Gauguinnel és Vasarelyvel ünnepel az idén 120 éves Szépművészeti Múzeum
A Szépművészeti Múzeum 1906. december 1-jén, Ferenc József látogatásával nyílt meg, és pár nappal a császár és magyar király után a budapestiek is birtokba vehették az intézményt.
A múzeum 120., jubileumi évének programjairól Baán László tartott sajtótájékoztatót február 4-én. Az intézmény főigazgatójától megtudtuk, hogy 2025-ban 1,2 millióan látták a Szépművészeti és a Magyar Nemzeti Galéria kiállításait, és elhangzott az is, hogy a Szépművészeti Múzeum új tagintézményeként nyíló Nemzeti Fotóművészeti Múzeum várhatóan még ebben az évben megnyitja kapuit a Városliget mellett, az egykori Klösz György-villában.
A földi és égi paradicsomoktól a végítéletig – 2026 a Szépművészetiben
Jelenleg Az Öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái látható a Szépművészetiben. Március 26-án nyílik A földi paradicsom vágya című tárlat, ami a svájci művészet olyan alkotóit mutatja be, mint Ferdinand Hodler, Giovanni Segantini, Félix Vallotton, Giovanni és Augusto Giacometti. A felsorolt alkotók művészetének közös témája a svájci táj és a benne élő emberek mindennapjai. Az ő szemükben ez a hely örökkévaló tájként, valamint a paradicsom víziójaként jelenik meg. A június 7-éig megtekinthető kiállítás a Christoph Blocher-gyűjteményből válogat.
A Grafikai Gyűjtemény Apokalipszis – Bibliai jövendölések Dürertől Kondor Béláig című kiállítása május végétől szeptemberig lesz látható. A tárlat gerincét a Jelenések könyve látomásait megjelenítő apokalipszisciklusok – Albrecht Dürer és id. Lucas Cranach fametszetsorozatai, Jean Duvet rézmetszetei, valamint Odilon Redon litográfiakompozíciói – képezik és a 20. századi magyar művészek víziói zárják.
A Victor Vasarely születésének 120. évfordulója előtt tisztelgő emlékkiállítás május közepére készül el. Az augusztus 17-éig látható tárlat átfogó keretben mutatja be az életművet, amely meghatározó szerepet játszott a háború utáni geometrikus absztrakció és az op-art kibontakozásában. A több mint 140 műalkotást dokumentumok, eddig nem ismert fotók és videók kísérik. Legutóbb közel 60 éve rendeztek hasonló léptékű kiállítást Vasarely munkáiból idehaza. Ezzel párhuzamosan a Magyar Nemzeti Galériában nyílik kamarakiállítás Kinetikus víziók – Nicolas Schöffer és Victor Vasarely dialógusban címmel, amely a közös törekvéseik mentén vizsgálja a két, Franciaországban kibontakozó alkotó munkáit. A Millennium Házába tervezett Vasarely Don’t Go Home című tárlat pedig azt vizsgálja, milyen hatással volt az op-art úttörője a hazai képzőművészet mai nagyjaira.
Nyáron egy, az ókori Egyiptom rituális, mágikus erejű tárgyaiból válogató kiállítás nyílik a Szépművészetiben, az idei tán legnagyobb dobás, a Bonjour Monsieur Gauguin! – A posztimpresszionisták körei pedig, amint arról hírt adtunk korábban, október 28-ától lesz látogatható és a posztimpresszionista mester mellett Gustave Courbet, Camille Pissarro, Claude Monet, Paul Cezanne, Vincent van Gogh, Émile Bernard, Paul Sérusier műveit vonultatja fel.
Decembertől pedig németalföldi rajzokat és metszetek láthatunk a haarlemi Teylers Múzeum és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből.
Nőművészek Itáliától Indiáig – a Magyar Nemzeti Galéria éves kiállítási programja
A Magyar Nemzeti Galériában február közepén zár a Tihanyi 140 című Tihanyi Lajos életmű-kiállítás, március közepén pedig a Fényes Adolf-emlékkiállítás, A csend képei.
Aztán a Dolce vita című tárlattal indul a tavasz, amely két évszázad magyar művészetének Itália-élményét mutatja be. Az augusztus 23-áig látogatható tárlaton Csontváry Kosztka Tivadar, idősebb Markó Károly, Gulácsy Lajos, Vaszary János, Aba-Novák Vilmos, Bernáth Aurél, valamint Benczúr Emese és Fehér László műveivel találkozhatunk.
Vele párhuzamosan nyílik A festők színháza, amely Böröcz András és Révész László László a nyolcvanas években bemutatott performanszait hozza közelebb a látogatókhoz az akciókról fennmaradt dokumentumok és kapcsolódó műtárgyak segítségével.
Nyáron a 90 éve született és fiatalon elhunyt Gruber Bélának rendeznek a Galériában emlékkiállítást. Látható lesz Gruber 1962-ben, 1 évvel a halála előtt festett diplomamunkája, a Festő a műteremben című monumentális festmény, amely összegzi a művész festészeti törekvéseit.
Az október közepétől látogatható Elhivatottak című csoportos kiállítás a 20. század első felében alkotó magyar képzőművésznőket mutatja be, a nevesebbek mellett közel ötven kevésbé ismert alkotót.
Ehhez kapcsolódva nyílik ugyancsak októberben az Ecset és kamera, amely az újdelhi National Gallery of Modern Art gyűjteményéből érkező festmények mellett a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gazdag fotóanyagán keresztül mutatja be a magyar Frida Kahlónak is nevezett Amrita Sher-Gil mozgalmas életútját.
