Mire végre belekóstolhattak a szabadságba, az már régen kihűlt

Lea Ypi Szabadon című könyve egy felnövéstörténet az albán kommunista diktatúrában, ahol a főszereplő gyerekként a naivitás csapdájába esik, elhiszi a szüleinek, hogy a szocialista morált tisztelni és szeretni kell, azonban amikor az országa átkerül a többpárti demokráciába és piacgazdaságba, egyedül marad a kérdéseivel. Az albán származású író és filozófus 1979-ben született Tiranában, és gyerekkorát a kommunista Albániában, majd a rendszer összeomlása utáni átmeneti időszakban töltötte, tehát saját élményeit gyúrta össze a 2021-es könyvében.

Visszaemlékezésében olyan apró gesztusok is érzékeltetik az albán szocializmust, mint a coca-colás doboz luxusa a csipketerítőn, hiszen még az üdítő is ritkaságszámba ment akkoriban. Gyerekkorának meghatározó élménye még, hogy az élelmiszerért is sorba kellett állni a boltban, és mindent be kellett osztani otthon napra pontosan. A kis Lea rendíthetetlenül hisz a rendszerben, Enver Hoxhát, az ország diktátorát csak úgy emlegeti, hogy Enver bácsi, az iskolai rendezvényeken lelkesen ünnepli a propagandát, úgyhogy később különösen nagy törés számára, hogy a felnőttek nem azt mondták és tanították neki, amit ők gondoltak.

A Szabadon egyik fontos fordulópontja, amikor ez a gyermeki hiszékenység összeomlik, és Lea fokozatosan rájön, hogy a kommunizmusban a szülők titkos nyelvet használtak bizonyos jelenségekre, például ha valakire azt mondták, egyetemre ment, az jelenthette azt is, hogy börtönbe került. Az író ezzel az eszközzel egyszerre éri el az olvasónál, hogy nevessünk az abszurd történeteken, hogy mindent szó szerint értelmez a kislány, miközben végtelenül nyomasztó, hogy hazugságra kényszeríti a rendszer a szülőket.

Amikor pedig Ypi visszaemlékezésében elérünk a kilencvenes évek demokráciájába, újabb társadalmi problémák jelennek meg, az emberek rádöbbennek, hogy a szabad piac nem vonzza magával automatikusan a jólétet. Az író tehát nem oktatja ki az olvasót arról, mit kell gondolni a szocializmusról vagy a kapitalizmusról, hanem elmélkedik a szabadságról, és arról, hogy ez egyáltalán nem jár mindenkinek.

A könyv egyik fontos gondolatmenete, hogy amikor a szabadság hirtelen ott volt minden televíziós műsorban és utcai szlogenben, rá kellett jönniük az embereknek, hogy mire ők ebbe belekóstolhattak, az már régen kihűlt. „Kicsit megcsócsálhattuk, gyorsan lenyomtuk a torkunkon, de nem laktunk jól vele” – olvasható a könyvben. Ugyanis amikor beköszöntött a szabadság, gyárak zártak be, munkahelyek szűntek meg, és a gazdaság is összeomlott 1997-ben a befektetési piramisjátékoknak köszönhetően, ami polgárháborús állapotokat váltott ki. Ezeket nyersen, naplószerű bejegyzésekkel írja le az író, így különösen szívfacsaró átélni, hogyan definiálja újra a szabadságát, és vágyódik el Olaszországba, ahová néhány barátja és az édesanyja is elmenekült az albán események miatt.

A Szabadon nem mondja meg, mit kell gondolni egyes rendszerekről, de rávilágít arra, hogy a kapitalizmusban hiába szabad jogilag az ember, az anyagi körülmények meghatározzák, hogy mihez is lehet kezdeni a szabadsággal. Idén júniusban Dua Lipa (aki egyébként nemrég betiltott könyveknek nyitott könyvtárat) a könyvklubjában ajánlotta Lea Ypi könyvét, és interjút is készített az íróval, ahol könnyen tudtak kapcsolódni, hiszen az énekes szintén albán családi gyökerekkel rendelkezik. Azzal indította a beszélgetést az énekes, hogy az édesapja ajánlotta neki ezt a könyvet, ami által sokkal közelebb került Albániához, mint ahogy azt iskolában tanulta régebben.

Az író mesélt arról, mennyire másképp érzékeli egy gyerek a szabadságot a propaganda és az élelmiszerhiány ellenére is, hiszen ő a gyerekkori barátságokra emlékszik vissza az elnyomás helyett.

Dua Lipa kihangsúlyozta, hogy nem csupán történelmi visszaemlékezés a könyv, hanem azt is megmutatja, hogyan szakított szét családokat a politika, Ypi a könyv végén számol be arról, milyen volt átélnie, hogy édesanyja öccsével menekül el Olaszországba. A Szabadon egyszerre felnövéstörténet és filozófiai könyv, amelyben a kapitalizmus és kommunizmus történelmi háttérként szolgál a kérdéshez: lehet-e szabad az a társadalom, ahol ilyen nagy anyagi különbségek vannak, és mihez kezd az ember, ha a megígért szabadság sokkal kuszább, mint ahogy azt elképzelték a kommunizmusban.

Lea Ypi: Szabadon
Fordította: Medzibrodszky Alexandra
Európa, 2026, 4999 Ft