Január végén a Telexre költözött a Buksó, Magyarország legrégebbi és legnagyobb elérésű könyves podcastja. A kéthetente jelentkező sorozat középpontjában a könyvekről szóló beszélgetések állnak, de a nézők nem csak mélyinterjúkkal találkozhatnak: Nyáry Krisztián, író, könyvkiadó, a sorozat szerkesztő-műsorvezetője minden részben ajánl tíz-tíz könyvet különböző témák mentén.
Mivel a harmadik telexes adás vendége a hat év után új verseskötettel jelentkező Grecsó Krisztián költő, író volt, Nyáry ezúttal a magyar líra friss megjelenéseiből válogat. Ezeket mutatjuk be az alábbiakban.
Kayla Czaga: Félúton
A magyar származású kanadai költő, Kayla Czaga harmadik kötete a gyász valamennyi rezdülését igyekszik megragadni. A Félúton eredeti címe (Midway) a vidámparkoknak és vándorvásároknak azt a terét is jelenti, ahol az attrakciók egyszerre csábítanak és elborzasztanak. Czaga szülei halálát követően írta szívszorítóan humoros verseit, amelyek a hullámvasutakhoz hasonló gyors emelkedésekkel és hirtelen zuhanásokkal, meglepő hangulatváltásokkal teszik egyedivé a gyász és a köztesség – a gyerek- és felnőttkor közti határ – megélését. (Fordította: Kis Orsolya fordítása; Prae, 2026)
Falcsik Mari: Megnemvalósulások dicsérete
Falcsik Mari költő 1956-ban született Budapesten. Könyvkiadóknak dolgozik műfordítóként, szerkesztőként. Költői pályája az ezredfordulón indult, azóta folyamatosan publikál irodalmi lapokban, és lép fel versestjeivel. 2018-ban a Salvatore Quasimodo-emlékdíj fődíjasa lett. Eddig hét verseskötete és egy prózakötete jelent meg. Kötetének címadó költeménye a beteljesült és beteljesületlen nagy szerelmeket idézi meg. Más versekben más csak rácsodálkozik valamire, néha csak a nyelvre, néha arra, hogy mi van „odaát”. (Helikon, 2026)
Grecsó Krisztián: Ott maradtok egymásnak
Iancu Laura: Visszaaludni nem tudtam
Iancu Laura József Attila-díjas magyar író és költő, néprajzkutató 1978-ban született az erdélyi Magyarfaluban. Új verseskötete a modern líra kísérletező formáit tárja elénk. A versek a hétköznapi tapasztalat és a belső tudatmezők kapcsolatát vizsgálják, miközben a nyelv ritmikai és képi struktúrái tudatos dramaturgiát követnek. Ciklikus szerkezetük finoman vezeti az olvasót valóság és képzelet, jelen és múlt rétegein át, miközben a kötetben a bensőséges istenkeresés és hazaérkezés motívumai is kibomlanak. (Magyar Napló, 2026)
Király László: Tisztamocsok feketefehér
Az 1943-ban született, Kossuth-díjas Király László az erdélyi magyar irodalom egyik legfontosabb élő költője. Költői hangját a kezdetektől a közvetlenség jellemezte, most kitartva a hangot, újra szétnéz versei és legendáriuma színterén. Király számára a versírás nem csupán önkifejezés, hanem eszköz arra, hogy kapcsolatot teremtsen másokkal: felmenőivel, egykori pályatársaival, barátaival-rosszakaróival, a közelmúlttal, egy letűnt, de olykor mégis meg-megelevenedő korszak szellemvilágával. (Erdélyi Híradó, 2026)
Méhes Károly: Kezdő vak
Az 1965-ben született pécsi költő, Méhes Károly kötete az emberi élet végességével való számvetés. A mulandóság nagy toposzát, a kötet szerint „vacak misztériumát” a versek hol egy alma életén, hol a személyes veszteségek növekvő számán keresztül mutatja meg. A Kezdő vak című kötet azt a felismerést hozza, hogy az emberi élet a megválaszolhatatlan kérdések, a fájdalom, a végesség ellenére egyedi és csodálatos – hiszen aki veszít, annak volt mit elveszítenie. (Prae, 2026)
Nagy Koppány Zsolt: Irritatio Dei
Az idén Prima díjjal is kitüntetett, Magyarország Babérkoszorúja-díjas Nagy Koppány Zsolt írói pályájának 25. évfordulóján műnemváltásba kezdett, és ennek – egyik – eredményeképpen megszületett egy kötetnyi verskézirat, mely a provokatív Irritatio Dei címet viseli. Az élet alagsoraiból című nyitóciklus „közérzeti” verseket tartalmaz, az élet árnyoldalairól szól, anélkül, hogy engedne a manapság igen divatos nyomorpornó csábításának. (Erdélyi Híradó, 2026)
Ovidius: Átváltozások
Nincs természetesebb és maibb római költő, mint Ovidius. Nincs alapvetőbb léttapasztalat, mint az átváltozás. Metamorphoses (Átváltozások) címen ismert, tizenöt énekes műve a szerző középső alkotói korszakának terméke, feltehetőleg Kr. u. 1 és 8 között keletkezett. Az európai kultúra egyik alapműve. Ezúttal a felvidéki magyar költő és műfordító, Csehy Zoltán formaérzékeny átültetésében. (Fordította: Csehy Zoltán; Kalligram, 2026)
Joe Váradi (szerk.): Áthajlás
Az Amerikai Egyesült Államokban élő Joe Váradi a kétnyelvű Petőfi- és Dsida-fordításkötete után most egy – szintén kétnyelvű – kortárs magyar költészeti antológiával jelentkezik. A kötetben megjelenik a hazai költészet színe-java, eltérő költészeti iskolák, világszemléletek. Mások mellett Bari Károly, Falcsik Mari, Gergely Ágnes, Kemény István, Marno János, Lackfi János, Oravecz Imre, Szöllősi Mátyás, Takács Zsuzsa, Tóth Krisztina, Závada Péter versei olvashatók a kötetben, mely a Helikon Zsebkönyvek sorozatban lát napvilágot. (Helikon, 2026)
Vida Kamilla: Demográfiai csúcs
Áprilisban jelenik meg Vida Kamilla második kötete. Az első a 2021-es a Konstruktív bizalmatlansági indítvány még azelőtt született, hogy a szerző politikai újságíróként és műsorvezetőként is ismertséget szerzett volna. A politika az új kötetben is megjelenik: a könyv vezérmotívuma Kónya Imre és Pető Iván 1991-es vitája a történelmi igazságszolgáltatásról: Imre és Iván, mint két testvér, a mindenkori történelemben rejlő két erőként jelenik meg a versekben. Náluk is fontosabb azonban, hogy mit tanulhatunk tőlük. A történelem itt van, és soha nem érhet véget. (Magvető, 2026)
