Egy japán professzor amellett érvel, hogy Ázsia nem létezik

Miért megszállottja Ukrajnának Putyin? Miért problematikus, ha Eurázsia nagyobbik felére egyetlen tömbként gondolunk? Mi lett Cook kapitány végzete, hogyan lehet tengeri hatalom egy ország, amelynek nincs tengere, és hogyan fogadta a feketelábú törzs a Yale-en végzett fotóst? E heti könyvajánlónkat a földrajz szervezi.
Tim Marshall: A földrajz fogságában
Miért megszállottja Putyin Ukrajnának, és miért fenyeget konfliktus Kína és az Egyesült Államok között? A politikusok mozgásterét meghatározzák az országuk földrajzi adottságai, mióta világ a világ. Tim Marshall brit újságíró és külügyi szakértő térképek segítségével mutatja be többek között Oroszország, Kína, az Egyesült Államok, Latin-Amerika, a Közel-Kelet és Európa múltját, jelenét, és kitekintést ad a jövőbe is. A földrajz fogságában legújabb kiadásában Tim Marshall közérthetően összegzi az elmúlt évtized eseményeit, és kiemeli: a nagyhatalmi törekvések, szövetségek és háborúk hátterében gyakran ugyanaz a meghatározó tényező áll: a földrajz. (Park, 7500 Ft)
Szekigucsi Tokimasza: Ázsia nem létezik
Vajon lehet az Európa-fogalom mintájára Ázsia-fogalomról beszélni? Különösképpen egységes Ázsia-fogalomról? Szekigucsi Tokimasza évtizedeket töltött Lengyelországban, jól ismeri tehát mindkét kontinenst. Úgy érvel, Ázsia nem létezik. Ez legalább annyira meghökkentő és provokatív, mint amikor Francis Fukuyama 1992-ben azzal állt elő: a történelem véget ért.
Szekigucsi Tokimasza szerint elsősorban azért káros az Ázsia kifejezés használata, mert leegyszerűsíti és eltorzítja a világról alkotott képünket, ezáltal lehetetlenné teszi számunkra, hogy behatoljunk a különböző kultúrák és civilizációk tényleges topográfiájába, és hogy elfogulatlanul, előítéletektől és előzetes elvárásoktól mentesen fedezzük fel magunknak azokat. (Attraktor, 3900 Ft)
Hampton Sides: Cook kapitány felfedezései és végzetes útja
Amikor 1778 januárjában Cook kapitány hajói megérkeztek a Hawaii-szigetekhez, az ott lakók a mennybe vezető lépcsőknek, illetve úszó szentélyeknek hitték azokat. Döbbent csodálkozással nézték a „lenyűgöző szörnyeket”. A britek által minden idők legnagyobb angol felfedezőjének tartott James Cook 1776. július 12-én, az HMS Resolution fedélzetén vágott neki a harmadik világ körüli útjának, két és fél évvel később pedig Hawaii szigetén vesztette életét egy, az ott élőkkel vívott összecsapás során.
A kortárs ismeretterjesztő irodalom fontos alakja, Hampton Sides írt már könyvet a Martin Luther King elleni merényletről, az amerikaiak az Északi-sarkra vezetett első expedíciójáról és a koreai háború tengeri csatáiról, legújabb munkájában pedig egy globális léptékű tengeri felfedezőutat mutat be. Ugyanakkor kritikusan tárja fel a nagy felfedezések ellentmondásokkal terhes, bonyolult társadalmi hátterét és következményeit. A kötetből kiderül, mi vezetett annak az embernek a tragédiájához, aki tengerészkapitányként, a maga korában egyedülálló módon tisztelte a távoli népeket és kultúrájukat. (Athenaeum, 6499 Ft)
Pelles Márton: Az óceánjáró magyar kereskedelmi tengerészet története a Horthy-korban
Hogyan lehet tengeri hatalom egy ország, amelynek nincs tengere? Pelles Márton közgazdász, gazdaságtörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusának könyve levéltári források, fényképek és elfeledett hajóstörténetek segítségével keresi a választ erre a kérdésre. A Fiume és magyar kereskedelmi tengerhajózás történetének kutatásával foglalkozó szerző a Horthy-kor gazdasági, politikai és emberi összefüggésein át mutatja be, hogyan próbálta Magyarország Trianon után újra felépíteni tengeri kereskedelmét, hajóit és szakembergárdáját. (Szülőföld, 6990 Ft)
Walter McClintock: Régi Északi Ösvény
A pittsburghi születésű Walter McClintock 1891-ben végzett a Yale Egyetemen. Az Egyesült Államok Erdészeti Szolgálata expedíciójának fotósaként, 1896-ban utazott Északnyugat-Montanába. Az út során összebarátkozott az expedíció feketelábú indián felderítőjével, William Jacksonnal, vagyis Siksikakoannal (Feketelábú Ember). Munkájuk végeztével Siksikakoan meghívta őt a Feketelábú Rezervátumba. Itt Őrült Kutya, az egyik főnök, a Naptánc-szertartás medicinás embere a fiává fogadta, és McClintock az elkövetkező négy évet a feketelábú indiánok rezervátumában töltötte, a törzs megbecsült tagjaként.
Úgy vélte, az indián közösségek gyors, drámai változásokon mennek keresztül, amelyek eltörölhetik hagyományos kultúrájukat, ezért megpróbálta dokumentálni a törzzsel töltött mindennapjait. Könyveket írt, fotókiállításokat rendezett, és számos nyilvános előadást tartott a feketelábúakról. A Régi Északi Ösvény is a jegyzetei alapján készült, és 1910-ben adták ki először, a magyar fordítása pedig most készült el.
A kötetben McClintock bemutatja a feketelábúak szokásaikat, hiedelmeiket, tabuikat és számos szertartásukat. A törzsi legendák és mítoszok sem kerülték el a figyelmét, de a híres harcosok és sámánok történeteit is papírra vetette. A Régi Északi Ösvény nem csak Karl May-rajongóknak kötelező. (Konkrét Könyvek, 5990 Ft)