A fekete bárány és a szétrohadt ország

A fekete bárány és a szétrohadt ország
Danyi Zoltán az irodalmi alkotóházként működő Esterházy-villában – Fotó: Alfásy Szilveszter

The Carcass Remover címmel októberben angolul is megjelenik Danyi Zoltán regénye, A dögeltakarító. A délszláv háborúk traumáit bemutató regényt az ír Bullaun Press adja ki, fordítója Owen Good. Az angol nyelvű kiadásról írásban kérdeztük a Vajdaságban élő szerzőt.

A kiadót Bullaun Pressnek hívják. Ez egy viszonylag fiatal kiadó, 2021-ben alapították azzal a céllal, hogy más nyelveken született irodalmat jelentessenek meg angolul. A „bullaun” egyébként, mint megtudtam, olyan követ jelent, melybe mélyedést vájtak. Írországban és Skóciában több száz ilyen követ találtak, a rendeltetésüket a régészek sem tudják pontosan, de a hagyomány szerint szakrális és gyógyító célra használták őket. Nekem tetszik, hogy a kiadót így nevezik, mert ez azt sugallja, mintha az irodalomnak lehetne gyógyító funkciója.

A fordítási jogok a német kiadómnál, a Suhrkamp Verlagnál vannak, az írek őket keresték meg, hogy szeretnék kiadni a könyvet. Nekem a német kiadóm szólt, de addigra már egy hosszabb részlet fordítása is elkészült, és a levéllel együtt ezt is megkaptam. Körülbelül így történt, ami a dolog hivatalos oldalát illeti. A fordító, Owen Good később a nem hivatalos részleteket is elmondta, vagyis hogy a Bullaun Press őt kérte meg, javasoljon nekik magyar regényeket, melyeket érdemes lenne angolra fordítani. Owen a figyelmükbe ajánlott négy-öt könyvet, és a végén – ahogy ő mondta – „fekete bárányként” ezt a regényt, A dögeltakarítót is megemlítette. Bridget Farrell pedig, a kiadó tulajdonosa ezt a báránykát választotta, és rögtön megrendelte Owentől a próbafordítást. Ezek után keresték meg a Suhrkampot a jogokkal kapcsolatban, lényegében tehát én voltam az utolsó, aki a dolgot megtudta.

Ilyen indoklást senki nem várt tőlük, a fordító viszont Észak-Írországból származik, és úgy gondolom, hogy nem mellékes körülmény. Erre Owen Good is utal a könyvhöz írt előszóban.

A regényből korábban is készültek próbafordítások, azok sem voltak rosszak, de a „hangot” nem sikerült eltalálniuk. Mikor Owen Good fordítását megkaptam, annak örültem a legjobban, hogy a szöveg lélegzik, él, hogy ritmusa, lendülete, sodrása van. Ennél a regénynél ez ugyanolyan fontos, mint a jelentés, mivel a szöveg ritmusa hozzáad a jelentéshez. Ha ez megvan, a többi kérdés megoldható, és ebben a fordításban a lélegzet, a ritmus, az a bizonyos „hang”, ami a regénynek formát ad, megvolt. A kérdések, melyek felmerültek, inkább abból fakadtak, hogy a regényt nemcsak magyarul, hanem vajdasági magyarul írtam, másrészt pedig abból, hogy a nyelvhasználatnak is, a történetnek is vannak balkáni vonatkozásai. Ezekben az ügyekben Bakos Petra segített eligazodni a fordítónak, aki maga is fordító, ugyanakkor a vajdasági, a délszláv és az európai irodalom kutatója. A végén mind a hárman leültünk, hogy a lényegesebb kérdéseket megbeszéljük, például olyanokat, hogy a szövegben szereplő „pálinka” mikor legyen „pálinka”, és mikor legyen „rakija”, mivel az fel sem merült, egyikünkben sem, hogy a fordításban esetleg „brandy” szerepeljen.

Örömet, természetesen, nagy örömet. Az angol fordításnak bizonyára kiemelt szerepe van, mivel ezen a nyelven a nem angol anyanyelvűek közül sokan olvasnak, ugyanakkor más fordítóknak is segíthet, hogy a felmerülő problémákat a maguk nyelvén megoldják. Az örömbe ugyanakkor, ezt el kell mondanom, szomorúság is vegyül. Ha erről a regényről beszélünk, nem tudok nem gondolni arra, hogy Szerbiát ma is azok vezetik, akik a háborúk idején hatalmon vagy a hatalom árnyékában voltak. Ezért történhet meg az, hogy a diákokat, akik az állami korrupció miatt tüntetnek, az ország ellenségeinek tekintik, miközben a korrupció tényleg olyan méretű, hogy

az ország, ahol élünk, szétrohad, az utcák, az épületek, a hidak és a környezetünk, maga a táj is, amely körülvesz minket, folyamatosan rohad az állami korrupció miatt.

A könyv október közepén jelenik meg The Carcass Remover címen, a bemutatója november elején lesz a Dublini Irodalmi Fesztiválon. A kiadó vezetője, Bridget Farrell szeretne Budapesten is tartani könyvbemutatót, erre tavasszal kerülhet sor.

Kövess minket Facebookon is!