Tarr Zoltán: Kulturális rezsimváltás helyett kulturális rendszerváltásra van szükség

„Előre nem látott méretű káosszal és kizsigerelt ágazatokkal találkoztam azon a területen, amit van szerencsém közelről látni”- mondta Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Karakter konferenciáján kedd reggel nyitóbeszédében. Szerinte az ország mentális és gazdasági állapotát teljes mértékben leépítették. „Egy nagyon végiggondolt, hidegvérrel kialakított, felépített politikának az eredménye az, hogy az ország milyen gazdasági és milyen mentális állapotban van.”

A kulturális célokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, „az én megközelítésem szerint kulturális rezsimváltás helyett kulturális rendszerváltásra van szükségünk, és ennek a megvalósításán dolgozunk.”

A kultúrára nem a kultúrharc terepeként, nem ideológiai háborús övezetként, hanem társadalmi értékteremtésként tekintenek. A fő kérdés szerinte az, hogy milyen módon módokon teremt a kultúra értéket a társadalomban. „Ilyenek a szabadság, alkotás, kifejezés, kreativitás, és az abból származó kulturális értékek”, ezeknek a kereteit tudják megteremteni. Hozzátette, hogy az állami kultúrának van más feladata is, a tanulás, gyógyulás, a mentális egészség, társadalmi kohézió és mobilitás, összetartozás, és lehetőség és gazdasági értékteremtés is.

Kijelentette, hogy a könyv nem egyszerű piaci árucikk és a közkultúra fejlődését sem lehet kizárólag gazdasági mechanizmusokkal bízni. „Nem gondolom, hogy feladatunk lenne definiálni és még kevésbé megítélni a kultúrát, de az mindenkori kötelességünk, hogy segítsük a kultúra kulturális terveinek, a kulturális eredmények megszületését, sokszínűségét, ezeknek a virágzását és a megőrzését. A mi feladatunk az, hogy a kultúra mindenki számára könnyen hozzáférhető legyen, és hogy az árnyoldalakról bevezetett szabályokat átírjuk és lefolytassuk az elmaradt szakmai vitákat.”

Beszélt arról is, hogy már egyeztetésre vár és hamarosan a kormány elé fog kerülni az árkötöttség felszámolását elindító jogszabály módosítása, majd hozzátette, alapvetően az egyeztetések híve, de ezek az egyeztetések rendkívül hosszú időt vesznek igénybe, mert ezek komplex közigazgatási egyeztetési folyamatok.

A gyermekvédelmi törvény módosításával kapcsolatban elmondta, azzal összhangban folyamatban van a kapcsolódó kereskedelmi rendelet és rendeletek átalakítása is. Ennek érdekében szoros kapcsolatban vannak az Európai Unió különböző szerveivel és testületeivel. Az a céljuk, hogy a gyermekek védelmét szem előtt tartó, de ideológiáktól és propagandától mentes szabályozást hallgassunk.

„A választás ígérettel összhangban jövőre megkezdjük a könyvutalványrendszer bevezetésének kidolgozását és a szükséges fedezet biztosításának előkészítését. Ennek az előkészítése megindult már a kormány berkeiben, komplex megoldás, hogy ezt a bérutalványát be tudjuk vezetni. Ez is nagyon sok egyeztetést kíván. (...) Tehát egy olyan rendszert szeretnénk, amely a felhasználóknak is, illetve a kereskedők számára is egy egyszerű, átlátható, követhető és a visszaélésekre lehetőséget nem adó rendszer. Ebben a programban a pedagógusok, a köznevelési dolgozók és könyvtárosok számára tervezünk könyvtámogatást bevezetni. A kérdésben is széleskörű egyeztetést terveznek megvalósítani.”

A kekva rendszer megszüntetésével kapcsolatban azt mondta, hogy egy jogilag nagyon alaposan végiggondolt és meglehetősen nehezen felbontható szisztéma jött létre, „illetve azt is látni kell, hogy nagyon sok esetben ezekben az intézményekben is emberek vannak, akik munkavállalóként fizetést kapnak. Nem feltétlenül végzik ők rosszul a munkájukat, és vannak sokan, akik elkötelezetten egy-egy feladatban tevékenykednek. Nem lehet mindent azonnal megszüntetni.”

Tisztában vagyunk azzal, hogy sok dolguk van még, mondta, jelenleg is zajlik az átvilágítás több intézménynél és dolgoznak a Magyar Művészeti Akadémia különleges jogosítványainak kivezetésén is, valamint röviden utalt az NKA tervezett reformjára is.