Ozzy Osbourne búcsúkönyvében arról írt, nem sokra vitte volna tisztán és józanul

Elfojtott érzelmek és beteljesületlen szerelem Izlandon. A nyugati világ szuperhatalmának és a Sötétség Hercegének életrajzi kötete, valamint a jugoszláv kommunizmus fekete krónikája. E heti könyvajánlónk kulcsszavai a bevezetés és számvetés. Ideje ugyanis számot vetnünk a nyári olvasmányainkkal, hogy ráfordulhassunk az izgalmas megjelenésekben gazdag őszre.

Ozzy Osbourne: Utolsó kenet

„Kérdezgetik tőlem, hogy ha újrakezdhetném az egészet, mai fejjel máshogy csinálnék-e valamit. Hát kurvára nem. Tisztán és józanul nem lettem volna Ozzy. És akkor sem, ha normálisan és értelmesen viselkedek” – fogalmazza meg Utolsó kenet című kötetében a Sötétség Hercege.

A kötet azon a ponton veszi fel a fonalat, amikor Ozzy Osbourne 2018-ban, hatvankilenc éves korában élete utolsó turnéjára indul. Az arénákat sorra megtöltő, diadalmas búcsúkörút azonban váratlanul félbeszakad, amikor az addig sokak által elpusztíthatatlannak hitt énekes egészségi állapota rohamosan romlani kezdett.

Ozzy ebben a kötetben őszintén és fekete humorral mesél hat éven át húzódó pokoljárásáról, az egyre súlyosabb betegségekkel folytatott küzdelméről. Mindeközben feleleveníti fordulatos életének megannyi őrült epizódját, valamint több mint fél évszázados karrierjének legfontosabb állomásait. A birminghami kezdetektől a milliós lemezeladásokon át egészen a 2025 nyarán megrendezett búcsúkoncertig követhetjük őt. Akkor ugyanis még egyszer, utoljára együtt zenélhetett a Black Sabbath alapító tagjaival, és méltó módon, a színpadon köszönhetett el a közönségétől. Az Utolsó kenet számvetés egy halhatatlan életművel. (Helikon, 6999 Ft)

Steinunn Sigurðardóttir: A vulkán árnyékában

És íme, egy másik számvetés. Steinunn Sigurðardóttir Izland egyik legismertebb és legtöbbet fordított szerzője. Tucatnyi regényt, verseskötetet, színdarabot és rádiójátékot publikált, írásait számos díjjal ismerték el. Művei a kapcsolatok pszichológiai mélységeit és az izlandi természetet állítják középpontba. A 2023-ban az Izlandi Irodalmi Díjjal kitüntetett A vulkán árnyékában az első magyarul megjelenő regénye. A kötet arra a kérdésre keres válaszokat, hogy mi marad az emberből, amikor a mindent felemésztő láva eléri gyerekkora legboldogabb helyszínét, és végső választásra kényszeríti.

A főhős, LínLín élete legnehezebb utazására indul, hogy szembenézzen a megfékezhetetlen természeti erővel, és saját múltjával is. Miközben a vulkánból kitörő láva napokon belül elnyeli szülei egykori nyaralóját, LínLínnek számot kell vetnie mindazzal, amit évtizedeken át hordozott magában. A lánya elvesztésével, az elfojtott érzelmekkel, a beteljesületlen szerelemmel, a titkokkal és a legmélyebb fájdalmakkal. A vulkán árnyékában megrendítő és felemelő regény veszteségekről, szeretetről és a családi örökség súlyáról, bensőséges lélektani utazás és mély tisztelgés az izlandi táj nyers, lenyűgöző szépsége előtt. (Typotex, 4200 Ft)

Don Watson: Az Amerikai Egyesült Államok legrövidebb története

És egy harmadik számvetés, ígérete szerint a lehető legrövidebb, noha így is közel 400 oldalon át kanyarog. Ez a témát ismerve megbocsátható, Don Watson ugyanis az Egyesült Államok történetén vezeti végig az olvasót. Átfogó ismeretterjesztő könyvében minden benne van, amit Amerikáról tudni érdemes, a politika, a kultúra, a földrajz és a történelem. Polgárháború és egyesülés, elnyomás és szabadság, kilátástalanság és remény. Az Amerikai Egyesült Államok története a legegyszerűbben talán folyamatos változásként foglalható össze. Ez a kötet azt tekinti át, hogy miként vált az Egyesült Államok alig pár száz év alatt néhány kis kolóniából a világ egyik legnagyobb, vezető szuperhatalmává, hogy kik voltak a meghatározó szereplői ennek a folyamatnak, hogy merre tart most a Donald Trump vezette ország, mi a szerepe a világpolitikában, és milyen jövő néz ki neki. (Athenaeum, 6499 Ft)

Danilo Kiš: Borisz Davidovics síremléke

És a megannyi számvetés után egy bevezetés. A Borisz Davidovics síremléke először az újvidéki Fórum Kiadónál jelent meg magyarul, és bár nálunk tiltott gyümölcsnek, a közkönyvtárak zárolt anyagának nyilvánították, nagyon hamar elterjedt a híre. Ez a könyv vezette be Kiš nevét a világirodalomban. Regény, de nemcsak regény. Novellák összefüggő láncolata? Prózában írt vers? A pontos műfaji behatárolás aligha elképzelhető. Ennél sokkal lényegesebb, hogy Kiš könyvének lapjain hivatásos kommunista forradalmárok, értelmiségiek gyilkolnak, és persze idővel őket is legyilkolják. Éppolyan áldozatok volnának tehát, mint az áldozataik? Korántsem. A forradalom emberi vért ontó értelmiségi katonája nem várhat Danilo Kištől feloldozást, legfeljebb megértést, korrekt esetleírást. A Borisz Davidovics, amely 1990 után végre újra megjelent magyarul, máig vitatott mű. A koncepciós perek logikáját, a szibériai lágerek hétköznapjait, a bolsevik propaganda technikáit és a sztálini terrort bemutatva a kelet-európai népek közös tapasztalatait tárja elénk. (Trubadúr, 3190 Ft)