Walters Lili: A társadalmat mélyen átható erőszakkal szembesít ez a kötet

Júliusban indult sorozatunkban olyan könyvekről kérdezünk alkotókat, gondolkodókat, véleményformálókat, amik valami miatt fontosak, meghatározók, szemléletformálók, inspiratívak lettek nekik. Amiket jó pillanatban olvastak (újra). Amik hatást gyakoroltak az életükre vagy akár meg is változtatták azt.

Ezúttal Walters Lili színész, rendező válaszolt nekünk.

„Tavaly nyáron olvastam a mexikói írónő, Cristina Rivera Garza autobiografikus regényét, és rögtön az elején berántott az őszinteségével. Így kezdi: amire most készül, arra 30 évig nem bírta rávenni magát. A szerző a húga halála után nyomoz, aki brutális nőgyilkosság áldozata lett alig 20 évesen. Az elkövető viszont mai napig szabadlábon van.

Az események idején egy olyan Mexikóban (és világban) járunk, ahol a nőgyilkosság fogalma még nem is létezik. Rivera Garza kutatásának tárgya azonban nem korlátozódik a gyilkos személyének azonosítására, ennél sokkal mélyebbre vezet minket.

Könyvét olvasva szembesülünk azokkal az észrevétlen, hátborzongató, elszalasztott hétköznapi pillanatokkal, amelyekben meglapulva ott rejlik az társadalmunkat mélyen átitató erőszak.

Az író naplófeljegyzések, hátrahagyott fecnik, jegyzetek, rendőrségi akták és baráti beszámolók mentén a szemünk láttára dolgozza át magát a gyász pokolian fájdalmas tájain, és próbál valamiféle mélyebb igazságot szolgáltatni testvérének. Számomra a könyv legnagyobb ajándéka ez volt. Ahogyan Rivera Garza páratlan kitartással megküzd az alaptéziséért: nem, egy áldozat életére nem a brutális halála mentén fogunk emlékezni, hanem a saját belső »legyőzhetetlen nyara« miatt, ami benne (és mindannyiunkban) él.”