Azt hiszik, a rendszer még megjavítható – 56 perc szabadság, 1. rész

Négy fiatal nő és egy város, ami néhány napra kivívta a szabadságát. A Madaz Média 56 perc szabadság címmel készített valós történelmi eseményekre épülő négy részes hangjátékot az 1956-os forradalom fővárosi eseményeiről. (Az alkotókkal készített interjúnk itt olvasható.) Az először a Telexen hallható alkotás ötletgazdája, producere és kreatív producere, Pentelényi-Kovács Tímea azt mondta, régóta foglalkoztatja, hogyan lehet a hang erejével olyan történeteket mesélni, amelyek nemcsak információt adnak át, de érzelmileg is bevonják a hallgatót és aktívan mozgatják a képzeletet. „Itt is az volt a cél, hogy a forradalom eseményeit ne pusztán elmeséljük, hanem átélhetővé tegyük. Az eredeti terv az volt, hogy egy valós, self-guided városi sétát hozunk létre, amelyben Budapest díszletté válik és a hallgató fantáziája tölti meg a teret. Nem klasszikus idegenvezetést terveztünk, hanem immerzív audioélményt, amiben a történések részesévé válik a hallgató.”

Ehhez egy geolokációs alapon működő applikációt kezdtek fejleszteni. Aztán hamar kiderült, hogy egy ilyen alkalmazás alapos teszteléséhez nem lesz elég az október 23-ig rendelkezésre álló idő, így aztán a producer azt a döntést hozta, hogy más formában valósítják meg az elképzelést. Így lett az 56 perc szabadságból hangjáték és képzeletbeli séta.

„Nem volt éppen stresszmentes a folyamat, cserébe nagyon izgalmas volt. Végül az eredeti vízió, hogy történelmi helyszíneken, dokumentarista és fikciós elemek keveredésével, már-már filmes audiovilágon keresztül a hallgató szinte ott érezze magát az események közepén, reményeim szerint megvalósult. Az applikációt pedig fejlesztjük tovább, és mire elkészül, a terveink szerint több különböző tematikájú séta lesz benne elérhető. Addig is a hangjáték ad ízelítőt az élményből, amit megálmodtunk – mondta Pentelényi-Kovács Tímea. – Ráadásul az 56 perc szabadság egyfajta tesztként is működik, mert a hivatalos állami megemlékezések helyszínein installációkon, QR-kódon keresztül elérhető a hangjáték, és a történelmi helyszíneket bejárva akár le is sétálható.”

Az 56 perc szabadságban megszólalnak fiktív alakok, és olyan karakterek is, akiknek vannak történelmi megfelelőik. Az első, a Műegyetem falain belüli vitákat és az október 23-i Bem téri tüntetést színre vivő epizódban megismerjük a hangjáték legfontosabb figuráit, akik közül hárman az előbbi, a mű központi alakja, Tóth Ilona pedig az utóbbiak közé tartozik.

A Műegyetemi emlékműtől indul a történet, amelyen „A forradalom bölcsője” felirat áll. Az 1. rész cselekménye főként az október 23-i eseményekre fókuszál, de előre- és visszafelé is tartalmaz utalásokat. Halljuk az intézmény nyikorgó kapuját, a villamos csikorgó kerekeit, amire felkapaszkodnak a feldobott hallgatók, akik „azt hiszik, a rendszer még megjavítható”. A hangjáték urbánus tájleírást kínál és a rádiók, az írógépek és az analóg fényképezőgépek szerepeltetésével segít elképzelni a hetven évvel ezelőtti mediális közeget.

Halljuk a betonon kopogó cipőket, a szöveg felhívja a figyelmet a házfalak évtizedes golyónyomaira, de a Bem téri tüntetés hangosításának nehézségeiről is értesülünk. Az egyetemistákhoz munkások csatlakoznak, és ahogy a hangjáték narrátora fogalmaz, „egységes, lüktető organizmussá sűrűsödik” a tömeg. A négy főhős mellett ez az epizód felvillantja Mécs Imre, Bertók József és Szilágyi József alakját is, ezzel kapaszkodókat kínál lehetséges ’56-os sorsokhoz is. A villamosmérnök-hallgató Bertókot a Rádió épületénél éri halálos lövés, a gépészmérnök-hallgató Szilágyit, aki később Nagy Imre titkára lett, 1958-ban, vagyis a megtorlások során, a Nagy Imre-perben ítélik halálra és végzik ki, Mécs Imre villamosmérnök-hallgató pedig 2023-ig velünk maradt.

Pentelényi-Kovács Tímea az elmúlt két évben tucatnyi rádiójáték gyártásában vett részt gyártásvezetőként. Ez megerősítette azt a meggyőződését, hogy a hang önálló médium, nem pedig kép nélküli videó. Sőt, egyfajta küldetéstudatot is adott neki, hogy a műfajt vissza kell emelni a kortárs kulturális térbe.

„Itthon a hangjátékoknak óriási hagyománya van, manapság mégis marginális a jelenlétük, pedig nemzetközi szinten újra felfedezik a műfajt és kifejezetten audióra írt, filmszerű alkotások születnek. Ezek közül az egyik korai meghatározó élményem a Motherhacker című fikciós sorozat, és nemrég fedeztem fel a hasonló, régebbi, The Truth című darabot. Muszáj megemlítenem a Patrick Radden Keefe Wind of Change című dokumentarista podcast-sorozatát. Két különböző műfaj, de közös bennük, hogy hanggal teremtik a történetet. Engem ez a határterület érdekel különösen: amikor dokumentarista és fikciós eszközök, a zene és hangdizájn együtt képzik meg a filmszerű élményt, csak éppen mi magunk alkotjuk hozzá a képeket.

Itthoni példát is szeretnék hozni, Vajdai Vilmos Utas és holdvilágját. Egészen különleges élmény, ahogy a zene, a szöveg építi a történetet. Azt gondolom, hogy az irodalmi adaptációk a hangjáték különösen izgalmas területét jelentik, bár az ilyen produkcióknak egyelőre még mindig kevés tere van. Ezért különösen örülök, hogy a Telex Karakter a projektünk mellé állt.” Az 56 perc szabadság 1. része azt a folyamatot mutatja meg, ahogy lassan fojtott kíváncsiságba fordul át a félelem.

A videóhoz felhasznált képek: Faragó György / Fortepan; Horváth János és családja / Fortepan.