Top 10 Nyáry Krisztiánnal – Tíz írói önéletrajz a közelmúltból

A Buksó legutóbbi adásában Nyáry Krisztián Bartis Attila íróval beszélgetett ügynökmúltról, a Ceaușescu-kori Erdélyről és a szerző legújabb, önéletrajzi kötetéről, ami Bartis szerint gyökeresen különbözik a fikciós munkáitól. Az adás végén a műsorvezető tíz önéletrajzi könyvet ajánlott a közelmúltból.

Bartis Attila: A rég

Bartis Attila a marosvásárhelyi gyerekkor és a budapesti újrakezdés történetét emlékekből, levelekből és államvédelmi iratokból rakja össze. A családi titkok és veszteségek mellett azt is megmutatja, hogyan lett belőle fotográfus és író, és hogyan látja egykori önmagát a Budapest és Jáva között élő felnőtt. Önéletrajza arról is szól, mit jelent igazat mondani, ha a saját emlékezetünk sem tévedhetetlen. (Magvető, 2026)

Bereményi Géza: Magyar Copperfield

A Teleki téri piac, a nagyszülők világa és a családon belüli idegenség felől indul Bereményi Géza gyerek- és ifjúkorának története. A háború utáni Budapest és 1956 egy olyan fiú szemével elevenedik meg, aki folyamatosan próbálja megfejteni a körülötte élő felnőtteket. A regény azt is megmutatja, hogyan születhet történetmondó abból, aki sokáig a saját helyét keresi. (Magvető, 2020)

Annie Ernaux: Évek

Hogyan lehet megírni egy életet úgy, hogy egy egész nemzedék magára ismerjen benne? A 2022-ben Nobel-díjat kapott szerző fényképek, családi szokások, reklámok és közös emlékek segítségével idézi fel a háború utáni Franciaország változásait. A személyes történetben a társadalmi felemelkedés, a női szerepek és a fogyasztói világ átalakulása is olvasható. (Magvető, 2021)

Édouard Louis: Akik megölték az apámat

Louis az apjához beszélve idézi fel a szegénységben töltött gyerekkort, a köztük lévő távolságot és a közeledés lehetőségét. Az apa munkától és nélkülözéstől tönkrement testében a fiú a politikai döntések következményeit is felismeri. Ez a rövid önéletrajzi mű egyszerre kísérlet a megértésre és indulatos számonkérés. (Napvilág, 2024)

Moldova György: Az utolsó töltény 13. – Önéletrajzi töredékek

A 2022-ben elhunyt Moldova György hosszú önéletrajzi sorozatának tizenharmadik kötetében is a saját életét tette meg az elbeszélés anyagának. A töredékes forma az emlékezés egy másik lehetőségét kínálja: egy élet története különálló visszatekintésekből is kibontakozhat. Azoknak ajánlható, akik Moldova művei mögött magára a szerzőre is kíváncsiak. (Urbis, 2021)

Nádas Péter: Világló részletek

Nádas Péter idén augusztusban hunyt el. Ebben a könyvében a gyerekkori emlékképekből kiindulva tárja fel családja történetét és a 20. század erőszakos fordulatait. A személyes tapasztalatot újra meg újra dokumentumokkal és mások emlékeivel szembesíti, miközben a családi elhallgatások nyomába ered. Nagyszabású könyv arról, mennyi mindent kell megértenünk ahhoz, hogy elmondhassuk, honnan jöttünk. (Sárközy és Társai, 2025; első kiadás: 2017)

Salman Rushdie: Kés

Rushdie a 2022-ben ellene elkövetett merényletet és az azt követő testi-lelki felépülést beszéli el. A kórházi kiszolgáltatottság, a szerelem és az újrakezdés története közben azt vizsgálja, hogyan szerezheti vissza az ember a saját életét egy támadás után. A könyv az írás szabadsága melletti személyes kiállás is. (Helikon, 2024)

Vámos Miklós: Hetvenkedő – VM ritmikus önéletrajza

Vámos Miklós hetvenedik születésnapjára rendhagyó önéletrajzzal jelentkezett: életének örömeit és bánatait ötsoros limerickekbe sűrítette. A játékos rímek és csattanók mögött vallomások, megbánások és önironikus számvetések húzódnak. A Szabó T. Anna által szerkesztett kötet megmutatja, milyen kevés sor is elég lehet egy személyes történethez. (Athenaeum, 2020)

Végel László: Temetetlen múltunk – Önéletrajzi regény

Végel László három nemzedék családtörténetén keresztül mutatja meg a vajdasági magyar kisebbségi létet. A változó államhatárok és hatalmak újra meg újra megszakítják a múlt továbbadását: a következő nemzedéknek sokszor már nincs nyelve az előző tapasztalataihoz. A regény az otthonosság és a hazátlanság egyszerre megélt érzéséről szól. (Noran Libro, 2019)

Vida Gábor: Egy dadogás története

Vida Gábor az Arad melletti Kisjenőről indulva meséli el felnövését, szülei és felmenői történetét. A családi örökség, a vallás és a Ceaușescu-korszak tapasztalatai közben azt kutatja, hogyan lehet szülőfölddé írni egy helyet, és hogyan találhat hangot az, akinek nehéz megszólalnia. Személyes, gyakran humoros könyv az íróvá válásról és Erdély sokféleségéről. (Magvető, 2026; első kiadás: 2017)