Ismered a dumát a kacsával?

Máris zakatol a klasszikus zenei szezon, koncertlátogató szettjükben tanácstalanul tébláboló tömegeknek szeretnék néhány tippel szolgálni a következő hetekre. Lássuk a hallgatnivalókat.

Szabad, de magányos

Frei aber einsam – A romantika kamarazenei eszménye a címe az Ötpacsirta szalonban, október 26-án, hétfőn várható koncertnek. Két remek muzsikus, kamarazenére alkalmas térben, egy szép műsorral, mi bajunk lehet?

A „Frei aber einsam” Joachim József jelmondata volt. Joachim a tizenkilencedik század megkerülhetetlen hegedűs egyénisége volt, aktív csomópontja annak a lüktető, mozgó és hihetetlenül termékeny szövetnek, ami Európa akkori zeneművészetét jelentette. Szabad, de magányos, szól magyarul a tétel, pedig Joachim élete tele volt kapcsolódásokkal. Osztrosits Éva (hegedű) és Csabay Domonkos (zongora) koncertjén is ezekből válogatnak.

Az első szerzeményt rögtön hárman is jegyzik, Robert Schumann és tanítványa, Albert Dietrich illetve Johannes Brahms. A F-A-E szonáta hegedűre és zongorára egy Joachimnak komponált köszöntő, az F-A-E hangok adják az alapját, és Joachim jelmondatának kezdőbetűire utalnak. A műsorban Liszt második magyar rapszódiájának átirata következik. Noha nem vagyok nagy átiratpárti, mégis jártam már úgy az életben, hogy a nagyzenekari zeneszövet szálain jobban el tudtam igazodni azután, hogy egy kéthangszeres, avagy kamara formációra átdolgozott változatban meghallgattam. Itt sem lesz gond vele, tuti. A harmadik műsorszám pedig önmagában elegendő lenne, hogy a nyolcadik kerületbe zarándokoljunk. Brahms d-moll szonátája zárja a koncertet, ami a kamarazene egyik legfinomabb lekvárja. Szigorúan felsőpolcos, kevés cukorral, és megáll benne a kanál. A lassú tétel egy szép példája annak, hogy két hangszerrel, és pár maréknyi hanggal mennyi mindent elmondhatunk egymásnak, mi, emberek.

Mikor? Október 26. (hétfő) 17.00 Hol? FSZEK Ötpacsirta Szalon, Budapest VIII. Ötpacsirta utca 4.

Gyöngy az őszi erdőben

Az ajánló első koncertjét kicsit túlírtam, de itt fogni fogok jó pár karaktert, mert a műsort nem tudni. A lillafüredi Palotaszállóban ad koncertet a Perla vonósnégyes, október 23-án, este nyolc órától. A formációban remek muzsikusok játszanak együtt, Tatai Dorisz, (hegedű) Szabó Zsófia (gordonka), Nyíri Zsolt (hegedű) és Tóth Tamás (mélyhegedű). Örömteli látni, ahogy Magyarország talán legszebb fekvésű, egyik legeredetibb atmoszférájú szállodájában egyre gyakrabban csendül fel minőségi kamarazene. A Perla sem először játszik a történelmi falak között. A hangverseny ingyenes, ha kiszakadnának fizikailag is a nagyvárosi darálóból, ez egy remek alkalom lehet. A műsor meglepetés, illetve annyit azért lehet tudni róla, hogy klasszikus és könnyed dallamok várják a közönséget.

Mikor? Október 23. (péntek) 20.00 Hol? Lillafüred Palotaszálló

A nemzetközi helyzet fokozódik

Maradunk a kamarazenénél, és a Zeneakadémiát célozzuk be, november 3-án. Julianna Avdejeva és a Quatuor Modigliani jön, fergeteges programmal. Avdejevát 2010 óta jegyzik igazán, amikor megnyerte a nemzetközi Chopin-versenyt, és abba a számomra szimpatikus szólista csoportba tartozik, aki a művekkel és hátterükkel többet foglalkozik, mint a hajával vagy a fellépőruhájával. Tavaly nyert egy Diapason D’ort a Chopin-lemezével, amit egyébként szintén ajánlok. A Quatuor Modigliani pedig a kortárs kamarások egyik leginkább keresett együttese. A műsor pazar lesz.

Ravel Nemes és érzelmes keringők adják a felütést. Ravel ritkán jön szembe, ne ugorjunk el előle. Avdejeva éppen Liszt kései darabjaiból érkezik, szerintem éppen tökéletes lelkiállapotban van ezekhez a nagyon gáznemű, mégis tartalmas darabokhoz. Csodás lesz, tuti. A darab finom tónusaira szépen rezeghetünk tovább egy vonósnégyessel.

Debussy világéletében tiltakozott az ellen, hogy betegyék az impresszionisták közé. A második műsorszám, a g-moll vonósnégyes alapján pedig mi is vitatkoznánk vele. Claude, ismered a dumát a kacsával? Hát mi ez, ha nem impresszionizmus? Tulajdonképpen mindegy. Mondanám, hogy dőljünk hátra, és élvezzük a muzsikát, de a ZAK székein hátradőlni nehéz feladat. Debussy egészen kiváló ebben az opuszban is.

Szünet, kávé, süti és megyünk vissza a terembe, ahol maradunk g-mollban, de Sosztakovics zongoraötöse vár. A szerző igazi „sötét ló”, a műveiben rendszeresen labirintusban érzem magam, ahol a következő sarkon lehet, hogy egy vödör hideg vízzel önt le, de az is lehet, hogy torta van a kezében. Mondjuk gyakran az arcomba is nyomja. Úgy képzelem, kaján röhögéssel. Nagyon sokféle művészet az övé, én nagyon szeretem.

Bevallom, a nagy klasszikusok nagy klasszikus műveit nagy klasszikus zenekarokkal hallgatva is, olykor-olykor eszembe jut, hogy milyen csekkeket kell okvetlen befizetnem holnap, vagy kit kell felhívnom mindenképp. Balos beltéri ajtóból három kell, két 75-ös, és egy 90-es. Aztán meg szégyellem magam, hogy nem figyelek eléggé, miért nem hagyom kint a nyavalyáimat a termen kívül.

Sosztakovics koncerten ilyen még nem történt velem. Nagy lélekfogó pillanatokra emlékszem, de arra is, hogy valami nagyon szögletes, bumfordi orosz poén esett az ölembe és felkuncogtam. Nagyon kíváncsi leszek, mit barkácsol össze Avdejeva ezzel a négy elegáns francia úrral ebből a vonósötösből. Mert ebben azért minden van ám, hömpölygő áradat, lédig energia, és pofonegyszerű kis formák halkan, csak úgy egymásnak, meg a kopott szőnyegnek. Jó művészet lesz, jó művészekkel.

Mikor? November 3. (kedd) 19.30 Hol? Zeneakadémia, Budapest

Roll over Beethoven!

A Chuck Berrytől érkező felhívásra bólintsunk bátran, sőt, kezdjünk el akár ritmikusan bólogatni is. Ezt az eseményt ajánlom most a klasszikus zenével ismerkedőknek, de tulajdonképpen azoknak is, akiket már kicsit szorít a bokszolt cipő, megmerevedtek a koncerttermes drillben és lazítanának kicsit. A jobb és stabilabb sorsra érdemes Danubia Zenekar érkezik a BMC-be. Örökmozgó karmesterük, Hámori Máté és talán mondhatjuk hogy alkotótársa Szemenyei János színművész hozza majd hozzánk közelebb Ludwigot ezt a furcsa(?) figurát. Hajlamosak vagyunk az elmúlt századok komponistáit az ének-zene könyvekből unalomig ismert arcképükkel és az az alapján magunkban kialakított benyomással véglegesen azonosítani. Mindez nem jó, például pont Beethoven legismertebb arcképei olyanok, hogy ha ilyen szomszédod lenne, nem mennél át sóért, inkább izzadnál egyenesen a gulyásba, hogy ehető legyen. Szóval ez az alkalom nem hagyományos koncert lesz, hanem rendhagyó Beethoven portré. A kortárs popkultúra botrányhőseinek már előképe a fickó és sokkal többet érdemes tudni róla, mint hogy mit írt és mikor halt meg. Ahogy az ismertető írja, lesz zongorázás, zenekari lárma, siketség-szimulátor és sok minden más. Csak erős idegzetűeknek! A koncert hossza kb. 60 perc szünet nélkül.

Mikor? November 7. (szombat) 10.00 Hol? BMC Koncertterem, Budapest

Amíg szól a zene

Menjünk Pécsre! Majdnem leírtam, hogy amíg még van Pannon Filharmonikusok, de erről szó sem lehet. Egy ilyen kvalitású együttes nem fog eltűnni, egyszerűen ez nem fordulhat elő. November 6-án, a Kodály Központ frenetikus akusztikájú nagytermében az Exit című koncert van műsoron, ahol a PFZ partnere a csodálatos Balog József lesz. Mivel tudom, hogy minden hangverseny már hónapokkal-évekkel a programba kerül, így teljesen biztos, hogy nem a zenekar válságos helyzetére utal a cím, azaz az Exit. A magyarázat inkább a halál és az elmúlás, ez talán a vezérfonál a program művei között. Bartók Hét darabjából négy hangzik el a koncert elején.

Az alapvetően két zongorára írt műveket maga Bartók és később Kocsis Zoltán hangszerelte át zongorára és zenekarra. Ahogy az ismertető írja: „Bartók még a humoros darabjaiban is hagyott valami testamentum-jellegűt, és mindig volt benne valami komoly, ahogyan Kocsisban is.” A komoly mellett a feltétlenül őszintét hangsúlyoznám ki mindkettejükkel kapcsolatban. A koncerten egy ősbemutató következik, Balogh Máté Danse Macabre-ja. A fiatal komponista minden figyelmet megérdemel, a miénket is. Liszt Haláltánca jön. Látható, tapintható kontúrokkal rajzol és élénk színekkel festi ki a képet, meghatározó élmény lesz, szerintem. Richard Strauss zárja a sort, a Halál és megdicsőüléssel. Romantika, hiába itt a fekete is inkább a Sacher-torta éjsötét kakaóját juttatja eszembe, ahogy a kesernyés íz is csak addig tart, amíg a baracklekvárig eljutunk. Két hárfa, szólóhegedű, sok-sok timpani, van benne minden. Strauss. Szép. Hallgassuk meg.

Mikor? November 5. (csütörtök). 19.00 Hol? Kodály Központ Hangversenyterem, Pécs