Milyen volt gyereknek lenni Ceaușescu bukása után?

A meg nem írt remekművek helyett Békés Pál egy oldalnál szinte sosem hosszabb történeteket kínál, Borcsa Imola könyve pedig a kilencvenes évek Romániájába vezet. A két magyar szerző mellé ezen a héten választottunk két külföldit is. Jü Hua regénye a 20. század eleji Kínába repít, Deborah Levy pedig az újrakezdés lehetőségére kérdez rá.

Borcsa Imola: Majd megérted

A kézdivásárhelyi Borcsa Imola Magnebéhat című, bemutatkozó regényében a pletyka természetrajzát járta körül. Egy letűnt világ kontúrjai ködlöttek fel a gyógyszertárban takarító Elvira néni történeteiből. Olvashattunk moldvai csodadoktorról és tönkrement gyárigazgatóról, illetve egy rossz természetű altatóorvos is előkerült. Míg a Magnebéhat értelmezhető volt akár felejtés elleni szérumként is, Borcsa Imola Majd megérted című friss kötete gyerekhangon szólal meg, vagyis a kinyíló értelem számára feltáruló világot térképezi fel. A kilencvenes években járunk, a helyszín Románia. Engem egyfelől amiatt érdekel tehát ez a könyv, mert én is épp akkor, csak egy határral idébb voltam gyerek, másrészt abból a szempontból is, mert arra számítok, az olvasásával közelebb kerülhetek ahhoz az évtizedhez, amit az erdélyi barátaim sokszor az átmenet átmeneteként írnak körül. Ezek az évek ígéretekkel voltak tele, csakhogy a zömük beteljesületlen maradt alighanem. És hogy mit kezd mindezzel egy gyerek? A Majd megértedből megsejthetjük talán. (Erdélyi Híradó–Kalligram, 3950 Ft)

Békés Pál: Összegyűjtött bélyegek

„A szó az utolsó igazi köztulajdon” – írja Békés Pál az Összegyűjtött bélyegek lapjain. És hozzáteszi: „A legfontosabb történetek végül is elférnek egy nagyobbacska bélyeg hátán.” Így állt össze az általa megírni tervezett 100 híres regény helyett ez a gyűjtemény. Ezek az egy oldalnál ritkán hosszabb szövegek egyszerre véresen komolyak és pihekönnyűek. Érzésekről szólnak vagy helyzetekről. Elakadásokat hoznak szóba vagy megoldásokat ajánlanak. A Csikágó szerzője ebben a könyvben az emberi gyarlóságot tárja a szemünk elé. És hogy ki a címzettje ezeknek a felbélyegzett, de fel sosem adott szövegeknek? Mindannyian, akik úgy érezzük, enyhíthetik a fájdalmainkat a köztulajdonban maradt szavak. (Jelenkor, 3999 Ft)

Jü Hua: Vencseng

Kevés kortárs kínai szerzőnek olvasható annyi könyve magyarul, amennyi Jü Huának. Elsősorban Kína az írásai alapanyaga, és kimondottan hálás is ezért, mert mint egy helyütt nyilatkozta, egy nyugodt, rendezett társadalom nem tud ilyen nagyszerű műveket létrehozni. Ezt értjük, azt hiszem, Közép-Európában is. A Kína tíz szóban című, 2011-ben megjelent esszégyűjteményében a következő szavakkal írta le a modern Kína kultúráját és politikumát: nép, vezető, olvasás, írás, Lu Hszün (őt tartják a modern kínai irodalom megalapítójának), forradalom, különbség, alulról építkező, másolás és félrevezetés. A Vencseng – A képzelt város című regényben viszont Jü Hua jóval a kulturális forradalom előtti Kínába vezeti az olvasót, a Csing-dinasztiának az 1900-as évek első évtizedeiben zajló végnapjaiba és a Köztársaság korai, zűrzavaros időszakába. A történet szerint egy férfi indul útnak újszülött gyerekével, hogy megkeresse eltűnt feleségét. Szörnyű hóviharban keresi a várost, ami talán nem is létezik. Jü Hua ezúttal elrugaszkodik tehát a tőle megszokott történelmi korszaktól, és időtlen történetet mesél. (Helikon, 6999 Ft)

Deborah Levy: Augusztusi kék

A dél-afrikai Deborah Levy színdarabok írásával szerzett nevet. Dolgozott a Royal Shakespeare-társulattal is, aztán a próza felé fordult a figyelme. A Swimming Home és a Hot Milk című könyvei szerepeltek a Booker-díj listáján, a 2023-ban megjelent Augusztusi kék pedig az első kötete, ami magyar nyelven is olvasható. A Mesterházi Mónika fordításában megjelenő regény egy, a harmincas éveiben járó zongoraművészt követ. Elsa M. Anderson a karrierje csúcsán, miután Rachmaninov egyik darabja helyett a saját kompozícióját kezdte el játszani, egyszerűen lesétál a színpadról. A cselekmény ezt követően nem a koncerttermek cukorkapapír-csendjére és az előadások utáni vastapsokra fókuszál, a főhős ugyanis a botrány után Athénba utazik, és megpillant a bolhapiacon egy nőt, aki valahonnan ismerősnek tűnik neki. Attól fogva bármerre jár is, felbukkan a rejtélyes alak, így aztán rádöbben, hogy a menekülés helyett itt az ideje a múlttal szembenéznie. (Magvető, 5999 Ft)