Rozgonyi-Kulcsár Viktória: A kulturális kormányzatból ezt mindenkinek el kéne olvasnia

Sorozatunkban olyan könyvekről kérdezünk alkotókat, gondolkodókat, véleményformálókat, amik valami miatt fontosak, meghatározók, szemléletformálók, inspiratívak lettek nekik. Amiket jó pillanatban olvastak (újra). Amik hatást gyakoroltak az életükre vagy akár meg is változtatták azt.

Ezúttal Rozgonyi-Kulcsár Viktória, Jurányi Ház alapítója, az NKA Előadó-művészeti Kollégiumának vezetője válaszolt nekünk.

„Rendszeresen tanítok az ELTE Színháztudomány MA képzésén Színházi üzem és jog tantárgy keretein belül, és idén a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is oktatok újra Színházi menedzsmentet. Készülve a tanév első, bevezető órájára, amikor általánosságban felvázolom a hazai előadó-művészeti (erő)viszonyokat, -hálózatot, -szövetet, újraolvastam Kristóf Luca Kultúrcsaták című könyvét, amit még volt tanárom, jelenlegi kollégám adott a kezembe tavaly nyáron.

Ez egy 2021-es kiadású kötet, amely többéves kutatómunka eredményeit foglalja össze, és a kulturális szféra, illetve a politika viszonyát vizsgálja szociológiai módszerekkel.

A könyvet előszeretettel ajánlom azoknak, akik jelenleg vezető tisztséget töltenek be a kulturális politikában vagy éppen kultúrpolitikusok. Az elemzés többek között erre is kitér: a kulturális politika és a kultúrpolitika összehasonlítására. Vizsgálja a kulturális mező és a politikai rendszer kapcsolatát, a kultúra központi finanszírozási rendszere felől különbséget tesz a facilitáló, a pártfogó, az építész és a mérnök típusú állam között. Magyarország a klasszikus építész, amely látványos infrastruktúrák létrehozásával, kultúrstratégiai intézményeken keresztül jelentős mértékben dotál, elsősorban fenntartói szerepet vállalva.

A könyv 2018-ig veszi górcső alá azt a politikai és intézményi kontextust – a NER kulturális politikáját –, amelyben a magyar kulturális elit működött. Az előadó-művészeti terület számos rendszerhibájára, azok ok-okozati viszonyaira választ találunk a könyvben elemzett kutatási eredményekben:

a felülről irányított elitcsere, a párhuzamos valóságok megteremtése, a női vezetők alulreprezentálása mind-mind témája a könyvnek.

Bízom benne, hogy készül folytatás, hiszen a 2018 utáni időszak, az elmúlt 8 év kultúrpolitikai eseményei, erővonalai és azok átalakulása is megérne egy újabb kötetet.”