemek közötti különbségeket figyelembe vevő orvoslástól", de az első lépés az, hogy ne a férfiakat tekintsük mércének. "A nők egészsége nem több és nem kevesebb, mint a férfiaké. Egyszerűen csak más".

Ez a cikk a The European Press Prize nyertese, angol nyelven itt olvasható el az European Press Prize oldalán. A cikk újraközlése a The European Press Prize szíves hozzájárulásával történik. További színvonalas cikkeket találhat a europeanpressprize.com oldalon. A terjesztés a Voxeurop szindikátori szolgáltatásán keresztül történik.

Fordította: Horváth Kávai Andrea