Mit olvassanak azok a gyerekek, akiket a legnehezebb rávenni az olvasásra?

Az utóbbi évek kutatásai szerint a 8–18 év közötti gyerekeknek már csak a harmada olvas szívesen, és mindössze ötödük napi rendszerességgel. Ez az Egyesült Királyságra vonatkozó eredmény valószínűleg egy hazánkban is megfigyelhető tendenciát mutat, és nem okoz meglepetést sem a szülőknek, sem a tanároknak, akik személyes tapasztalataikból is tudják, mennyire nehéz rávenni a gyerekeket arra, hogy könyvet vegyenek a kezükbe. A digitális világ, a közösségi oldalak képei, a fiatalokra zúduló ingerek olyan riválisai az olvasásnak, melyekkel nem könnyű versenyezni. És bár régóta nem titok, hogy az esti közös meseolvasás vagy a szülők könyvekhez való pozitív viszonya is fontos tényezők az olvasóvá nevelés folyamatában, gyakran előfordul, hogy minden próbálkozás ellenére sem olvas a gyerek, a kamasz – különösképpen a fiúk nem.

Mikor esik vissza az olvasási kedv?

Az olvasási kedvben az első jelentős visszaesés az alsó tagozat utolsó két évében, 9 éves kor körül történik (decline by 9 néven ismert a jelenség), majd az újabb lejtmenet a tinédzserkorra tehető, a kiskamaszkor kezdetétől egészen a középiskolás évek végéig, nagyjából 12–17 éves kor közé. Saját, tanári tapasztalatom szerint már a felső tagozat végére elveszítjük a legtöbb olvasót. Az iskolai irodalomoktatás és a Nemzeti alaptanterv sajnos éppen a legkritikusabb években képtelen ellensúlyozni ezt a hatást és az olvasás felé terelni a gyerekeket. Jó példa erre, hogy a hetedikeseket többek között középkori és barokk irodalommal kívánja megismertetni, ami nem igazán növeli az olvasási kedvet. Az olvasástól elidegenedő diákoknál – érthető módon – nem Zrínyi Miklós vagy Mikes Kelemen szövegei jelentik az áttörést. Így aztán a szülő és a pedagógus is magára marad, ha az olvasóvá nevelés a célja. További nehézséget jelent, hogy ebben az életkorban rendkívül nagy a szórás a gyerekek mentális, lelki, érzelmi fejlődését tekintve, van, aki hetedikben már Merle-regényeket olvas, míg mások egészen egyszerű, ismeretterjesztő szövegeket is nehezen fogadnak be.

Válogatás az elmúlt hónapok legizgalmasabb ifjúsági regényeiből

Az olvasóvá nevelésnek nincsenek bejáratott, biztos eredménnyel kecsegtető módszerei (ha másért nem, hát azért, mert a világ tényleg rohamtempóban változik körülöttünk), de kár lenne teljesen feladni a kísérletezést. Az alábbiakban ehhez igyekszünk hozzájárulni, és olyan, felső tagozatosoknak szánt könyveket ajánlunk, melyekben megvan a potenciál arra, hogy felkeltsék a gyerekek figyelmét.

Krimirajongóknak – Ruff Orsolya: Orczy Mimi kalandjai – Az erdélyi kastély szelleme

A kulturális újságíróként és több ifjúsági kötet szerzőjeként is ismert Ruff Orsolya sorozata immár az ötödik részéhez érkezett, de továbbra sem veszített lendületéből. A londoni, párizsi, budapesti kalandok, valamint egy Nagyváradra robogó vonaton történt események után ezúttal Erdélybe érkeznek a főszereplők, Mimi és szobalánya, Anka, akik ráadásul helyet is cserélnek egymással. A sorozat darabjai a kalandregény és a krimi műfaji jegyeit ötvözik, ahogy a legújabb kötet is: az öreg Czibere grófot meggyilkolják, a fiatal főhős pedig nyomozni kezd. A fordulatokban bővelkedő regényben a hűvös logika mellett az érzelmek is nagy szerepet kapnak. Ha a regényre ráharap egy felsős, akkor pedig érdemes beszerezni a sorozat korábbi részeit is. És hangsúlyozottan nem csak lányoknak.

(Manó Könyvek, 2025, 4490 Ft)

Ifjú történészeknek – Bernáth Zsolt: Kronosz gyermekei

A filmrendező, író Bernáth Zsolt már korábbi ifjúsági regényeivel (például a Lemezbolt a Szent János utcában vagy a Végállomás fogadó) is bizonyította, hogy a kalandos, fordulatos történetek igazi mestere. Ezúttal ismét egy időutazásra hívja kiskamasz olvasóit, méghozzá egy különleges görög szigetre. Az első világháború környékén játszódó történetben az emberek egy félelmetes szerzetes uralma alatt élnek, a külvilágtól elszigetelve. A felnőttek nem tudnak mit kezdeni a helyzettel, ezért a gyerekek veszik kezükbe a probléma megoldását, míg végül sötét titkokat fedeznek fel. Ebben a regényben minden van, ami egy felsős számára érdekes lehet: rejtély, kaland, történelem, misztikum és nem kevés érzelem.

(Cerkabella Könyvkiadó, 2025, 4990 Ft)

Állatbarátoknak – Hannah Gold: Az utolsó medve

A Pagony Kiadó Abszolút Könyvek sokszínű sorozatát talán már be sem kell mutatni – egyik legújabb darabját pedig bátran ajánljuk azoknak a gyerekeknek, akiket érdekel a természet, a klímaváltozás problémája, a fagyos észak és a jegesmedvék. A több nemzetközi díjjal kitüntetett könyv a Medve-szigeten játszódik, ahová a 11 éves April kutató apukájával érkezik. Édesapja szerint a medvék már kihaltak a térségben, a kislány azonban találkozik eggyel, akinek megpróbálja elnyerni a bizalmát azért, hogy segíthessen rajta. A közöttük kialakuló mesebeli barátság leírása mellett a regény másik erénye, hogy gyönyörű tájleírásai felhívják a figyelmet arra, mit veszíthetünk, ha nem vigyázunk jobban a Földre. Fiúkat és lányokat is lebilincselő történet.

(Fordította: Rádai Andrea, Pagony Kiadó, 2025, 3990 Ft)

Kis varázslóknak – Pifkó Célia: A holdfény őrei – Az aranypók

Pifkó Célia A holdfény őrei sorozat első kötetével HUBBY-díjat nyert 2024-ben a 12 év feletti korosztály kategóriában. Az önmagában is olvasható második rész, Az aranypók egy távoli szigeten játszódik, ahol Persica és Erinus édesanyjukkal a téli szünidőben nagynénjük eltűnésének nyomait kutatják. A fantasyszerű kalandregényben a mese és a fikció valósággá válik, és ebben a világban kell eligazodni a furcsa nevű testvérpárnak. Plasztikus karakterek, egy kis varázslat és rengeteg humor fűszerezik a könyvet, melynek hangulata annyira egyedi, hogy egész biztosan sok kiskamaszt levesz majd a lábáról.

(Cerkabella Könyvkiadó, 2025, 4990 Ft)

Ambiciózus lányoknak – Erdős Zsuzsanna: A doktorkisasszony

Kivételes és figyelemreméltó könyvsorozat az Új kedvencek, melynek különböző szerzők tollából származó kötetei már borítójukkal is valamiféle békebeli hangulatot sugallanak. A sorozat legújabb regénye, A doktorkisasszony főhőse a korábbiakhoz hasonlóan egy különleges fiatal lány, aki elég bátor ahhoz, hogy a saját útját járja. Szatmári Flóra apja akaratával szembeszállva az orvosi egyetemre készül, példaképe, Hugonnai Vilma nyomdokaiba lépve. Bár az alaptörténet színtiszta fikció, a környezet nagyon is valós. Mikor kiderül, hogy egy 1895. november 18-i királyi rendelet alapján nőket is felvehetnek egyetemre, Flóra szinte azonnal jelentkezik. Izgalmas történet egy okos lányról, aki követi az álmait, hogy másokon segíthessen. Példaadó, inspiráló regény, melyet talán még a szülők egy része is kíváncsian olvas majd.

(Manó Könyvek, 2025, 4490 Ft)

Kiskamaszkor végén járóknak – Győri Katalin: Nem festek álmokat

A könyv főhőse, Frida nemcsak új országba (Skóciába) költözik, de gimnazista is lesz. Az építész édesapjával élő lánynak így nem kevés kihívással kell szembenéznie. Győri Katalin ifjúsági regényében van minden: romantika, csók, gyönyörű tájak és egy vörös hajú, tehetséges lány, aki korán elhunyt édesanyja története után kutat, miközben rátalál a nagy szerelemre. Komoly és könnyed témák egy naplószerűen megírt regényben összefűzve, melynek címét Frida Kahlo egyik híres mondata ihlette: „Nem festek álmokat, sem rémálmokat, a saját valóságomat festem.” Bár a 17 éves főhős idősebb a felsősöknél, a hetedikes és nyolcadikos korosztálynak is bátran ajánlható a kötet.

(Móra Kiadó, 2025, 3999 Ft)