Top 10 Nyáry Krisztiánnal – modern magyar anyaregények

Nemrég a Telexre költözött a Buksó, Magyarország legrégebbi és legnagyobb eléréssel futó könyves podcastja. A kéthetente jelentkező sorozat középpontjában továbbra is a könyvekről szóló beszélgetések állnak, de a nézők nem csak mélyinterjúkra számíthatnak: Nyáry Krisztián, író, könyvkiadó, a sorozat szerkesztő-műsorvezetője ezentúl is minden részben ajánl tíz-tíz könyvet különböző témák mentén.

A második telexes adás vendége a tavasszal anyaregénnyel jelentkező Cserna-Szabó András volt, az epizód végén Nyáry Krisztián tíz modern magyar anyaregényt ajánl. A köteteket ebben a cikkben is röviden bemutatjuk.

Bartis Attila: A nyugalom

Bartis Attila eredetileg 2001-ben megjelent regényének főhőse egy hajdani vezető színésznő, aki tizenöt éve megőrült. Tizenöt éve a lábát sem teszi ki a lakásból, ahol íróvá lett fiával él. Szorongva gyűjtögeti disszidált lánya leveleit, és árgus szemekkel figyeli fia minden mozdulatát. (Magvető, 2021)

Dés Mihály: 77 pesti recept. Gasztronómiai anyaregény

Fergeteges családregény, anekdotákkal tarkított gasztronómiai útmutató, különleges szakácskönyv, bájosan vicces album és mindenekelőtt szeretetteljesen csipkelődő anyaportré. A Pesti barokk 2017-ben elhunyt szerzőjének rendhagyó könyve, amelyet a szerző édesanyjának, a legendás Sütimamának élete és étele ihletett. (Corvina, 2014)

Esterházy Péter: A szív segédigéi

A műfaj egyik klasszikusa, Esterházy Péter talán legszemélyesebb és legegyetemesebb könyve eredetileg 1985-ben jelent meg. A fekete kereteken belüli lapokon előbb egy anya elvesztésének történetét olvashatjuk a fiú szemszögéből: az utolsó napoktól a temetésig; majd jön a visszája: az édesanya siratja meghalt gyermekét. Van benne egy alapmondat az anya haláláról, amely bizonyítja emberi mivoltunkat. Így szól: „HA VÁLASZTANI LEHETNE, HOGY KI TÁMADJON FEL, AZT HISZED, HOGY JÉZUS?” (Magvető, 2021)

Forgách András: Élő kötet nem marad

1975-ben a BM III/I-es ügyosztályán megnyitják „PÁPAI-né” beszervezési és munkadossziéját. Fia, Forgách András író 2014 márciusában értesül róla. A jelentések alapján, no meg a saját ismeretei alapján összerak egy képet, hogy hogyan is történhetett minden a valóságban. Ennek megrázó dokumentuma ez a könyv. Ítélet nincs. Forgách András regénye első ízben 2015-ben jelent meg. A bővített kiadás új fejezetekkel gazdagodott, amelyek a megrázó családtörténetet újabb mozaikdarabkákkal egészítik ki. (Jelenkor, 2018)

György Péter: Lépcsőházi katarzis

A tavaly elhunyt művészettörténész-esztéta utolsó könyve egy esszéregény. A Lépcsőházi katarzis egyfelől gyászregény, amelyben édesanyjának állít emléket, másrészt az író reflexiói a holokausztról, a zsidó identitásról, valamint az ehhez kapcsolódó kollektív emlékezetről és emlékezetpolitikáról. (Magvető, 2024)

Légrádi Gergely: Falaink

A kötet két ember életét mutatja be: egy anya és egy kisfiú kálváriáját. Az anya, akit elhagyott a férje, mert fia nem egészséges, és próbál mindent megtenni, hogy a fia végre megnyíljon, és beilleszkedjen a hétköznapi világba. Az anya, aki érintetlenül hagyta férje szobáját, mert várja haza. A kisfiú, aki magának való. És akinek hasfájásai olyan szörnyűek, de egy orvos sem tud rájönni, mi lehet a háttérben. (Kalligram, 2024)

Nagy Gerzson: Meddig él egy anya

Nagy Gerzson regénye a magányról és a hiányról szól, de végül mégiscsak a szeretetről beszél. Egy beteg, idős, egyedülálló édesanya van a központban, a felnőtt gyerekei, valamint traumákkal teli élettörténetek. A fiú nem tér vissza külföldről a beteg anyjához, a nő pedig nem tud saját életet kezdeni emiatt. A regény a halál kérdését vizsgálja meg minden irányból. (Kalligram, 2024)

Szilasi László: [18:48: telefon]

Szilasi László gyászkönyve az édesanya halála után kezd íródni: a szerző minden este 18:48-kor hívta fel az édesanyját. Miután édesanyja meghalt, írásban folytatta vele az immár egyirányú beszélgetést. Hogyan kapcsolódhatnak egymásba a múltbeli emlékek és a jelen napjai? Honnan lehet tudni, meddig tart a gyász? Vajon tud-e vigaszt nyújtani az írás? Erről szól ez a könyv. (Magvető, 2025)

Vámos Miklós: Anya csak egy van

Az Anya csak egy vant Vámos Miklós 1992-ben kezdte írni, és 1995-ben jelent meg először. Aztán még harminckilencszer, több kiadónál. A főszereplő, a mániás depressziós anya pontosan olyan, amilyen számtalan sorstársa napjainkban. Elviselhetetlen és mulatságos. Szerencsétlen és mázlista. Félénk és bátor. Míg a könyv elején sajnáljuk, később már-már irigyeljük. Vámos szerint ha a regényt elolvasva úgy érezzük, ideje fölhívnunk a saját anyánkat, akkor az író célba talált. (Athenaeum, 2024)

Visky András: Kitelepítés

Az évtized nagy szépirodalmi meglepetései között fogják számontartani ezt a 2022-es regényt, amelyben az addig színpadi szerzőként és dramaturgként ismert kolozsvári Visky András megírta azt az időszakot, amikor református lelkész édesapját letartóztatták, édesanyját és hét gyermekét (köztük őt, a legkisebbet is) kitelepítették a Duna-delta egyik lágerébe. A regény egy kisgyermek nézőpontjából mutatta meg az apa nélkül maradt család kálváriáját, az anya szeretetének mindent legyőző erejét. (Jelenkor, 2025)

A teljes adást itt lehet megnézni: