Harmincadik születésnapját és az 1500. előadását ünnepli A dzsungel könyve
Harmincéves jubileumát és az 1500. előadását ünnepelte január 28-án este A dzsungel könyve a Vígszínházban. 1996-ban ugyanis ezen a napon mutatták be a Pesti Színházban Hegedűs D. Géza rendezésében a Rudyard Kipling művéből készült színpadi darabot, amihez a szövegkönyvet Békés Pál, a dalszövegeket Geszti Péter írta, a zenét pedig Dés László szerezte. Azóta a darabot 765 ezer néző látta, az évforduló alkalmából pedig a dzsungel három estére átköltözött a Víg nagyszínpadára.
A harminc év alatt az alapok változatlanok maradtak, de a szereplők gyakran cserélődtek: összesen 130 színész és 172 táncos fordult meg az előadásokban, jelenleg 11 nagy és 27 kis Mauglinál, valamint 11 Sír Kánnál tartanak. Három olyan színész is van viszont, akik az eredeti bemutató óta több mint 1300 alkalommal játszották el a szerepüket. Az egyikük a bölcs öreg medvét alakító Reviczky Gábor, aki 1323-szor vette fel Balu bokszkesztyűjét. Reviczky kapta a csütörtöki ünnepi előadás legnagyobb nézői tapsát is. A régóta betegségekkel küzdő színész előadásában elhangzó Amíg őriz a szemed betétdala az este egyik legszebb pillanata volt. De Reviczkynél is vannak nagyobb rekorderek, Méhes László 1414-szer játszotta el Kát, a kígyót, míg Borbiczki Ferenc 1427-szer a farkasok vezérét, Akelát. A darabot rendező Hegedűs D. Géza szerint ők hárman jelentik az előadás oszlopait.
A jubileumi előadás végén – az éppen aznap újraválasztott – igazgató, Rudolf Péter köszöntött minden jelenlegi és egykori közreműködőt, akik közül több tucatnyian színpadra vonultak, köztük Dányi Krisztián és Csőre Gábor mint egykori Mauglik és Kútvölgyi Erzsébet mint az eredeti Bagira. Geszti Péter azt mondta, Békés Pál szavai ma még hangsúlyosabban csengenek, például amikor Balu arról beszél, hogy
Mauglinak többet kell tennie, mert ő más, mint a többiek.
Hegedűs D. Géza is azt mondta lapunknak, hogy értelmezésében a darab egy ember és a dzsungelbeli világ közti eleven küzdelmet meséli el, és arról szól, hogy mindenki más. „Ez lehet képességekből vagy szépségből fakadó másság, lelki, idegrendszeri vagy a világ bonyolultságából eredő másság, de ha valaki más, annak minden nap küzdelmesebb. A dzsungel könyve egy metaforikus történet arról, hogy a felnőtté válás útján mi mindenen kell keresztülmenni egy embernek odáig, hogy azt mondja: és mégis itt vagyok.”
A rendező gyerekként találkozott először a történettel, a szülei olvastak fel neki Kipling könyvéből, majd szülőfaluja, az ibrányi mozi első sorában is nagy hatást tett rá a műből készült film. Később már ő olvasott fel a könyvből a gyerekeinek, ekkor jött az az ötlete, hogy készítsenek belőle egy zenés családi előadást. De mint mondta, „senki nem gondolta, hogy ilyen hosszú élete lesz”. Hegedűs D. szerint Békés Pál színpadi szövegét elsőre kissé komornak találták, ezért szerették volna azt humorral oldani, ebben segítettek Geszti Péter dalszövegei, akinek a bevonását Dés László javasolta. Később Imre Zoltán koreográfus csatlakozott még a csapathoz, így az ötlettől a bemutatóig végül három év telt el.
Hegedűs D. Géza kérdésünkre az évtizedekből két emlékezetes pillanatot említett. Az egyik szerinte az volt, amikor először szólalt meg egy próbán Bagira dala Kútvölgyi Erzsébet előadásában. A másik pedig az, amikor a színház akkori szponzora olyan hátrányos helyzetű, borsodi gyerekeket vendégelt meg A dzsungel könyve egy matinéelőadására, akik még soha nem jártak korábban színházban. „Az előadás elején kiléptem a színpadra, köszöntöttem őket, és elmondtam nekik, hogy ennek a történetnek a főszereplője egy olyan kicsi embergyerek, amilyenek ők is, ezért drukkoljanak neki, hogy minden akadályt le tudjon győzni. Az előadás után a kollégák azt mondták, soha nem éltek át hasonló élményt, amilyen odaadással figyeltek és szurkoltak a szereplőknek ezek a gyerekek.”
A dzsungel könyve jelenleg az ugyanabban a rendezésben legtöbbet játszott magyar musical. Az előadás a harmincéves jubileum alkalmából január 29-én és 30-án még a Vígszínházban látható, utána visszaköltözik a pesti színházi otthonába.
