Mi ez a tánc, fiatalok? – Mister twist miniszter friss kötetben vall az emlékeiről

Miért találja telibe mindennél jobban az ország hangulatát egy Kádár-kori, nosztalgiára építő zenekar basszusgitárosának memoárja? Miért lehet izgalmas egy ausztrál szerző tárgyalótermi true crime kötete, és mit tanulhatunk a bennünket körülvevő környezet meséiből? A májusi első Könyvjelzőből kiderül.

Novai Gábor: Mi ez a tánc, fiatalok? – Mister twist miniszter történetei

Hogy ment-e a Hungaria zenekar sosemvolt, flitteres világ iránti nosztalgiája, illetve Fenyő Miklós csacska rímei által a magyar könnyűzene világa elébb, annak megítéléséhez néhány évtizednek el kell még telnie. Az viszont kétségtelen, hogy mindennél pontosabban ragadja meg a mostani Magyarország hangulatát, hogy amikor egy miniszter táncából készülnek világszerte mémek, a Hungaria dalának címére utalva Novai Gábor Mister twist miniszterként hivatkozik magára a frissen megjelent memoárja címlapján. Novai nemcsak a Hungariában zenélt, de tagja volt a Generálnak és a Dolly Rollnak is, jelenleg pedig a Marót Viki és a Nova Kultúr Zenekarban aktív. Fenyő az 1995-ös, Népstadionban adott koncerten, a Hungaria zenei főnökeként mutatta be őt, de éppen amiatt lehetnek izgalmasak az emlékei, mert sosem világította meg olyan erős reflektorfény az életét, mint a frontemberekét.

A Radnai Péter által írt kötetben Novai mellett megszólal Falusi Mariann, Karácsony János, Révész Sándor és Szikora Róbert is. Elsősorban a Kádár-kor zeneiparának működésébe kapunk betekintést, de a könnyűzene fénytörésén keresztül megismerhetjük az utóbbi fél évszázad történelmének egy-egy jellegzetes vonását is. Sőt, talán az is kiderül, hogy mi ez a tánc voltaképp. (Athenaeum, 9990 Ft)

Harry Sidebottom: A halálba menők – Gladiátorok: élet és halál az ókori Rómában

Az életet áttáncoló után jöjjenek most a halálba menők. A Corvina a Mindennapi történelem című sorozatában foglalkozott már a római császárság korának történéseivel, aki pedig Ridley Scott filmjénél mélyebb ismeretekre szeretett volna szert tenni az arénák harcosainak ügyében, az fordulhatott a Pucér ​szobrok, dagadt gladiátorok, harci elefántok című kiadványhoz is. Ettől még kétségtelen, hogy amilyen pontosan leírja a Parlament lépcsőjén táncoló miniszter 2026 tavaszának Magyarországát, az Imperium Romanumnak épp annyira ikonikus alakjai az ütött-kopott páncélt viselő gladiátorok.

Harry Sidebottom kötete nemcsak bemutatja a lelátók előtt zajló küzdelmek hőseit, hanem a Római Birodalom lakóinak halálos küzdelem iránti szenvedélyét is megismerhetjük a fejezeteiből. A halálba menők feltárja továbbá, hogyan gondolkodtak a rómaiak a szabadságról, a szolgaságról, a szexualitásról, a vágyról, a bátorságról, a gyávaságról, a halálról és a túlvilágról. A brit író-történész műve egyenesen az aréna közepére vezet. (Corvina, 9990 Ft)

Helen Garner: A fájdalom háza

2005. szeptember 4-én, az ausztrál apák napján Robert Farquharson és három gyereke a kisfiúk édesanyjához, Cindy Gambinóhoz tartott, amikor autójuk letért az útról, és a vízbe csapódott. A tízéves Jai, a hétéves Tyler és a kétéves Bailey megfulladtak, az apjuk azonban ki tudott úszni az elsüllyedt járműből. A házaspár valamivel korábban különköltözött, és hamar felmerült a kérdés: kegyetlen bosszú vagy szerencsétlen baleset történt?

Helen Garner ausztrál író, novellista, újságíró egy barátja kamaszlányának társaságában, szinte megszállottként követte végig a nyilvános tárgyalássorozatot. A közönség soraiból figyelte a tárgyalótermi dráma szereplőinek testbeszédét, mimikáját, intonációját, és olyan pillanatokat is elkapott, amelyek az esküdtek előtt is rejtve maradtak. Garner a per ideje alatt megismerkedett a fiúk anyai nagyszüleivel, konfliktusba keveredett Farquharson ügyvédjével, és feltette a legkényelmetlenebb kérdéseket arról, hogyan ítéljük meg a bűnösséget és az ártatlanságot.

„A halál nem hagyja, hogy megtagadják. Önhittség megpróbálni is. Őrületbe hajszolja a lelket. Kilúgozza belőle az erényt. Mérget fecskendez a barátságba, és gúnyt űz a szeretetből” – olvassuk Helen Garner A vendégszoba című könyvében. Az idézet származhatna akár A fájdalom háza lapjairól is. A kötet a legjobb ausztrál krimi és true crime könyveknek odaítélt Ned Kelly-díjban részesült. (Magvető, 6499 Ft)

Bajzáth Mária (szerk.): Kertünk népmeséi

Bajzáth Mária mesepedagógus az alapítása óta részt vesz a Meseközpont Alapítvány munkájában, 2014 óta szakmai vezetőként. Számos programot, képzést, szakmai napot szervezett, és a népmesekincstár mesepedagógiai módszerét is ő dolgozta ki. A több díjjal is elismert Erdők-mezők népmeséi lapjain a hazai kertekben és szántóföldeken élő növényeket és állatokat hozta közelebb az olvasókhoz népmesék, legendák, mítoszok és az ismeretterjesztő oldalak segítségével. Most pedig Kertünk népmeséi címmel elkészült az előbbi összeállítás testvérkötete, amelynek történetei hidat képeznek a biológiai valóság és a mágikus világkép között. A válogatás fontos üzenete, hogy a „növényekkel és az állatokkal való sorsközösség az emberi lét alapélménye”, mely egyúttal felelőssé is tesz bennünket egymásért és a bennünket körülvevő környezetért. A mesékhez ezúttal is Ónya-Oláh Dóra illusztrátor készített képeket. (Lampion Könyvek, 5999 Ft)