Könyv alakban is megjelent Krasznahorkai László stockholmi beszéde

A Telex heti könyvajánlójában mindenekelőtt Krasznahorkai László Svéd Akadémián tartott előadását ajánljuk olvasóink figyelmébe, de helyet kapott Halász Rita második regénye, József Attila vallomásfolyama, a Szabad-ötletek jegyzéke, két történelmi témájú könyv és egy hiánypótló válogatáskötet Erdély Miklós szövegeiből.

Krasznahorkai László: A stockholmi beszéd

„Hölgyeim és uraim, minden lázadás az egészre vonatkozik, és most, hogy itt állok önök előtt, és egészen belassulnak a lépteim abban az otthoni toronyszobában, újra felvillan az az akkori berlini utazás az U-Bahnnal Ruhleben felé. Egyik kivilágított állomás fut el a másik után, nem szállok ki sehol, azóta is megyek azzal az U-Bahnnal az alagutakban, mert nincs állomás, ahol kiszállhatnék, csak nézem az elfutó állomásokat, és úgy érzem, mindent elgondoltam, és mindent elmondtam arról, hogy mit gondolok a lázadásról, az emberi méltóságról, az angyalokról, és igen, talán mindent – még a reményről is.” Vélhetően még sokakban visszhangoznak a friss Nobel-díjas Krasznahorkai László vasárnapi mondatai, amelyek a Svéd Akadémián tartott ünnepi beszédének végén hangzottak el. Ha nem csak a képernyőn olvasná el újra a nagy hatású beszédet, amelynek főbb állításait itt foglaltuk össze, érdemes résen lenni. Az akadémia szigorú rendelkezései szerint ugyanis az előadás szövege csak egyszer jelenhet meg könyvként, ráadásul a 32 oldalas kötet limitált példányszámban kerül forgalomba. (Magvető, 4990 Ft)

Halász Rita: Betonba hímezve

Több okból is fokozott várakozás előzte meg Halász Rita második kötetét. Egyrészt a szerző Mély levegő című bemutatkozó regénye, amellyel 2021-ben elnyerte a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat, idén angolul és franciául is megjelent – a spanyol fordítás jelenleg készül –, és igen kedvező kritikai fogadtatásban részesült. Másrészt a Betonba hímezve a harmadik olyan kiadvány, amely az idén alapított Sárközy és Társai gondozásában jelenik meg. A Betonba hímezve főhőse Fruzsina, a regényből megismerjük patológus édesapját, művészettörténész édesanyját, az elvesztett szerelmét és az ő elvesztett fiukat – írtuk a könyvről elöljáróban. „Annyit láttam belőle, hogy a főszereplőm egy kádban fekszik naphosszat, és Jézusra gondol. Nem volt hozzá történet, nem ment sehova a szöveg, nem volt tétje, nem működött. Fruzsinából hiányzott a vágy, és vágy nélkül nincs regény. Sok időt kellett vele töltenem, hogy rájöjjek, ki ő és mit akar” – idézte a szerzőt még a megjelenés előtt a Sárközy & Co. Irodalmi Ügynökség Facebook-oldala.

Szabad-ötletek jegyzéke

„Máig nem lehet tudni pontosan, hogy mi is a Szabad-ötletek jegyzéke, miért írta, kinek írta József Attila. Abban sem vagyok egészen biztos, hogy ő maga erre a kérdésre válaszolni tudott volna” – mondta egy áprilisi interjúban Tverdota György, a József Attila Társaság elnöke, a költő életművének egyik legavatottabb ismerője, aki olyan szellemi produkciónak tekinti a szöveget, amely vallomásra hasonlít. A sokáig kiadatlan vallomásfolyam most új formában jelenik meg: László Márk illusztrációi „nem csupán kísérik, hanem mélyítik és vizualizálják a szöveg lelki rétegeit, mintha József Attila gondolatainak vizuális lenyomatai lennének. Megrendítőek, finomak, olykor nyugtalanítóak, de mindig, őszintén emberiek. A kiadvány nemcsak irodalmi, de képzőművészeti értelemben is különleges: egyedi találkozás a szó és a kép között, ahol a vizualitás nem magyaráz, hanem rezonál és együtt fonódik mesteri szimfóniává” – ígéri a kiadó. (Troubadour Books, 6999 Ft)

Hatos Pál: Hideg polgárháború

„A Tanácsköztársaság megbukott, Kun Béla elmenekült, Tolnában már Prónay Pál katonái akasztottak kegyetlen élvezettel bűnöst és ártatlant egyaránt. [...] A magyar történelem egyik mélypontjához érkezett. Az ország nagy része román, szerb, cseh megszállás alatt állt, a vörös rongyait levetett Budapest szinte éhezett, s az elkövetkező hónapokban hetenként változott, hogy milyen kormánya van az országnak.” A fülszöveg szerint ez a kiindulópontja Hatos Pál történész legújabb kötetének, amely Kun Béla bukásától Horthy Miklós felemelkedésén át Bethlen István hatalmának megszilárdulásáig, azaz 1919-től 1922-ig tárgyalja az eseményeket, köztük a trianoni békeszerződést. Ebben az időszakban született meg a „Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország” jelszó, ami a kötet alcímében – Csonka-Magyarország születése 1919-1922 – is visszaköszön. Ha kíváncsi rá, hogy az ország fájdalmas feldarabolásán túl milyen belső konfliktusok csonkították meg a négyszáz év után újra függetlenné lett Magyarországot, feltétlenül ajánljuk ezt a monográfiát. (Jaffa, 5999 Ft)

Magyari Hajnalka: Sorozatgyilkos nők

Egy év után új kötettel jelentkezik a Trendi nő a szocializmusban című kötet szerzője, Magyari Hajnalka. Az andragógus, szépségtörténész és nőtörténet-kutató ezúttal olyan nőkről ír, akik valamilyen módon átlépték a társadalom által kijelölt határokat – akadnak köztük, akik tudatosan, mások megbomlott elméjük miatt, esetleg a túlélés kényszerétől hajtva. „Vannak köztük méregkeverők, bábák, feleségek, árvák és özvegyek, akiknek a történetei nemcsak a bűnügyi krónikák egy-egy fejezetét jelentik, hanem tükrei annak a világnak, amelyben a női lét korlátai olykor végzetes tettekhez vezettek” – olvasható a könyv fülszövegében, amely szerint a szerzőt nem a szenzációhajhászás vezeti, hanem összefüggésekre szeretne rámutatni, amikor arra kíváncsi, hogyan lett a női tapasztalatból bűn, a társadalmi elnyomásból pedig hatalomvágy és bosszú. A kiadó szerint a sajtóforrásokon, levéltári dokumentumokon és helyszíni kutatásokon alapuló könyv a társadalom- és nőtörténet iránt érdeklődő olvasók számára egyaránt provokatív és elgondolkodtató olvasmány. (Jaffa, 4999 Ft)

Erdély Miklós: Tarts önmagadtól

Komoly hiányt igyekszik pótolni a Corvina, amely nemrég úgy döntött: válogatáskötettel járul hozzá Erdély Miklós építész, költő, képzőművész, filmrendező, teoretikus munkásságának bemutatásához, megőrzéséhez a széles olvasóközönség számára. A kiadó a már korábban publikált anyagok mellett a hagyatékból is válogatott. Mint írják: „Nem a műfaj vagy a téma volt a meghatározó, hanem hogy az adott írások miképpen képesek kapcsolódni egymáshoz; ebben is közelítve Erdély Miklós műfajokon átívelő, azokat át- és összefogó, interdiszciplináris gondolkodásához. Reményeink szerint a könyvben szereplő szövegekből érthetőbb lesz, miért tudott és tud a polihisztor Erdély Miklós alkotóként, teoretikusként és pedagógusként is oly nagy hatást gyakorolni nemcsak kortársaira, hanem az újabb és újabb generációkra.” (Corvina, 4490 Ft)