2022. április 28. – 04:48
frissítve
Elképesztő tempóban emelkedő élelmiszerárak, ellátási problémák – egyre súlyosabb a helyzet az agrár- és élelmiszertermékek globális piacán. Mi vezetett ide? Van alternatívája a piacról kieső termékeknek? Milyen hosszabb távú hatásokkal kell számolni például a fogyasztói szokások átalakulásában? Monika Tothova, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) közgazdásza volt a beszélgetőpartnerünk.
A magas élelmiszerárak nem ismeretlenek a világban: 2008-ban, amikor megdrágult a rizs, és sok rizsexportőr ország kiviteli tilalmat vezetett be, hasonló trendet tapasztalhattunk. A jelenlegi helyzet azonban egészen más, mint a korábbiak voltak, amelyek eltérő kiváltó okokra (aszály, magas olajárak, lehetséges pénzpiaci spekulációk) vezethetők vissza – hívta fel a figyelmet Monika Tothova a HOLDBLOG-nak adott interjúban.
Kritikus helyzetben tört ki a háború
A válság súlyosságának megértéséhez két lényeges szempontra hívta fel a figyelmet a szakember. Egyrészt arra, hogy már a február 24-i inváziót megelőzően is történelmi csúcson álltak a nemzetközi élelmiszerárak. Másrészt arra, hogy Oroszország és Ukrajna nagyon fontos szereplői a globális piacnak.
Ez a két ország adta 2021-ben a globális búzaexport 30 százalékát.
A világon ötven olyan ország van, amely az éves búza igényének harmadát innen importálja, ami mellett a napraforgó, a kukorica, az árpa és a napraforgómag-olaj nagyon fontos exportőrei is a háborúban álló felek. Az orosz-ukrán krízis tehát egy eleve kiélezett helyzet idején hozott további bizonytalanságot, felfelé nyomva az egyébként is magas árakat.
Ez a krízis egészen más, mint a korábbiak
- Mit tehetnek azok az országok, amelyek eddig főként ebből a térségből importálták az agrárterméket?
- Milyen tényezők játszanak szerepet az árak alakulásában?
- Mire érdemes készülniük a kelet-európai és ezen belül a magyar gazdáknak?
Egyebek mellett erről is kérdeztük az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének közgazdászát a HOLDBLOG-on megjelent interjúban.
Nagy a bizonytalanság a piacokon
Vannak persze olyan területek, ahol az előrejelzések akár bizakodásra is okot adhatnának. A globális búzatermelés például a szervezet friss prognózisa szerint az idén 1,1 százalékkal haladhatja meg a tavalyit. Monika Tothova ugyanakkor az adathoz hozzátette, hogy – bár ezek egyelőre növekedést vetítenek előre, de –
nem tudhatjuk (senki sem tudhatja) meddig tart és milyen maradandó, különösen az ellátási láncokat érintő károkkal jár az ukrajnai háború.
Nagy bizonytalanság uralkodik a piacokon – emelte ki. Bizonytalan, hogy a búzatermelés, különösen Ukrajnában, mennyire lesz zökkenőmentes. A világ számos országában problémát jelentenek továbbá a nagyon magas műtrágyaárak. Tudni kell ugyanis, ha nem használunk elegendő mennyiségű műtrágyát, akkor még ugyan néhány növényfajta ki fog nőni, de a terméshozam alacsonyabb lesz.
Súlyos problémákhoz vezethetnek a magas árak
Az sem látszik továbbá egyelőre, hogy milyen lesz a búza aratása az északi féltekén. Európa déli részeit némi szárazság sújtja. A FAO következő Gabonakínálati és Keresleti Tájékoztatója május elején jelenik meg. A szervezet folyamatosan figyelemmel kíséri, felülvizsgálja a globális élelmiszerellátás helyzetét.
Összességében nem zárható ki, hogy egyes országok – különösen a már amúgy is nehéz pénzügyi helyzetben lévők, például Jemen – nem rendelkeznek elegendő forrással ahhoz, hogy magas áron megfelelő mennyiségű mezőgazdasági terméket vásároljanak.
A teljes interjú a HOLDBLOG-on olvasható.
A szerző további cikket ezen a linken olvashatja.
A cikk a Telex és a Hold Alapkezelő közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.