Az elnyomó török rezsimről szóló német film nyerte a Berlinale fődíját

Szombat este átadták az idei berlini filmfesztivál, a Berlinale díjait. A győzteseket a cikk végén lehet elolvasni.
A legjobb film a Sárga levelek című német dráma lett, amit İlker Çatak (A tanári szoba) rendezett, és amit a tervek szerint idén Magyarországon is bemutatnak. A film egy török művészcsaládról szól, akiket a rendszer nemkívánatosnak bélyegez, ezért gyökeresen meg kell változtatniuk az életüket.
A film előzetese:
A legjobb színész díját Sandra Hüller (Egy gyilkosság anatómiája) kapta a Rose-ért, amiben egy olyan nőt alakít, aki férfinak adja ki magát a 17. század Németországában.
A versenyben nem volt kifejezetten magyar film, de egy magyar vonatkozású alkotás igen: az At The Sea című filmet Mundruczó Kornél rendezte, Wéber Kata írta, és többek között Frenák Pál is szerepel benne. Egyelőre még nem tudni, hogy az Amy Adams főszereplésével készült drámát mikor és hogyan lehet majd látni Magyarországon.
A Generation KPlus ifjúsági szekcióban szerepelt Feiner Janka diplomafilmje, a Lángbogár a zsebemben című animáció, illetve a tavaly elhunyt Elek Judit két filmjét is vetítették.
A Berlinale idén kifejezetten a politika, vagyis inkább annak hiánya miatt volt hangos. Már a zsűri bemutatkozó sajtótájékoztatóján Wim Wenders kifejtette egy Gázát, és Németország szerepét érintő újságírói kérdésre, hogy a filmek apolitikusak, és a filmkészítés a politika ellentéte. Wenders mondata nagy port kavart, de több híresebb színész – az életműdíjat kapó Michelle Yeoh, Neil Patrick Harris, Ethan Hawke – is tartózkodott attól, hogy megnyilvánuljon a politikától, vagy nyilvánosan állást foglaljon Gázáról.
Először a Berlinale szervezői adtak ki egy közleményt, amiben nyomatékosították, hogy egy vendégüknek sem kötelező véleményt mondani olyan témában, amiben nem szeretnének. A felpaprikázott hangulatba egy nyílt levél érkezett, amelyet több mint százan írtak alá, köztük olyan sztárok, mint Javier Bardem, Tilda Swinton és Mark Ruffalo. A levélben elhatárolódtak Wenders kijelentéseitől, és elítélték a fesztivált, ami nem volt hajlandó a gázai eseményeket kommentálni.
Itt érdemes megjegyezni, hogy el lehet ítélni azt, amit Wenders mondott, de a Berlinale programja egyáltalán nem kerülte el a politikát, bemutattak ukrán, palesztin, de izraeli gyártású filmeket is.
A nyílt levél után a fesztivál elnöke, Tricia Tuttle interjút adott a nemzetközi filmes sajtónak, amiben kifejtette, hogy érti, honnan ered a tiltakozás, de a levél szövegének több állítása sem felel meg a valóságnak, többek között az sem, hogy elhallgattatnának filmkészítőket. Tuttle elmondta azt is, hogy ugyan a fesztivál jelentős támogatást kap a német államtól, de ez nem azt jelenti, hogy bármilyen formában beleszólnának az esemény kommunikációjába, nincsenek direktívák vagy üzenetek tőlük.
A díjátadón csak a legjobb rövidfilm díjáig kellett várni, hogy Gáza és Izrael témája feljöjjön. A libanoni származású győztes, Marie-Rose Osta arról beszélt a köszönetnyilvánítás mellett, hogy Izrael nem tartja tiszteletben a fegyverszünetet. A Chronicles From The Siege palesztin rendezője, Abdallah Alkhatib, miután megkapta a legjobb elsőfilmnek járó díjat, arról beszélt, hogy egy nap Gázában lesz majd egy filmfesztivál, és Palesztina emlékezni fog mindenkire, aki kiállt mellette, és azokra is, akik csendben maradtak. A zsűri nagydíját nyerő török Ermin Alper is beszélt arról, hogy a Gázavárosban szenvedő palesztinok nincsenek egyedül. A politikai jellegű beszédek után gyakran bekiabálások követték.
Miután bevonult versenyprogram zsűrije, Wim Wenders elnök egy hosszabb beszédben reagált a felháborodásra, de konkrétumok nélkül, a közösségi média és az internet felgyorsult nyelvezetére hivatkozva.
A díjazottak:
- Rövidfilmes Ezüst Medve-díj: A Woman's Place Is Everywhere (rendezte: Fanny Texier)
- Legjobb rövidfilm: Someday A Child (rendezte: Marie-Rose Osta)
- Legjobb dokumentumfilm: If Pigeons Turn To Gold (rendezte: Pepa Lubojacki)
- Legjobb elsőfilm: Chronicles From The Siege (rendezte: Abdallah Alkatib)
- Kiemelkedő művészi teljesítmény: Yo (Love Is A Rebellious Bird) (rendezte: Anna Fitch és Banker White)
- Legjobb forgatókönyv: Nina Roza (rendezte: Geneviève Dulude-de Celles)
- Legjobb mellékszereplő, megosztva: Anna Calder-Marshall és Tom Courtenay a Queen At Sea című filmben
- Legjobb rendező: Grant Gee az Everybody Digs Bill Evans című filmért
- A zsűri különdíja: Queen At Sea (rendezte: Lance Hammer)
- A zsűri nagydíja: Salvation (rendezte: Ermin Alper)
- Arany Medve a legjobb filmért: Sárga levelek (rendezte: Ilker Çatak)