Leó pápa Gandalfot idézve buzdít rá, hogy fegyverezzük le a mesterséges intelligenciát

Május 25-én, pünkösd hétfőn mutatták be XIV. Leó pápa első, Magnifica humanitas kezdetű enciklikáját. A katolikus egyház első olyan hivatalos teológiai dokumentumát, amelyet teljes egészében a mesterséges intelligenciának szenteltek. De mit keresett a dokumentum bemutatóján egy ateista IT-vezér, miért problémás a katolikus egyházfő szerint a mesterséges intelligencia és hogy jön a képbe Tolkien?

Épül az új bábeli torony

Az enciklika a római katolikus egyház fejének egy meghatározott témát feldolgozó körlevele, amelyet a világ püspökeihez, rajtuk keresztül a hívekhez, sőt gyakran minden jóakaratú emberhez intéz. Ezeket a szövegeket a pápák szokás szerint nyomtatva küldik el a püspököknek, XIV. Leó azonban szakítva ezzel a hagyománnyal, személyesen szólalt fel saját enciklikájának bemutatóján, ezzel is hangsúlyozva, milyen sürgetőnek tartja az MI okozta társadalmi jelenségek megvitatását.

A Magnifica humanitas arról szól, hogy miként kell óvnunk a mesterséges intelligencia korában az emberi személyt. A mesterséges intelligenciára és az emberiség válságaira fókuszáló dokumentumban az egyházfő kijelenti, hogy az MI feletti ellenőrzés nem maradhat egy szűk réteg kezében, és felhívja a figyelmet, hogy az új technológia a világ konfliktusait is táplálja. A pápa szerint „az emberiség ma döntő választás előtt áll: vagy az új Bábel tornyát építi fel, vagy pedig azt a várost, amelyben Isten és az emberiség együtt lakik.”

XIV. Leó május 15-én, a Rerum novarum kezdetű enciklika megjelenésének 135. évfordulója alkalmából látta el a kézjegyével a körlevelet. „Százharmincöt évvel ezelőtt tiszteletreméltó elődöm, XIII. Leó szemügyre vette a gyári munkások helyzetét, családjaik gyökértelenné válását és a gyors ipari átalakulás által előidézett új szegénységi formákat. Megértette, hogy az egyház nem maradhat távol. Az emberi méltóságot fenyegető korszakos átalakulás idején a Rerum novarum enciklika az evangélium és a társadalmi tanítás fényében szólalt meg a kibontakozó »új dolgokról«” – fogalmazott Leó pápa. És úgy folytatta, hogy napjainkban hasonló horderejű átalakulással nézünk szembe, melynek talán még súlyosabbak lehetnek a következményei. „A mesterséges intelligencia már most életünk számos területét érinti, hatással van az emberi együttélést alakító döntésekre. Drámai módon alakítja át a hadviselés módját is.”

A Vatikán és a mesterséges intelligencia

A tudósok, mérnökök, politikai és közintézményi vezetők, szülők és tanárok bevonásával készült dokumentum bemutatóján a katolikus egyházfő úgy fogalmazott, „a mesterséges intelligenciát le kell fegyverezni. Tudom, erős ez a kifejezés, de szándékosan választottam, mert a jelen pillanat olyan szavakat kíván, amelyek képesek felhívni a figyelmet, felébreszteni a lelkiismeretet és előrevivő utakat kijelölni az emberiség számára” – mondta Leó pápa.

A Magnifica humanitas azt segít megérteni, hogyan nézzünk szembe a digitális átmenettel, és amint a Magyar Kurír rámutat, a dokumentumnak fontos előzménye Ferenc pápának a béke 57. világnapjára, 2023. január 1-jére írt üzenete, A mesterséges intelligencia és a béke, amely az emberi méltóság, a béke és a közjó távlatában vizsgálta a mesterséges intelligencia kérdését. A Vatikán, mutat rá Görföl Tibor teológus bő tíz éve tart fenn kapcsolatot a mesterséges intelligencia észak-amerikai fejlesztőivel. A Kultúra Pápai Tanácsa például már 2016-ban tanácskozásra hívta a Google, a LinkedIn és az OpenAI vezetőit, később pedig Ferenc pápa azzal bízta meg Paul Tighe ír püspököt, hogy amerikai katolikus egyetemek vezető filozófusaival és erkölcsteológusaival együttműködve ápolja a kapcsolatot a Szilícium-völgy cégeivel. Katolikus tudósok többek között annak az Anthropicnak a műhelyét is tanulmányozták, amelynek társalapítója, a Claude nevű nagy nyelvi modell fejlesztésén dolgozó, magát ateistának valló 33 éves Christopher Olah Leó pápa friss enciklikájának bemutatóján is részt vehetett.

A szinódusi aulában felszólalva Olah önkritikát gyakorolt. Kijelentette, hogy az olyan vezető AI-cégek, mint amelyek közül egynek a szószólója ő is, óriási kereskedelmi, geopolitikai és személyes nyomás alatt működnek, és ez a piaci versenyhelyzet olyan kényszereket és ösztönzőket teremt, amelyek időnként óhatatlanul ütköznek azzal, amit morálisan helyes cselekedetnek nevezünk. Ezért elengedhetetlennek tartja a folyamat külső, techvilágon kívüli, például egyházi vagy kormányzati etikai ellenőrzését, írja a Qubit.

Picassótól Gandalfig

A Magnifica humanitast, fejti ki Görföl Tibor, éppen az a kérdést foglalkoztatja, hogy miként változhat meg az emberi élet ebben az újfajta környezetben. XIV. Leó szerint először a határtalanság illúziójával kell szembenéznünk. Az emberi határok digitális és technológiai lebontása ugyanis azzal fenyeget, hogy az emberből kiveszik a szeretet és a vágy, eltűnik az együttérzés, kioltódik a nagylelkűség és a mások szükségtelei iránt tanúsított érdeklődés, így pedig lehetetlenné válik a vallási tapasztalat és az Isten iránti odaadás is – magyarázza Görföl.

És a dokumentumnak ez az a pontja, ahol XIV. Leó szenvedélye megmutatkozik. Hosszan sorolja ugyanis azokat a művészeket, aktivistákat és tudósokat, akik kiálltak minden ember méltósága mellett, és nem voltak hajlandók arra, hogy természetesnek tartsák a rosszat. Nagy elismeréssel szól Pablo Picassóról, de Martin Luther Kingről, Dorothy Dayről, Benazír Buttho egykori pakisztáni miniszterelnökről vagy Marie Curie-ről is. Steven Spielberg Schindler listája című filmjét is annak példájaként említi, hogy a múlt nem merülhet feledésbe, az enciklika az 5. fejezetben pedig előkerülnek Gandalf szavai, amik Göncz Árpád fordításában így hangoznak:

„De nem a mi feladatunk, hogy uraljuk a világ áradásait, hanem hogy azt tegyük, ami belőlünk telik azoknak az éveknek a segítségére, melyekben élünk, kiirtva a rosszat a mezőkön, amiket ismerünk, hogy azok, akik utánunk élnek, tiszta földet művelhessenek.”

A beszéd akkor hangzik el, amikor Gandalf arra buzdítja a Nyugat embereit, hogy álljanak csatasorba Sauron seregei ellen. Itt Gandalf arra bátorítja a vezetőket, hogy minden bátorságukat és erejüket összeszedve szálljanak szembe a rájuk leselkedő gonoszsággal. Ez a tanács visszhangozza azt az útmutatást, amelyet Gandalf Frodo számára adott küldetése legelején. Mindez remekül illik a katolikus szentmisék végén elhangzó elbocsátással: „menjetek, küldetésetek van”.