Meghalt Tillai Ernő Ybl Miklós-díjas építész
99 éves korában meghalt Tillai Ernő kétszeres Ybl Miklós-díjas építész, Pécs díszpolgára – a hírről először a Mecseki Fotóklub számolt be, amelynek a neves építész örökös tiszteletbeli elnöke volt.
Tillai Ernő 1927. március 3-án született Pécsett. Eredetileg festőművésznek készült, végül a Műegyetem Építészmérnöki karán szerzett diplomát 1950-ben. 1956-ban, mindössze 29 évesen, a Pécsi Tervező Vállalat igazgatója lett, 1961-ben már megkapta első Ybl-díját, 1974-ben pedig a másodikat. Három templom, negyven középület és 125 ezer lakás épült meg tervei alapján.
Az építész kéznyoma Pécs számos épületén felfedezhető, a hetvenes években számos panelház épült a tervei alapján a pécsi Uránvárosban és Kertvárosban. Tillai tervezte a híres pécsi „TV-házként” és „Pizsama-házként” ismert paneleket, a Domus, Szliven és Konzum áruházakat, az egykori MATÁV Székházat és a város korábbi, ma kihasználatlanul álló, Vásárcsarnokát is. „Az uniformizált tömbházak karakterének módosításával a személyesség, egyfajta humanizálási szándék megjelenését érhetjük tetten tervezői jellemrajzában” – írta építészeti stílusáról az Építészfórum. Tillai Ernő tervei alapján épült az ikonikus siófoki Hotel Ezüstpart is.
Az építész fotóművészként is aktív volt, első magyarként érdemelte ki a „Fotóművészet Nemzetközi Szövetségének” Mesterfényképészi címét. A Mecseki Fotóklubba 1958-ban lépett be, majd tagja lett a Magyar Fotóművészek Szövetségének. Életműdíjat kapott a Fotóművészek Szövetségétől, a MAOE-től és a MAFOSZ-tól is. Öt könyve jelent meg. „Emlékét, szellemi örökségét megőrizzük” – írta a Mecseki Fotóklub.
2009-ben Tüke-díjat kapott, 2017-ben Pécs díszpolgára lett. Péterffy Attila, Pécs polgármestere a Facebookon emlékezett meg róla, azt írta, Tillai Ernő „több évtizedes munkássága komoly nyomot hagyott városunkon”. Egy 2018-as interjúban az építész úgy fogalmazott, megdobban a szíve, amikor végigsétál az uránvárosi és kertvárosi panelházak között. „Egyébként most is Kertvárosban élek, mert meg vagyok azzal elégedve, ami ott született”, még úgyis, hogy „persze vannak hibái a panellakásoknak” – mondta akkor.
Az Építészfórumnak adott 2022-es interjúban ezt azzal magyarázta, a „panelházak alaprajzi kiosztását egészen a ’80-as évek végéig a minisztériumi túlszabályozottság határozta meg”. Mire el lehetett térni ezektől, „jött a rendszerváltás, és meghalt az egész paneles téma. Pedig akkor lehetett volna igazán jó panelépítészetet csinálni. Tehát ez mutatja, hogy a panel önmagában, mint eszköz, nagyon alkalmas lenne bárminek a megépítésére, csak bízni kell az építészben” – mondta.
A pécsi Uránváros kialakulásáról, építészeti jellegzetességeiről és mai állapotáról ebben a cikkben írtunk bővebben.
