Top 10 Nyáry Krisztiánnal – tíz új magyar verseskötet
A Buksó legutóbbi adásának vendége Erdős Virág költő volt, így az epizód végén Nyáry Krisztián műsorvezető tíz új magyar verseskötetet ajánlott. Ezeket mutatjuk be az alábbiakban.
Barak László: Beton és disznózsír
Barak László verseiben a falusi udvar szaga és a képernyők hideg derengése ugyanabból a magányból világít. A periféria nem hely, hanem létállapot: ahol az identitás protokollokba szorul, a hit algoritmussá hígul, az emlékezet pedig értesítésekben beszél tovább. A plázák padjaitól a lakóparkok műfüves csendjéig, az iskolai megaláztatásoktól a hajléktalanszállók szégyenéig, a kaszinók félhomályától a digitális terek hangtalan zúgásáig ugyanaz a kérdés lüktet: hol marad az ember, amikor minden rendszerré, képpé, adattá alakul körülötte? Ironikus, nyers és kegyetlenül pontos költészet ez: személyes számvetés és korrajz is egyben. (Kalligram, 2026)
Demény Péter: Élő poromban
Demény Péter kolozsvári születésű költő, író, műfordító és publicista jelenleg Bukarestben él, ahol egy irodalmi folyóirat szerkesztője. A magyar mellett románul is alkot. „A harmadik életemet élem”, mondja egyik versében, és az Élő poromban ebben az új életben való berendezkedésről szól. Viszonyítási pontokat keres, térképapplikációkat kapcsol be, merész autóutakra indul, de valójában mindig az az ötödik égtáj érdekli, amelyiket leginkább tengerek partján lehet megfigyelni, és ahonnan újabb és újabb, megfejtésre váró üzenetek érkeznek, olyan városok térképeivel, ahol még sohasem járt. (Lector, 2026)
Erdős Virág: isten
Erdős Virág József Attila-díjas író, költő, drámaíró új könyvében semmi sem az, aminek látszik: a cím istenes verseket ígér, a kötet mégis sokkal inkább az emberről szól. A hol zavarba ejtő, hol felemelő szövegek kíméletlen szókimondással szembesítenek minket azzal, amilyenné a teremtett világot mi magunk is alakítjuk. A kötet versei egy éjjellátó szemüveg éleslátásával leplezik le saját ítéleteinket és előítéleteinket is; a könyvet a szerző rajzai teszik teljessé. (Magvető, 2026)
Markó Béla: A szeretet pokla
Markó Béla erdélyi magyar költő, író, műfordító, volt politikus kedvelt műfaja a szonett. Azt vallja, hogy amit ebben a szigorú, ritmusban és hosszúságban kötött versformában kell megírni, azt semmilyen más módon megfogalmazni nem lehet, a költő számára pedig a legnagyobb kihívás szabadnak maradni egy ilyen zárt keretben is. Kötete hetvenöt szonettet tartalmaz. A kötelezően tizennégy sorból álló, látszólag változatlan szonettek mindegyike új élményt kínál, emlékek és érzések kavarognak bennük, állandó önvizsgálat, tűnődő derű, halk irónia, hetvenöt év élettapasztalata sűrűsödik egységes kötetté. (Bookart, 2026)
Purosz Leonidasz: Honvágy
Ha nem is tudunk ott lenni, ahol éppen vagyunk, elvágyódásaink talán többet mondanak el rólunk, mint gondolnánk. Purosz Leonidasz szegedi születésű fiatal költő harmadik kötetében a honvágy számtalan formája megnyilvánul: legyen az a kényszerűen elhagyott haza, a felfedezésre váró ismeretlen vagy éppen a másik ember iránti sóvárgás. Miközben a versekben ott kísért a férfiszerepekkel való kíméletlen, mégis empatikus számvetés, a kötetben egy drámai szöveg is olvasható, amely egy emigráns görög család magyarországi otthonteremtésén keresztül az idegenség és kívülállás megannyi változatát mutatja be. (Magvető, 2026)
Schein Gábor: Egy kutya evangéliuma
Schein Gábor József Attila-díjas költő, író, esszéista, irodalomtörténész. Új kötetében egymás mellett olvashatjuk magát az apokrif evangéliumot és annak kommentárját. A verses regény visszaemlékező elbeszélője Jácint, a kutya, aki még Názáretben szegődött Jézus mellé. A kutya nézőpontja szeretetteli, alárendelt és komikus – mint Sancho Panzáé a lovag mellett. Sok mindent, aminek részese, nem ért vagy rosszul ért, másrészt viszont nem kötik az emberek számára elfogadott értelmezési viszonyok. Az ő története mindenesetre máshova lyukad ki, mint az újszövetségi evangéliumoké. (Magvető, 2026)
Szijj Ferenc: A madarak tudása
Szijj Ferenc József Attila-díjas író, költő, műfordító, könyvtáros, szerkesztő verseskönyve az esendőség enciklopédiája. A négyszáz darab négysoros vers törékeny metaforák és rejtélyes allegóriák sora furcsa helyzetekkel, álomszerű történetekkel és légből kapott megfigyelésekkel. Mindezek közé egy ponton belefűződik egy olyan szál, amelyen valóságosnak tűnő csomók vannak a homályos múltból. Hogy a valóságban mélyen hol rejtőzik a képzelet, s hogy a fantázia miképp téved el a realitások erdejében, az maga is képzelt tudás, olyan, mint a madaraké: átfogó, fölényes és természeti tudás az életről és a halálról. (Magvető, 2026)
Tamás Zsuzsa: Holnap elárul
Tamás Zsuzsa költő, író meseíró. Budapesten él. Legújabb kötetében távoli világok és egymást tükröző történetek találkoznak. Az egyik világ egy szibériai remetenő alakja köré épül: álomszerű párbeszéd, amelynek létrejötte képtelenség, mégis megvalósul, és egyre személyesebbé válik. A másik világ Ariadné alakja felől keresi a választ ugyanarra a kérdésre: mit kezdünk azokkal, akiket szeretünk, és akiket mégsem tudunk megmenteni. A Holnap elárul verseiben a labirintus és a tajga, a testvéri szövetség és a magány, a belső beszéd és a hallgatás különös módon kapcsolódik össze. (Magvető, megjelenés: 2026. szeptember 14.)
Terék Anna: Jég
Terék Anna, költő, pszichológus. A Vajdaságban, Topolyán született, Budapesten él és dolgozik. Kötete olvasható regényként és olvasható versek gyűjteményeként, amelyből történetek bontakoznak ki. Hat szereplő lírai monológjaiból a Délvidék elmúlt száz évének tragikus történései bontakoznak ki. Változó országhatárok és örök hontalanság, idegenné vált saját és sajáttá vált idegen. Történeti olvasókönyv, melyből a kisebbségi lét fájdalma szól, annak az embernek a hangján, akinek saját országában sem adatik meg, hogy otthon érezze magát. (Jelenkor, 2026)
(Turi Tímea szerk.) Szép versek 2026
A Szép versek kortárs magyar költészeti antológia immár 62 éve jelenik meg Magvető Könyvkiadó kiadásában. A reprezentatív kortárs költészeti sorozat 1964-ben jelent meg először, és ezzel a magyar irodalom legrégebbi, folyamatosan megjelenő könyvsorozata – az ünnepi könyvhét másik biztos pontja, a rövidprózákat tartalmazó Körkép mellett. A kötetbe került verseket az előző év folyóiratban megjelent költői terméséből válogatják a szerkesztők. A sorozatot évekig gondozó Szegő János helyét három éve vette át kollégája, Turi Tímea, aki maga is többkötetes költő. (Magvető, 2026)
