Top 10 Nyáry Krisztiánnal – tíz északi könyv a közelmúltból
Január vége óta a Telexen jelentkezik a Buksó, Magyarország legrégebbi és legnagyobb elérésű könyves podcastja. A műsor középpontjában a könyvekről szóló beszélgetések állnak, de a nézők nem csak mélyinterjúkkal találkozhatnak: Nyáry Krisztián, író, könyvkiadó, a sorozat szerkesztő-műsorvezetője minden részben ajánl tíz-tíz könyvet különböző témák mentén. A legutóbbi telexes adás vendége az északi nyelvekből – svédből, dánból, norvégból, finnből és izlandiból – fordító Patat Bence és Kúnos László voltak, így Nyáry ezúttal észak-európai alkotásokra hívja fel olvasóink figyelmét.
Carl Jonas Love Almqvist: Lehet! – három kisregény
Almqvist (1793–1866) a svéd irodalom klasszikusa, a romantika és a realizmus meghatározó írója. Élénk fantáziájú és eredeti gondolkodású író volt, aki szívügyének tekintette a társadalom jobbá formálását – regénybe illő élete során volt vidéki gazda, botrányhős, a svéd irodalom fekete báránya és bigámista, vádolták váltólopással és gyilkossági kísérlettel. A kötet az évtized botránykönyve Svédországban. Valahol a messzi Svédországban, hegyeken és erdőkön túl, áll egy vadászkastély. Lakói estéről estére összegyűlnek, hogy történeteket meséljenek egymásnak. Egyik nap viszont csatlakozik hozzájuk egy rejtélyes idegen, aki elfoglalja a mesélő székét. Az ő jóvoltából megismerkedhetünk többek között egy vidéki lelkészlak mindennapjaival, valamint egy olyan romantikus hajóúttal, amely aztán alaposan felkavarta a svéd közélet állóvizét. (fordította: Annus Ildikó-Murányi Eszter; & Kiadó, 2024)
Solvej Balle: A térfogatszámításról I–II.
Solvej Balle (1962) a dán kortárs irodalom kiemelkedő, nemzetközileg is elismert alakja. A térfogatszámításról egy hétkötetesre tervezett regényfolyam, izgalmas egzisztenciális vizsgálódás, könyvről könyvre rejtélyes felfedezőútra hív. Tara Selter élete egy végtelen, ördögi körré válik, amikor minden reggel ugyanazon a napon, november tizennyolcadikán ébred. Úgy ismeri ezt a napot, mint a tenyerét – a szürke reggeli fényt a párizsi szállodájában, férje meglepetését, amikor váratlanul hazatér vidéki házukba, a fekete rigó hangját a kertben és az időnként eleredő esőt. A többiek számára azonban november tizennyolcadika csupán egy megismételhetetlen nap, és zavarba jönnek, amikor próbálja elmagyarázni, mit él át. Ahogy közeledik a 365. november tizennyolcadikához, egyre inkább ráébred, hogy az idő felszíne alatt megbújik egy másik év, és talán megtalálhatja a kiutat. (fordította: Bogdán Ágnes; Park, 2025)
Lars Saabye Christensen: A féltestvér
Lars Saabye Christensen (Oslo, 1953) norvég/dán író, költő. A féltestvér minden idők egyik legnépszerűbb norvég regénye, 35 nyelvre fordították le, a szerző pedig elnyerte vele az Északi Tanács Irodalmi Díját és 2024-ben a Brage-díjat is – az egyik legmagasabb kitüntetést, amelyet norvég szerző kaphat. Három nő él együtt az oslói Kirkeveien egyik lakásában: egy dán némafilmszínésznő, a lánya, Boletta és unokája, a fiatal Vera, akit a második világháború utolsó napján megerőszakolnak a ház padlásán. Kilenc hónappal később megszületik a történet egyik főszereplője, Fred, öt évre rá pedig féltestvére, Barnum. A lendületes és szórakoztató mesterműben végigkövethetjük a két testvér gyerekkorát a négy generációt felölelő, tarka családban, a hatvanas-hetvenes évek Oslójának eleven történelmi háttere előtt. (fordította: Patat Bence; Cser, 2025)
Johanne Lykke Holm: Strega
A dán–svéd származású Johanne Lykke Holm 1987-ben született, 2017-ben jelent meg első svédül írt regénye. A Svédországban több irodalmi díjat is elnyert Strega történetének mesélője, Rafaela útra kel otthonából a megmenekülés reményében. Mindent maga mögött hagy, ami addigi élete volt, és hagyja, hogy a patinás Olympic szálloda és nyolc fiatal munkatársnője mindent felváltson. Az idénymunkára érkező lányoknak a szigorú személyzettől kell megtanulniuk dolgozni: felszolgálni, vasalni, főzni, ágyazni és a potenciális vendégekkel viselkedni. Amikor a lányok megszólalnak, hosszú, álomszerű mininovellákban teszik, és egyetlen részletet sem bíznak a véletlenre. A fiatal nők valakire várnak, aki ugyanúgy lehet egy leendő férj, mint egy leendő gyilkos. Egyik nap egyikük hirtelen és nyomtalanul eltűnik, miközben a lányok rituális mozdulatai folytatódnak.
Henrik Ibsen: A nép ellensége
A Peer Gynt után ezt a norvég klasszikust is lefordította Kúnos László. Ibsennek remekműve egyszerre tragédia és komédia. Főhőse, dr. Stockmann felfedezi, hogy a városka gyógyforrásai mérgezettek: de az igazság hirdetésével csak a közösség haragját sikerül kivívnia. Az igazság és a nyilvánosság ellentmondásos kapcsolata ma is aktuális olvasmánnyá teszi a drámát. (fordította: Kúnos László; Magvető, 2025)
Sirpa Kähkönen: Gránitember
Az 1964-ben született finn írónő regényének cselekménye a finn polgárháborút követő években játszódik, amikor Finnországból több ezer kommunista disszidált a Szovjetunióba. Bár van, aki a hatalmasok, és van, aki az egyszerű munkások szintjén illeszkedik be az új életbe, a végén mindannyian áldozattá válnak. Klara és Ilja – több ezer társukhoz hasonlóan – optimizmussal telve érkeznek Finnországból a vágyott kommunista utópia kapujába, hogy részt vegyenek egy igazságos új társadalom felépítésében. Az egyre embertelenebbé váló társadalmi gépezet fogaskerekeinek fájdalmas működése végül minden utópista álmot szertefoszlat, a vörös idealisták ismét hazátlanokká válnak. (fordította: Huotari Olga; Polar, 2025)
Jonas Karlsson: Esőisten – Kerti mese
Jonas Karlsson neve (és arca) leginkább színészként lehet ismerős számunkra, játszott többek között a Szívem hiányzó darabja és a Stockholmi történetek című filmekben, de feltűnt a Black mirror című antológiasorozat egyik epizódjában is. Azt már kevesebben tudják, hogy Karlsson a kortárs skandináv irodalom sokoldalú alakja. Regénye hőse, Ingmar, az özvegy, nyugdíjas rendező sok örömöt lel felesége rózsakertjében, amely idővel visszaadja az életkedvét is. A nyár szokatlanul forró, eső régen nem esett már, a településen nagy a szárazság, a rózsáknak pedig szükségük van a vízre. A férfi egy napon a kertben, a bozót és a gaz között talál egy régi, rozsdás kerti csapot, amelyről kiderül, hogy váratlan tulajdonságokkal bír. A könyvből filmet készít Hannes Holm, Az ember, akit Ovénak hívnak című film rendezője. (fordította: Papolczy Péter; Athenaeum, 2025)
Karl Ove Knausgård: Az éjszaka iskolája
Az 1968-ban született norvég írót önéletrajzi regényfolyama, a Harcom tette világhírűvé, amely 2009 és 2011 között jelent meg, és azóta számos nyelvre lefordították. Knausgård Hajnalcsillag sorozatának negyedik részében egy sötét és nyugtalanító fausti alkuról olvasunk: arról, milyen messzire vagyunk hajlandók elmenni a sikerért. A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként sokra hivatott. Találkozik egy színházi rendezővel, aki a Doktor Faustust állítja színpadra, és őt kéri meg, hogy készítsen fényképeket az előadáshoz. Kristian egyre mélyebbre merül az okkultizmus történetében, és egyre vakmerőbben feszegeti művészet és erkölcs határait. Évtizedekkel később, amikor az egész világ ismeri a nevét, New Yorkban nagyszabású kiállítást rendeznek a képeiből. Ám a múltja lassan utoléri, és a világa omladozni kezd. (fordította: Kúnos László; Magvető, 2026)
Jo Nesbø: Vérségi kötelék
1960-ban született. Norvég író és rockzenész. Főként krimijeiről ismert, melyeknek erőssége – a dupla csavaros cselekmény mellett –, hogy társadalmi problémák és összetett karakterek köré építi történeteit. Könyveit már több mint nyolcmillió példányban adták el világszerte, és negyven nyelvre fordították le. Carl és Roy Opgard sikeres emberek, olyan sikeresek, amennyire az egy norvég hegyi faluban csak lehetséges. Kurt Olsen körzeti megbízott előtt megcsillan annak reménye, hogy végre-valahára be tudja bizonyítani, hogy jó néhány, évekkel korábban elkövetett emberölés az Opgard testvérek lelkén szárad. Csakhogy hamarosan kiderül, hogy a gyilkosságok sora nem szakadt meg a múltban. (fordította: Sulyok Viktória; Animus, 2024)
Jón Kalman Stefánsson: Sárga tengeralattjáró
A 62 éves izlandi költő és író legutóbbi magyarul megjelent regénye „a szomorúságról, a vágyakozásról és a magányról szól, de megmutatja az érme másik oldalát, a szerelmet is”. A Sárga tengeralattjáró az életmű talán legbátrabb, legnyíltabb és legszemélyesebb darabja. 2022 augusztusában Paul McCartney egy fa árnyékában pihen London egyik parkjában. A közelben a Jón Kalman Stefánssonhoz igencsak hasonlító író azon tépelődik, hogyan szólítsa meg gyerekkorának hősét. A nagy pillanat előtt számba kell vennie az emlékeit, mert a legendás zenésznek tudnia kell, micsoda űr keletkezett benne, amikor hétévesen elvesztette édesanyját, s nem sokkal később a Beatles is feloszlott. (fordította: Patat Bence; Jelenkor, 2024)
