Kinek van ideje sétálni és nézelődni? – Földényi F. László könyvéről beszélgetünk a Telex Olvasóklubban

Miként válik Földényi F. László könyvében a guillotine mindent átfogó szupermetaforává? Mi mindennek lehet a szimbóluma a 19. századi Párizsban és ma? Milyen a Földényi-szöveg viszonya a technikai és városi fejlődéshez, a modernitáshoz általában? Kinek van egyáltalán ideje sétálni és nézelődni?

Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ a Telex Olvasóklub április 23-i alkalmán, amelynek témája Földényi F. László A guillotine hosszú árnyéka című könyve.

Vendégünk Závada Péter költő, esztéta, drámaíró, műfordító. Az eseményre már kaphatók jegyek early bird áron.

„Sajnos Földényi F. László engem sosem tanított, mert nem jártam összehasonlító irodalomtudományra az ELTE-n, és a Színművészeti Egyetem tanulója sem voltam. Viszont számos szövegét olvastam az ELTE Esztétika hallgatójaként, melyek közül a legemlékezetesebb talán Radnóti Sándorral folytatott vitája volt, a Holmi hasábjain, Rudolf Schwarzkoegler művészetéről. Először akkor kerültem Földényivel személyes kapcsolatba, mikor az Esztétika doktoranduszaként szemináriumot tartottam a romantika drámairodalmáról. Ekkor került a kezembe Földényi Kleist-könyve, és személyesen is megkerestem, hogy beszélgessünk. Rendkívül barátságos volt és segítőkész.

Mindig is érdekelt a hibrid műfajok iránti vonzódása, minthogy engem is évek óta izgat a tudományos igényű esszéisztika és a szépirodalmi műnemek (próza, vers és dráma) egymásba játszatása, illetve ennek nyugat-európai (főleg francia és német) hagyománya. Nem véletlen, hogy Földényi guillotine-könyvével kapcsolatban is gyakran felbukkan Flaubert, Baudelaire vagy Walter Benjamin neve. A másik, ami a könyv kapcsán felvillanyoz, az az ekphraszisz poétikája, tehát a képek (fotók vagy festmények) szépirodalmi leírásának hagyománya” – mondta elöljáróban Závada Péter.

Vendégünk emellett néhány további, közösen átgondolandó kérdést is megosztott. Hogyan függhet össze a „flaneur” (városi kószáló, csatangoló) megjelenése azokkal a modernitásbeli reformokkal, amiket Földényi könyve említ? Képes-e ez a pozíció a társadalomban megszilárduló hatalmi viszonyok kijátszására? Olvasóként probléma-e, hogy Földényi könyvében az ekphrasztikus leírásokhoz mellékelik ugyan a szóban forgó képeket, ám azok felbontása gyakran nem teszi lehetővé a képek részleteiben való elmélyülést?

Lapunk havi rendszerességgel jelentkező eseménye a Telex Olvasóklub, amelynek beszélgetéseit Óbudán, a Perc utca 6.-ban tartjuk. A résztvevők száma limitált: max. 20 fő.

Telex Olvasóklub #11

• Földényi F. László: A guillotine hosszú árnyéka
• 2026. április 23. (csütörtök) 18:00
• vendég: Závada Péter költő, esztéta, drámaíró, műfordító
• házigazda: Vass Norbert szerkesztő-újságíró
• Jegyet veszek!