Az egykori mintabürokrata, akiből betörőt, okirat-hamisítót és nyomozót csinált a szerelem
A Nobel-díjas portugál író regénye újra olvasható magyarul. A szervezett bűnözés és a babonák több ezer éve vannak velünk, a közösségi média használatának pedig anatómiai elváltozásokat köszönhetünk. Heti könyvajánlónknak ezúttal a törvények és azok átjátszása a fókusza.
José Saramago: Minden egyes név
A Nobel-díjas José Saramago José úr nevű regényhőse első ránézésre maga a gogoli kisember: ötvenéves korára a segédfogalmazóságig vitte a Központi Népességnyilvántartó Hivatalban, és annak tőszomszédságában, spártai körülmények között éli agglegényéveit. Egyetlen szórakozása, hogy híres emberekről gyűjt újságcikkeket, fényképeket, valamint a hivatali szabályzatot áthágva adatokat is. Története akkor vesz radikális fordulatot, amikor egy ismeretlen nő kartotékját hozzáfogja az egyik hírességéhez. Innentől fogva ugyanis az addigi mintabürokratából egyszerre lesz betörő, okirat-hamisító és nyomozó. Bár lázadását csetlő-botló kisember módjára, számos nyomot hagyva viszi végbe, közben pedig folyamatosan megfigyelik és akadályozzák, fokozatosan kiderül, hogy rendhagyó szerelmi története a szó szoros értelemben élet-halál kérdése.
A portugál José Saramago géplakatosnak tanult, majd szerkesztőként, fordítóként és újságíróként dolgozott. Számos fiatalkori próbálkozás, verseskötet és színdarab után csaknem hatvanévesen találta meg írói hangját. A Jézus Krisztus evangéliuma című könyvét kísérő botrányok miatt 1993-ban elhagyta Portugáliát, és haláláig a Spanyolországhoz tartozó Lanzarote szigetén élt. A Minden egyes név a szerző négyévesen elhunyt testvére utáni irattári nyomozásból nőtt ki azután, hogy 1995-ben megkapta a portugál nyelvű világ legrangosabb irodalmi elismerését, a Camões-díjat. A Pál Ferenc által fordított kötet 1999 után jelenik meg újra magyarul. (Helikon, 4999 Ft)
Ryan Gingeras: Maffia – A szervezett bűnözés története az ókortól napjainkig
Számosan vannak, akik José úrnál is nagyobb méretben és módszeresebben játsszák ki a törvényeket. A szervezett bűnözés többmilliárdos üzletág. A kartellek rendkívül kiterjedt, nehezen felderíthető nemzetközi tevékenysége napjainkra a kormányokat, a társadalmat és a világgazdaságot is befolyásoló globális ágazattá fejlődött. Átfogó könyvében Ryan Gingeras a maffia történetén vezet végig az ókori kezdetektől napjainkig. Képet ad a szervezett bűnözés struktúráiról, működéséről és tevékenységi köreiről. Hol és mikor jöttek létre az ikonikus csoportok? Kik voltak a legfontosabb főnökök? Hogyan épültek fel az egyes szervezetek, például a La Cosa Nostra, a New York-i öt család vagy a japán jakuza? Miképpen alakultak ki belőlük a mai bűnszervezetek Oroszországban, Nigériában vagy Albániában? A popkulturális utalásokban és idézetekben is bővelkedő elemzés kitér a gengszterek, vállalatok és politikai vezetők között húzódó határok riasztó elmosódására is, a tendenciára, amely a globális rend stabilitását fenyegeti. Gingeras kötetét Gondos László fordításában ismerhetik meg a magyar olvasók. (Corvina, 8490 Ft)
Stuart Vyse: A babona
A filmekben a maffiózók nem ritkán különféle babonák szerint hozzák meg a döntéseiket. Persze nem csak a bűnszervezethez tartozók kopogják le a jó szerencséjüket (csakis alulról és fafelületen), és nem csak őket tölti el rossz érzéssel, ha péntekre esik tizenharmadika. Annak ellenére, hogy világunkat állítólag a tudomány uralja, meglepően sokszor vannak jelen a mindennapjainkban a babonás hiedelmek. Két évezreden át a babonaság vádja leginkább az idegen vallásokkal és a tévesnek ítélt vallási gyakorlatokkal szemben fogalmazódott meg, és elsődleges célja a csoportok elkülönítése, valamint a vallási vagy világi hatalmi pozíció érvényesítése volt. A felvilágosodás után a babonának minősítés továbbra is csoportmeghatározásra szolgált, de immár az észszerűség és az észszerűtlenség között húzódott a választóvonal. De vajon honnan származnak a babonák, és miért élnek velünk még ma is? Stuart Vyse amerikai pszichológusprofesszor kötete a babona természetét igyekszik feltárni, miközben végigköveti a babonaság izgalmas történetét az ókortól napjainkig. Miközben a szerző áttekintést ad a legismertebb babonás hiedelmek eredetéről és azok fennmaradásának pszichológiai okairól, a Makovecz Benjamin által fordított kötet kitér arra is, hogy miként alakulhat a babona mint szemléletmód sorsa a jövőben. (Osiris, 2980 Ft)
Szász Máté: Digitális fenevadak
A babonák bizonyos szempontból a bennünket körülvevő világot egyszerűsítik le. Talán amiatt is száműzhetetlenek ezért, mert amint Szász Máté állítja a kötetében, az emberi agy egyszerűen nem áll készen a 21. századra. Olyan sebességgel árasztják el ugyanis az elménket az adatok és a magukat tényeknek kiadó információk, amire korábban nem volt példa. A social media, az internet és az okostelefonok használata mára látható anatómiai elváltozásokat is okozott az agyszerkezetünkben. Átalakult az értékrendünk, az önértékelésünk, megváltoztak a családi kapcsolataink, a figyelmi és munkavégző képességünk. A Legkedvesebb mérgeink című sorozat második kötete példákon, izgalmas és gyakran megrázó eseteken keresztül vizsgálja, milyen hatással voltak mindezek a gyermekeink lelki egészségére, figyelmére, hogyan távolítja el tőlünk őket, hogyan alakít ki bennük szorongást és izolációt. Emellett szóba kerül az is, hogy miként hat a social media a szexuális életünkre, a gyermekeinkhez és barátainkhoz fűződő kapcsolatainkra, és természetesen kiutat is igyekszik mutatni az információ örvénylő tengeréből. (Jaffa, 5999 Ft)
