Top 10 Nyáry Krisztiánnal – tíz új tudományos ismeretterjesztő könyv
Január végén a Telexre költözött a Buksó, Magyarország legrégebbi és legnagyobb elérésű könyves podcastja. A kéthetente jelentkező sorozat középpontjában a könyvekről szóló beszélgetések állnak, de a nézők nem csak mélyinterjúkkal találkozhatnak: Nyáry Krisztián, író, könyvkiadó, a sorozat szerkesztő-műsorvezetője minden részben ajánl tíz-tíz könyvet különböző témák mentén.
Mivel a legutóbbi telexes adás vendége Keszthelyi Gabriella matematikus volt, Nyáry ezúttal friss tudományos ismeretterjesztő könyvekre hívja fel olvasóink figyelmét.
Sean Carroll: Tér, idő, mozgás
Sean Carroll élvonalbeli fizikus és hatalmas nemzetközi népszerűségnek örvendő tudománynépszerűsítő. Rangos tudományos fórumok és rendezvénysorozatok keretében tart telt házas előadásokat. Ezúttal nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy a modern fizika nagy elméleteit – egyenletestül, mindenestül – elmagyarázza nekünk. A Tér, idő és mozgás immár a sokadik sikerkönyve, amely megjelenésekor azonnal fölkerült a New York Times bestsellerlistájára, pedig belepörgetve is látszik, hogy nem gyerekjáték elolvasni: aktív részvételt, együttgondolkodást követel az olvasótól, akit azonban cserébe elvezet a tudományos gondolkodás legnagyobb eredményeinek valódi megértéséhez. A könyv folytatása, a Kvantumok és mezők Amerikában már szintén megjelent, és ismét bestsellerlistás lett – a Typotexnél 2026-ban jelenik meg magyarul, és hamarosan számíthatunk a harmadik kötet (Komplexitás és emergencia) érkezésére is. (Typotex, 2025)
Richard P. Feynman: QED: A megszilárdult fény
Richard Phillips Feynman (1918–1988) amerikai elméleti fizikus a 20. század egyik legnagyobb hatású elméje. 1965-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a kvantum-elektrodinamikai munkásságáért. A világot egészen sajátos nézőpontból szemlélve ért el újabb és újabb eredményeket a természet megértésében, melyeket aztán üdítően elegáns módon képes volt másokkal is megosztani. E könyvében igen kockázatos dologra vállalkozott. Megpróbálta elmagyarázni a nem természettudományosan képzett olvasóközönségnek a kvantumelektrodinamika elméletét, mely napjaink fizikájának egyik legbonyolultabb területe. Ez már a harmadik magyar kiadása a könyvnek. (Scolar, 2025)
Douglas R. Hofstadter: Gödel, Escher, Bach
A Pulitzer-díjjal is kitüntetett Gödel, Escher, Bach a modern tudományos ismeretterjesztés egyik legnagyobb hatású klasszikusa. Első magyar kiadását egy egyetemi oktatóm, Ülkei Zoltán adta a kezembe. Monumentális, ugyanakkor bravúrosan szórakoztató szellemi felfedezőútra invitál, amely során meglepetten csodálkozunk rá a világ és az emberi gondolkodás hihetetlen gazdagságára. Látszólag távoli területek rejtett mélyszerkezeteit vizsgálja a matematikától a zenén át a képzőművészetig. Kurt Gödel nemteljességi tétele, Maurits Cornelis Escher végtelenbe kanyargó grafikái és Johann Sebastian Bach lenyűgöző fúgái mind ugyanarra a titokra mutatnak: az ismétlődő minták és az önmagukba hurkolódó struktúrák rejtélyére, amelyek a létezés és a tudat megértésének kulcsát is jelentik. (Open Books, 2025)
Keszthelyi Gabriella: Milyen színű a valószínű?
Melyik a valószínűbb: ránk zuhan egy repülőgép, vagy telitalálatunk lesz a lottón? Ha egy ritka betegség kimutatására végzett teszt eredménye pozitív lett, mi a valószínűsége annak, hogy valóban betegek vagyunk? A szerző arra keresi a választ, miképpen szövik át a valószínűségek a mindennapjainkat, hogyan függ össze a matematikai és a kritikai gondolkodás, és miért számít legtöbbünk számára nehéz terepnek a valószínűségek világa. Világos, gyakorlatias és izgalmas példák bemutatásával tömören végighalad a valószínűségszámítás történetén, miközben számtalan érdekességet is megoszt velünk. Sok látszólagos ellentmondást és kognitív torzítást taglalva megvilágítja, mi gátol bennünket abban, hogy helyesen ítéljük meg bizonyos események bekövetkezésének valószínűségét. (Typotex, 2025)
Kis-Tóth Ágnes: Randevú a kozmosszal – Szinte minden, amit tudni szerettél volna az univerzum felfedezéséről
Kis-Tóth Ágnes elmeséli, miként fejtették meg a fizika titánjai a világegyetem rejtélyeit az évezredek során. Ezután kozmikus hatású történeteket olvashatunk arról, hogy az emberi kíváncsiság majdnem olyan végtelen, mint maga az univerzum, a képzeletnek pedig csak a fizika törvényei szabnak határt. A szemünk láttára görbül meg előttünk a világ, megismerjük az ősrobbanás drámáját, a sötét energia titkát, és fenekestül felfordulhat a téridőről alkotott képünk, hogy végül együtt keringhessünk egy szupernagytömegű fekete lyuk körül. A kötet illusztrációkkal, grafikákkal, korabeli rajzokkal és űrteleszkópok felvételeivel kalauzol bennünket az univerzumban. Az utazás végére garantáltan másképp tekintünk majd fel az égboltra. (Open Books, 2025)
Lawrence M. Krauss: A klímaváltozás fizikája
Lawrence M. Krauss világhírű kanadai–amerikai elméleti fizikus és tudomány-népszerűsítő, több népszerű könyv, köztük a New York Times sikerlistájára is felkerült A Star Trek fizikája és az A Universe from Nothing szerzője. Tudósként nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy megértsük a világegyetem eredetét és fejlődését: többek között ő vetette föl elsőként 1995-ben, hogy az univerzum összenergiájának nagy része az üres térben található. Ezúttal nem távoli galaxisokba, hanem a saját bolygónk éghajlatát formáló erők világába kalauzol – és ez a téma minden bizonnyal sokkal közelebbről érint minket, mint mondjuk az űrutazás jövőbeli lehetőségein való fantáziálás. Ha valakinek, neki elhihetjük, hogy „a klímaváltozás tudománya nem űrtudomány”. (Typotex, 2025)
Rick McIntyre: Egy farkas fejlődéstörténete – Renegátból a Yellowstone alfa-hímje
Rick McIntyre biológus több mint negyven éven át minden egyes nap, pirkadattól napnyugtáig, esőben, hóban, fagyban, kánikulában tanulmányozta a farkasokat, és munkája során 100 ezernél is több megfigyelést jegyzett fel. 1994-től a Yellowstone Nemzeti Parkban előadásokat, beszédeket tartott, sok ezer látogatót ismertetett meg a farkasok visszatelepítési projektjével. A farkasok megfigyelésével továbbra sem hagyott fel, de 2018 óta főként könyvei megírásának szenteli az idejét. Ez a sorozat harmadik kötete: a könyv hőse, a 302-es semmiben sem hasonlított egy átlagos alfa-hímhez. Egyáltalán nem volt harcos jellem, inkább a nőstények és a saját önzésének a rabja. Ha tehette, jó messzire menekült a veszély elől, ha megszorult, akkor más farkasoktól kunyerált élelmet, a teherbe ejtett nőstényeket pedig faképnél hagyta. A könyv mégis egy renegát farkas drámai átalakulásáról szól: a 302-es teljesen megváltozott, és öregkorára önfeláldozó falkavezér lett belőle. (Corvina, 2025)
Marcus du Sautoy: A rövidítés tudománya – Hatékony gondolkodás a matematikában és a mindennapi életünkben
Marcus du Sautoy (1965) az Oxfordi Egyetem matematikaprofesszora, 2008-tól a Közérthető Tudományért Simonyi-professzora. 2009-ben a Royal Society a tudomány kitűnő népszerűsítéséért odaítélhető Faraday-díjjal jutalmazta, majd 2016-ban a tagjai közé választotta. Londonban él. Gyakran mondják, hogy a siker záloga a kemény munka. De a siker garanciája nem a kemény munka, hanem a rövidítés? A rövidítés teszi lehetővé a gyors problémamegoldást annak érdekében, hogy maradjon energiánk a komolyabb kihívásokra, maradandó alkotására. Miért pazaroljuk az időt egy hegy megmászására, amikor meg is kerülhetnénk? Marcus du Sautoy értelmezésében a matematika a rövidítés tudománya. Megmutatja, hogyan forradalmasította a diagramkészítés a terápiát, miért a számtan a leginvenciózusabb rövidítés, miért hatékonyabbak a rövidítések a legfejlettebb mesterséges intelligenciával szemben is. (Park, 2025)
Merlin Sheldrake: Az élet szövedéke
Merlin Sheldrake (1987) brit biológus és író. A Cambridge-i Egyetemen szerzett PhD-fokozatot, disszertációjában a panamai erdők föld alatti gombahálózataival foglalkozott. Zenész és szenvedélyes fermentáló. A gomba szó hallatán általában az ehető, kalapos gombákra gondolunk. Ám ezek valójában csak termőtestek, mint az almafán az almák. A gombák többsége számunkra láthatatlanul éli az életét, és szinte minden alapvető életfolyamatban nélkülözhetetlen szerepet játszik. Kulcsot jelentenek bolygónk megismeréséhez és annak megértéséhez, hogyan gondolkozunk, érzünk és viselkedünk. Merlin Sheldrake izgalmas, új nézőpontot kínál: a gombák szemszögéből mutatja be a világot. Olvashatunk élesztőgombákról, pszichedelikus szerekről, a föld alatt kilométereken át húzódó „erdőhálókról”, melyek összekapcsolják a növényeket, sőt rovarokat manipuláló gombákról is.
A gombák az anyagcsere mesterei, a talaj formálói. Sheldrake meggyőzően mutatja be, hogyan alakítják át ezek a rendkívüli lények az élet működéséről alkotott elképzeléseinket. (Park, 2025)
Dr. Szabó Csaba: Elpazarolt orvostudomány – Hiteltelen kutatók, megbízhatatlan kísérletek
Dr. Szabó Csaba professzor a svájci Fribourgi Egyetem farmakológiai szekcióját vezeti. Mintegy 90 000 szakirodalmi hivatkozással a világ egyik legtöbbet idézett gyógyszerkutatója. Tudományos munkájáért számos díjat kapott. Ezzel a könyvével már volt a Buksó vendége. Azóta angol nyelven is megjelent és most itt a második magyar kiadás, amihez Karikó Katalin írt előszót: „Ez a könyv egy merész kiáltvány, amely leleplezi az orvosbiológiai kutatás jelenlegi, elkeserítő állapotát – minden becsületes és elkötelezett tudós nevében. Szabó professzor alapos elemzést ad az észszerűtlen kutatási ösztöndíj-odaítélési rendszerekről és a korrupt publikációs gyakorlatokról, és átfogó reformokat sürget.” (Corvina, 2026)
