Két háromhetes olvasmány, amiket kár lenne kihagyni

Manapság szinte nem tudjuk úgy bekapcsolni a Eurosportot, hogy ne menjen rajta éppen egy országúti kerékpárverseny. A legkülönbözőbb tájakon átrobogva küzdenek meg egymással a globális világsztárok és a sportág jószerivel névtelen alakjai, és már csömörünk lehet az egymásba érő közvetítésektől. A globális kerékpáros boom itthon is érezhető, egyre többen nézik, értik, szakértik a sportágat. Logikus lépés volt az alapvetően sportban utazó G-Adam kiadótól, hogy megkínálja a bringarajongókat is két kötettel, az egyik Stephan Klemmtől a Tour de France, a másik Colin O'Brientől a Giro d'Italia, így nem nagyon kellett bajlódni a címadással.

A múlt év végén megjelent, Tour de France-ról szóló könyv természetesen sárga, míg a most második kiadást megélt Giro d'Italia-kötet rózsaszínben úszik, a két nagy verseny szimbolikussá vált színeit használva. A három héten át tartó Tour vita nélkül az országúti kerékpár teteje, nincs még egy olyan eseménye a sportágnak, ahol ekkora lenne a felhajtás, és az ottani győztes is halhatatlanná válik. Így joggal szerepel a könyv alcímében, hogy a világ legrangosabb versenye. A később útjára indult Giro is próbálja magát jól pozicionálni, de az örök második hellyel kell megelégednie. O'Brien azért talált egy menekülőutat, és a világ legszebb versenyeként aposztrofálja a Girót. Lehet azonosulni is az érvelésével, amivel erre a polcra helyezi az olasz kört, miszerint az olaszországi tájak sokkal változatosabbak, a verseny lefolyása általában rapszodikusabb, mint a Touré, köszönhetően a szélsőséges időjárási helyzeteknek, hiszen a bringások 30 fokos hőséggel és hóval is találkozhatnak néhány nap különbséggel.

A címkézés marketingszempontjait félretéve mindkét könyv arra vállalkozik a maga módján, hogy elmesélje a kerékpárversenyzés történetét, és bemutassa ikonikus alakjait. Persze ezeket a történeteket számtalanszor elmesélték már magyar nyelven megjelent könyvekben is, így azoknál találhat be igazán a most tárgyalt két könyv, akik eddig kevéssé ásták bele magukat a bringatörténelembe.

Szerencsére azért Klemm és O'Brien sem akarta olcsón megúszni, érezhető a kutatómunkájuk, és részletgazdagon bontják ki a két nagy körverseny megszületésének körülményeit, vagy főhőseinek élettörténetét, a szemérmetlen csalásokat és az olykor már paródiaszerűvé váló rivalizálásokat. Így a már valamennyi háttértudással bíró olvasók is úgy érezhetik magukat, mint egy hegyi szerpentinen felfelé kaptató bringás, egy újabb kanyar bevételével, más nézőpontot is kapnak, addig ismeretlen dolgok tárulnak fel.

Mivel mindig is a Tour számított nagy valaminek, itthon önálló könyvek nem jelentek meg korábban a Giróról, így O'Brien műve jóval több újdonságot hordoz. Tágabb kontextusba is helyezte a Girót, megmerít bennünket a társadalomtörténelemben, és megmutatja, hogy mit jelentett ez a verseny a kezdetekkor a távolról sem egységes Olaszországnak, vagy hogyan szolgálhatta Mussolini propagandacéljait is. A Tour árnyékában a Giro, hiába vált viszonylag hamar az is nemzetközivé, mindig is megmaradt olasz belügynek, így több olyan lokális sztárt is kitermelt, akik máshol kevésbé voltak versenyképesek. O'Briennél ezekkel a bringásokkal is megismerkedhetünk, de persze az olyan örökzöldek sem maradnak ki nála, mint Fausto Coppi és Gino Bartali rivalizálása és kutya-macska barátsága. Az ő sztorijuk egyébként a Tour-könyvben is megjelenik, ha már a francia körön is egymás kérlelhetetlen ellenfelei voltak. Klemm sem szorítkozik szigorúan a versenyre, komplex csomagot állított össze, kitér a Tour és a legnagyobb francia sportlap, a L'Équipe kapcsolatára és a Tourt szervező cég felfutására is, és nem kerüli ki a doppingügyeket sem.

A Tour-könyvet Klemm fejezetek helyett 21 szakaszra osztotta, rájátszva arra, hogy a kerékpárosok is 21 etapot teljesítenek a három hét alatt, de ez csak egy üres geg, semmit nem tesz hozzá a tartalomhoz, kényszeredett ez a szakaszolás. O'Brien a nagyobb fejezetek közé betétként a Giro legendás emelkedőit bemutató írásokat helyezett el. Nem ragad le az emelkedők adataival, inkább egy-egy ikonikus pillanattal ragadja meg ezeket, és így jól bele is simul a történetmesélésének szövetébe.

A könyv előszavában a valaha volt egyik legjobb Tour-könyvnek titulálja Klemmét a Tour főszervezője, Christian Prudhomme, amin azok után nem is lehet csodálkozni, hogy maga Prudhomme is helyet kapott a könyvben egy hozsannázás kíséretében. Klemm, aki újságíróként számtalan Tourról tudósított is, nemcsak szobatudósként szakértősködik, mikor megszólaltat egykori és mai legendákat, kirajzolódik szerteágazó kapcsolatrendszere, és az is, hogy főleg a német olvasókra lőtt. O'Brien a könyvét a századik Giro d'Italiára időzítette, de 2017 óta sok idő telt el, és így néhány adat, megállapítás már érvényét vesztette. Ezeket nem ártott volna legalább egy lábjegyzetben jelölni, főleg a második kiadásnál. Ezektől a kisebb hibáktól eltekintve mindkét könyv szuper olvasmány azoknak a bringarajongóknak, akik a mi hi-tech sport poros, kátyús és olykor meglehetősen rázós történelmét is fel akarják fejteni.

Stephan Klemm: Tour de France
G-Adam Stúdió
9900 forint

Colin O'Brien: Giro d'Italia
G-Adam Stúdió
6990 forint