„Sok van, mi csodálatos, de a versformáknál nincs semmi csodálatosabb. Ezért versformázó versenyt hirdetek!”
– írta ki a Facebook-oldalára február 18-án Varró Dániel. A posztot közel 500-an osztották meg, 3500-nál is több reakció érkezett rá, és 200 hozzászólás. Ilyen számokat szépirodalmi tartalom a hazai közösségi médiában ritkán produkál.
Elszabaduló verscunami
„Kedves és megértő, de az életet nálam sokkal jobban ismerő menedzserem – amilyennél nincs nagyobb kincs egy felhők közt járó költő számára – régóta rágja a fülemet, hogy ha már Instát és egyebeket nem használok, legalább a Facebookra posztoljak viszonylagos rendszerességgel, mert az online jelenlét hiánya teljesen tarthatatlan állapot a mai világban” – mondta a Telexnek a versversenyt elindító költő.
Varró Dániel azt is elmondta, hogy nem tartja magát magamutogató embernek, játszani viszont nagyon szeret, ezért arra gondolt, egy versíró játékot szívesen levezényelne kétheti rendszerességgel az oldalán. „Annyi előzetes tudásom volt, hogy az emberek valamiért nagyon szeretnek verset írni, legalábbis a mi kis hazánkban. Kevés olyan honfitársam van szerintem, akinek legalább a fiókjában ne lapulna egy-két szerelmes vers, vagy soha ne rittyentett volna még egy szülinapi rigmust valamelyik barátjának. De arra azért nem számítottam, hogy ekkora verscunamit szabadítok el.”
Az első forduló február 20-án startolt, azzal a felkiáltással, hogy „bemelegítésképpen írjunk clerihew-t!”. Az AABB rímképletű clerihew (ejtsd: klerihjú) a nonszensz költészet egyik kedvelt versformája, egy négysoros, tréfás mini-életrajz. Nevét a kiötlőjéről, Edmund Clerihew Bentley-ről kapta. Az első sorban egy híres ember neve áll rímhelyzetben, az ezt követő három sor vele kapcsolatban tartalmaz valamit, ami igaz vagy épp a legkevésbé sem az. A versíró kihíváshoz mások mellett két Havasi Attila-művet kínált szemléltetésként Varró Dániel.
A következőket:
Gravitáció
Sir Isaac Newton
sétált a kerti úton.
Fejére esett egy dinnye…
(Hinnye.)
Mary Shelley
Mary Shelley
férje nevét mér viseli?
Hiszen köztudott – ejnye-bejnye –,
hogy Byrontól van egy Frankensteinje.
Csipetkét a bablevesbe
„Magyarul eddig sajnálatosan kevés clerihew született. Itt az ideje ezen változtatni!” – fogalmazta meg Varró Dániel. És sikerült. A játékszabályokban lefektetett egy hét alatt 2557 clerihew készült el. Ezek közül a legtöbb, 164 Varró Dánielről szól, 29-et írtak Lackfi Jánosról, 26 Ady Endréről, 16 Szoboszlai Dominikről szól. A leggyorsabb szerző Somos Zoltán volt, aki 7 perc 44 másodperccel a kiírás után küldte be a művét, a közönségdíjat pedig Nyáry Krisztián érdemelte ki. Az ő, Ady Endrét megéneklő szövegére érkezett a legtöbb reakció. A nyeremény a nyilvános dicséreten felül a Varró Dániel által írt, személyre szóló és az adott versforma szabályainak megfelelő szöveg. Nyáry Krisztián jutalma például ez:
„Aggaszt”, szólt Nyáry Krisztián
„a tésztagyári liszthiány.
Hogy teszek így, bakker, este
csipetkét a bablevesbe?”
A játékba szüleik és hozzátartozóik profiljain keresztül (mondhatnánk azt is, hogy „szíves közlése nyomán”) a gyerekek is beszálltak. A legfiatalabb szerző a 7 éves Anna volt. Az egyik kedvencem ebből a kategóriából a 12 éves Tímár Miksa versének első fele:
Itt ez a hős, a neve Thor,
Tőle az összes gonosz betoj’.
De az ezüstérmes Diebel Dániel a csárda típusú vendéglátóegységek alapítómítoszát megverselő költeménye is nagyon tetszett nekem.
Rózsa Sándor a betyár
a falu szélén megáll.
Szép asszonyok főznek neki,
Finomabb ez, mint a Meki.
Csőrösi koma és a profik
A játékba többek között Bertóti Johanna, Ijjas Tamás, Keresztesi József, Kőrizs Imre és a már említett Lackfi János is beszállt a profik közül, így őket külön kategóriában értékelte a kiíró. Ezt Keresztesi József nyerte a Csontváry Kosztka Tivadarról szóló művével. Ez mellékszál, de hozzáteszem, Keresztesi nem ma kezdte a két vezetéknevű hírességeinkről való verselést. Az Élettani bagatellekhez sorolt Nyolcsorosa például így szól:
segge alatt vad jak
feje fölött varjak
borongósan ballag
Kőrösi Csoma:
„nagy a hideg varjak
kicsit hadd zavarjak
segíts: hogyan szarjak
Csőrösi koma?”
De vissza a clerihew-khoz, amelyek szereplői között Marilyn Monroe-val és Medici Katalinnal, Karl Ove Knausgård-ral és Palya Beával, Rejtő Jenővel és Waszlavik Gazember Lászlóval, Shakirával és Babits Mihállyal, Romhányi Józseffel és Sziddhártával, Kerkez Milossal és Kodály Zoltánnal, Nagy Katalin cárnővel és Sir David Attenborough-val, Aigner Szilárddal és Bodor Ádámmal, Cindy Crawforddal és Jason Momoával, Tarr Bélával és Quentin Tarantinóval is találkozhatunk.
Tolsztoj és a Facebook-adminok
„Vérre menő vitákat folytattam magammal hajnalba nyúlóan arról, hogy a számtalan zseniális clerihew közül melyiknek ítéljem a fődíjat” – fogalmazta meg a végső győztest bejelentő posztjában Varró Dániel. Az egyik szerző különben a versíróverseny kiírójának a zsűrizés folyamán tapasztalt alatt tanácstalanságára is reflektált:
Na tessék, a Varró Dani,
Nem tudja még megmondani,
Ki az, aki szebben dúdol
A háromezer Clerihew-ból.
Aztán március 6-án meglett a győztes is. Ürmössy Zsuzsanna szövege, ami így szól:
Lev Tolsztoj,
Facebookra te ne posztolj.
Ott van mindjárt a Háború és béke –
Nincs kétségem, hogy az adminoknak jelentenék-e.
A versformákkal nem lehet betelni
Arról is megkérdeztük Varró Dánielt, hogy érzi magát két fellépés között, közel 3 ezer clerihew elolvasása után. „Napok óta kizárólag verssorok jönnek ki a számon. Bármit kérdez tőlem a feleségem, bármit kérdeznek a gyerekeim, kényszeresen négysoros, valamilyen tulajdonnevet tartalmazó rigmusokban válaszolok. Most értettem meg Devecseri Gábort, aki Homérosz eposzainak fordítása közben még a hentespultnál is hexameterben adta le a rendelését: »Kérek tíz deka sonkát és ugyanannyi szalámit.«”
Hogy mi lesz az elkészült töméntelen négysoros sorsa, annak még keresik a formáját, de Varró Dániel azt mondta, mindenképp az a terv, hogy ennek a csodálatos clerihew-termésnek a legjava közkinccsé váljon.
És hogy meddig folytatódik a versíróverseny? „Ez attól függ, hogy a kezdeti lelkesedés mennyire tart ki az emberekben. A versformák száma szinte végtelen, és akár újakat is lehet alkotni, úgyhogy az a veszély nem fenyeget, hogy ezek elfogynának. Az én lelkesedésem se fog csappanni, mert mániákusan rajongok a versformákért, és soha nem tudok betelni velük.”
Akárhogy is, Varró Dániel mostantól ide várja a kancsalrímeket.
