Top 10 Nyáry Krisztiánnal – szeptemberben megjelenő magyar szépirodalmi könyvek

A Buksó legutóbbi adását a Telex 6. születésnapi rendezvényén rögzítettük, a vendég Simon Márton költő volt. Az adás végén Nyáry Krisztián műsorvezető tíz friss megjelenést ajánlott. Ezeket mutatjuk be az alábbiakban.

Bödőcs Tibor: Jézus a hegyen

Bödőcs Tibor humorista, író. 1982-ben született Zalaegerszegen. Idézet új könyve fülszövegéből: „Mit tenne Jézus, ha nohával kínálnák? – tettem fel a kérdést gyanútlanul egy lila alkonyon. Ebből született ez a könyv. Épphogy felmerült a kósza ötlet, már el is képzeltem a kísértetiesen kelet-közép-európai dombokat, mezőket, lugasokat, kocsmákat, tyúkudvarokat, disznóólakat a Biblia legszebb történetének díszleteiként. Majd nemsokára népi kórus zengett fülemben, bruegheli bőséggel áradtak szemem előtt a tragikomikus életképek. A sok ezer éves mítosz a leghétköznapibb valósággal, az Írás fenséges regiszterei a mindennapok saras, véres, otellószagú, zsírfoltos nyelvi anyagával keveredtek. Meghalunk. És utána? És előtte? Mi van, ha nincs, és mi van, ha van túlvilág?” (Helikon, megjelenés: 2026. szeptember 23.)

Forgách András: Papám

Forgách András 1952-ben született Budapesten. Író, műfordító, dramaturg. Az Élő kötet nem marad és a Zehu szerzője ezzel az új regényével megírta nagyszabású családtörténeti trilógiájának záró darabját. A tizenkilenc éves Marcell, egy sikeres erdélyi kereskedőcsalád sarja hamis útlevellel Konstanca kikötőjében hajóra száll, hogy kivándoroljon Palesztinába. Jeruzsálemben beiratkozik az egyetemre, majd az illegális Palesztin Kommunista Párt utasítására belép a brit hadseregbe. Négyéves szolgálatát követően, miután Romániában maradt családját kiirtották, végzetesen beleszeret Bruriába, ebbe az utcakölyökbe oltott istennőbe, akit a háború végeztével magával visz Magyarországra, hogy együtt építsenek ott egy új világot. Kapcsolatuk tragikus félreértésen alapul, amely szerint a világnézet pótolhatja a kölcsönös szerelmet. De már nem tudnak elszakadni egymástól. (Jelenkor)

Iglódi Csaba: Gerbeaud-rapszódia – Családregény két tételben

Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia 2023-ban jelent meg, és azóta több mint tízezer példányban kelt el. A Dreher család négy generációja után egy másik legenda köré szőtt regényt. A Gerbeaud név hallatán mindenkiben ízemlékek törnek fel, egy ikonikus cukrászda hangulata és illatai. De vajon mennyit tudunk a fogalommá vált név mögötti családról? Egy biztos; miután elolvastuk Iglódi regényét – ami behúz és ott is marasztal a 19. század második felében –, egy egész korszakot fogunk sokkal, de sokkal jobban ismerni. (Athenaeum, megjelenés: 2026. szeptember 22.)

Karafiáth Orsolya: Sehogyse

Karafiáth Orsolya író, költő, fordító, publicista, szerkesztő, performer 1976-ban született Budapesten. Ötödik verseskötetében mélységek és magasságok nyílnak meg, derű és dráma, utóbbi sokszor plasztikus keretek közé zárva. Ahogy a beszélő befeszült dikció helyett eldalolja fájdalmait és ritka, önfeledt pillanatait. Karafiáth eddigi tematikái (anya, apa, a baráti társaság) továbbírása egy jóval magasabb, koncentráltabb színvonalon. A tenger-szál, a depresszió, a kézben tartott pánik. Finom, nem tolakodó, mégis hangsúlyos erotika, a könnyedség mögött súlyos kudarcok, azok retorikai bravúrjai. Nem kell megijedni, sugallja, de nincs remény. (Scolar, megjelenés: 2026. szeptember 23.)

Keresztury Tibor: Az ég szerelmére

Keresztury Tibor 1962-ben született Debrecenben. Húsz évig volt az Alföld szerkesztője, majd a Litera alapító főszerkesztője. A hétköznapi groteszket felmutató szocio-realista kisformák nagymestere. Legújabb, búcsúnovellákat tartalmazó könyvében egy háború után vagyunk, hősei ebben az ismeretlen, új világban kerülnek-keverednek újabb élet- és halálhelyzetekbe. Boldogulni próbálnak, válaszokra lelni a kis kapuk és a nagy kérdések hálójában, de végül nem jutnak semmire. Az ég szerelmére egymással mozaikosan összefüggő huszonegy története a közelebbről meg nem nevezett kataklizma utáni továbbélés szatirikus, mégis empatikus panorámája. (Magvető, megjelenés: 2026. szeptember 16.)

Lugosi Viktória: Üst

Lugosi Viktória 1962-ben, Budapesten született. „Hány szerencse kell egy élethez?” – teszi fel a kérdést új regénye nemzedékeken átívelő történetében. A fiatal zsidó fiú, Wolfner Manó 1904-ben hajóra száll, hogy testvéreivel együtt Amerikában tegye próbára sorsát. Bátyjaitól elsodródva a saját lábára áll, szakmát tanul, így tér vissza Magyarországra, hogy feleségül vegye gyerekkori szerelmét. Több mint száz éven át követjük családjának sorsát, amely egyszersmind a családi vállalkozás története is. A deportálások, az államosítás, a kitelepítés alatt, később a szocializmus, majd a rendszerváltás éveiben mindig akad ötlet, szívós dac vagy megtalált kiskapu, amellyel tovább él és prosperál a papíráruüzem. Így jutunk el a 21. század első évtizedéig, amikor a harmadik generációs Gyurinak számba kell vennie, mi volt a siker ára, és vajon mivel fizeti meg egy család azt a bizonyos szerencsét. (Kalligram, megjelenés: 2026. szeptember 20.)

Szöllősi Mátyás: Fóbia – második könyv

Szöllősi Mátyás 1984-ben született Budapesten. Író, költő, fotóriporter. Könyvről könyvre, ösztönösen építkezve ír hitről és kétkedésről, a véletlenszerűség hatalmáról. „Olyan erővel ragadja meg a járvány első napjaiban megtapasztalható hangulatot, mint Albert Camus regénye, A pestis” – írta egyik kritikusa a Fóbia első könyvéről. A második könyv tovább mélyíti ezt az egyszerre testi és szellemi utazást. A fizikusnő perspektívájából láttatott történet fájdalmas erővel mutatja meg a kór lefolyását, majd egy temetést és az azt követő tort, ahol összegyűlnek a család tagjai, hogy emlékezzenek, és ahol realitás és irrealitás, álmok és víziók világa találkozik: hazugságok, feltételezések, torzítások sűrűjében találjuk magunkat, zavarba ejtő módon, hiszen nem tudhatjuk, mit hihetünk el és mit nem. (Helikon, megjelenés: 2026. szeptember 16.)

Ungváry Rudolf: Az ígéret földje felé

Ungváry Rudolf 1936-ban született Budapesten. Egyetemi hallgatóként részt vett az 1956-os forradalomban, ezért internálták, és csak 1959-től folytathatta újra gépészmérnöki tanulmányait. Elbeszélései és publicisztikái 1989 óta jelennek meg rendszeresen. 2011-ben Füst Milán-díjat, 2019-ben Szépíró-díjat kapott. Kérlelhetetlen írói ethosza szerint az egyéni és a történelmi múlt megragadásának lehetősége a személyes és a közös tapasztalatok feltérképezésében rejlik. Ezt a programot, a valóság mind teljesebb rekonstrukciójára való törekvést következetesen vállalja az 1980-as évek vége óta megjelenő irodalmi műveiben. Az ígéret földje felé összegző gyűjtemény, amely az utóbbi években született prózai írásokból válogat. (Jelenkor, megjelenés: 2026. szeptember 15.)

Voloncs Attila: A bűvölők

Voloncs Attila 1999-ben született Kézdivásárhelyen. Első regénye színhelye egy székely kisváros a 2020-as években: a líceum fiatal, balos tanára meghívja magához vendégségbe az önképzőkör tagjait. Mátyás mellett ott van informatikus felesége, Blanka, de vendégük lesz régi barátjuk, a sebzett és sebezni képes Martinovics Khája is. Régi emlékek, elfojtott ellentétek és alkalmi szövetségek szelik át a késő húszas éveikben járó értelmiségiek életét éppen úgy, mint a magukat müderriszeknek nevező, érettségi előtt álló diákok világát. A felnőttek és a kamaszok egymást megbűvölve próbálják fenntartani kényes egyensúlyukat a háttérben ólálkodó és mindenkire másmilyen veszélyt jelentő összeomlástól. (Magvető, megjelenés: 2026. szeptember 16.)

Závada Pál: Talajvíz és irodalom

Závada Pál 1954-ben született Tótkomlóson. Író, szociográfus. Új regénye történelmünk legviharosabb évtizedeibe vezet: a 20. század derekának magyar irodalmi közegében játszódik. Fősodrában Németh László – valaha nagy hatású, de újra és újra megfejtendő – alakja áll, aki életművének egyik meghatározó problémájává emelte, hogy a faji hovatartozás miféle befolyást gyakorol az irodalomra, a szellemi életre. Nézetei komoly vihart kavartak nemcsak a 30-as és 40-es évek sajtójában, hanem a szerző személyes viszonyaiban is – különösen ami a háborús üldöztetés éveit, majd a következő időket illeti. A regény olyan írótársakat vonultat föl, mint Babits, Móricz és Illyés, de megjelenik Pap Károly, Tersánszky és Zelk Zoltán vagy éppen Féja Géza és Sinka István is. (Magvető, megjelenés: 2026. szeptember 28.)