Dohányellenes sikerből maffiapiac? Az ausztrál példa sötét oldala

A modell sokáig működött. A rendszeres dohányzók aránya harminc év alatt nagyjából kétharmaddal csökkent. 2019-ben még a felnőttek 11 százaléka gyújtott rá naponta, 2022–23-ra ez 8,3 százalékra esett vissza. Az ország hivatalos célja, hogy 2030-ra 5 százalék alá vigye a naponta dohányzók arányát.

A legfrissebb adatok viszont azt mutatják, hogy a szabályozás egy ponton túl nem eltüntette a dohány- és nikotinpiacot, hanem részben kilökte a legális térből. Az ausztrál Illegális Dohány- és E-cigarettaügyi Biztos 2024–25-ös jelentése szerint az országban eladott dohánytermékek mintegy fele – alacsonyan becsülve – már illegális lehet. A középbecslés 55 százalékra, a magasabb pedig 60 százalékra teszi az arányt. Az úgynevezett vape-ek piacánál még látványosabb az arány: a jelentés szerint az e-cigaretták 95,7 százaléka (!) illegális csatornákon keresztül kerülhet a fogyasztókhoz.

Ne pár konténernyi csempészárura gondoljunk, a mennyiség ennél jóval ijesztőbb. Az illegális dohány- és e-cigaretta piac éves értékét nagyjából 7,2 milliárd ausztrál dollárra teszik – ez forintban 1583,64 milliárd. Elképesztő összeg, igaz? A feketén forgalmazott nikotin tartalmú termékek az ausztrál drogpiac körülbelül 40 százalékát adják, ami pénzben nagyobb üzlet, mint a kannabisz, a kokain, a heroin és az MDMA együttvéve. Ennél csak a metamfetaminpiac erősebb, azt 8,9 milliárd ausztrál dollárra (1 957, 5 milliárd forintra) becsülik.

Nagyon sok pénzről van szó

A folyamat egyik fő oka az ár: Ausztráliában a dohányadó a világon az egyik legmagasabb. Egy átlagos cigarettamárka csomagára inflációval korrigálva 1990 és 2024 között 5,17 ausztrál dollárról (kb. 1140 forint) 40,06-ra, vagyis majdnem 9000 forintra nőtt. Aki naponta egy dobozzal szív ebből, évente több mint 14 600 ausztrál dollárt, azaz 3,2 millió forintot költ cigarettára. A 20 szálas dobozra rakódó jövedéki teher 2025-ben 29,97 ausztrál volt – ez a jelenlegi árfolyamon 6600 forint körüli bevételt jelent az államnak, ha valaki a legális piacon vásárol terméket.

Ez a feketepiac szempontjából döntő, hiszen egy illegális doboz cigaretta akár 30 dollárral olcsóbb lehet a leggazdaságosabb legális terméknél. A különbség akkora, hogy nemcsak az árérzékeny fogyasztókat mozgatja meg, hanem a szervezett bűnözésnek is stabil üzleti terepet ad: náluk akár 1500 százalékos haszonkulcs is keletkezhet. Ekkora nyereségnél a lefoglalás, a szállítmányveszteség, a lebukási kockázat és a kenőpénz nem feltétlenül visszatartó erő, hanem beárazható költség az alvilág számára. A bűnüldözés képtelen teljes egészében blokkolni a feketepiacot, legfeljebb drágítja a működését. Amíg a legális termék ára továbbra is sokkal magasabb, a kereslet a szakértők szerint megmarad.

Az ausztrál költségvetési adatok azt mutatják, hogy az adóemelés a határaihoz ért. A dohányjövedéki bevétel a 2020–21-es 14,3 milliárd ausztrál dolláros szintről nagyjából 7 milliárd dollár környékére esett. Az ITEC-jelentés szerint az elkerült jövedéki- és vámbevétel 7,7 és 11,8 milliárd ausztrál dollár között lehet. Ez csupán nagyon kis részben magyarázható a kevesebb dohányzással: a legális import és a fogyasztási becslések közötti rés alapján az illegális piac szerepe óriási.

A legális dohányimport 2022–23 és 2024–25 között több mint 3600 tonnával esett vissza. Az ITEC módszertana lényegében azt vizsgálja, hogy a dohányfogyasztás becsült szintje és a legálisan behozott dohány mennyisége között mekkora rés keletkezett. Az alacsony becslés abból indul ki, hogy a fogyasztás tovább csökkent. A középbecslés szerint nagyjából stabil maradt. A magas becslés azzal számol, hogy nőtt. A három forgatókönyv alapján jön ki az említett 50, 55, illetve 60 százalékos illegális piaci arány.

Dolgozik a hatóság

A hatóságok közben rekordmennyiségeket foglalnak le. 2024–25-ben összesen 2,66 milliárd illegális cigarettát, 509 tonna vágott dohányt és 7,5 millió e-cigaretta-terméket vontak ki a forgalomból. A lefoglalt dohány teljes mennyisége 2244 tonna volt, az utcai értéke 3 milliárd ausztrál dollár. Ez a mennyiség a legális cigarettabehozatal 61 százalékának, a legális vágottdohány-behozatal 54 százalékának felelt meg.

A kormány a harcra külön forrásokat különített el: a 2024 januárjában bejelentett 188,5 millió dolláros csomag után a 2025–26-os költségvetés újabb 156,7 millió dollárt rendelt az illegális dohány- és vape-piac elleni fellépéshez. A pénzből erősítik a bűnüldözést, a határvédelmet, a bűnözői vagyon lefoglalását és az államok közötti adatmegosztást. Az országos együttműködésben részt vesz a határőrség, az adóhatóság, a szövetségi rendőrség, az egészségügyi hatóság, az ausztrál pénzügyi hírszerzés és több állami rendőrség is.

A gond az, hogy a probléma már nem csak adóelkerülés. A fekete dohánykereskedelemhez Ausztráliában 2023 óta több mint 270 gyújtogatásos támadást kötöttek. A támadások célpontjai olyan üzletek is voltak, ahol illegális terméket árultak, és olyanok is, ahol ezt megtagadták. A piac körül megjelent a zsarolás, a rablás, az emberrablás, a kínzás és az emberölés is, vagyis a klasszikus maffiamódszerek. A hatóságok szerint a bevétel más bűnözői tevékenységeket is finanszírozhat, köztük fegyvercsempészetet, drogkereskedelmet és szexuális kizsákmányoláshoz kapcsolódó hálózatokat.

Queenslandben egy tíznapos akcióban 148 üzletet zártak be, 11,8 millió illegális cigarettát, 1,7 tonna dohányt és 87 ezer e-cigarettát foglaltak le. Nyugat-Ausztráliában olyan törvényeket készítenek elő, amelyek alapján az illegális termékeket árusító boltokat akár három hónapra is bezárhatják, nagy mennyiségnél pedig több millió dolláros bírság és akár 15 év börtön is járhat.

Vape mint alternatíva? Ugyan, dehogy…

Az vape-ek külön fejezetet érdemelnek, hiszen Ausztrália 2024-től lényegében gyógyszertári csatornába szorította a nikotinos e-cigarettát, azaz normál kiskereskedő, dohánybolt, trafik, vegyesbolt egyáltalán nem árulhatja. A patikában kapható termékeknek újrahasználhatónak kell lenniük, kontrollált nikotinszinttel, gyógyszerészeti jellegű csomagolással, legfeljebb mentolos, mentás vagy dohányízben. Magyarországon, viszonyításképpen szintén szigorú a jogi szabályozás: például ízesített e-cigaretta nem is hozható legálisan forgalomba, az ilyen termékek online értékesítése pedig jogsértő.

A szabályozás célja a fiatalok védelme volt, de az ITEC-felmérés szerint a piac döntő része nem a patikákba nyitott be, hanem az illegális csatornák felé fordult. A 2025 márciusában, 4000 nikotinfogyasztó körében végzett kutatás alapján az e-cigaretta-piac 95,7 százaléka illegálisnak minősült. A termék eredete, összetétele, nikotintartalma és minősége így nagy részben kívül került az állami kontrollon és az ismeretlen összetevők révén is kockázatokat hordoz magában.

A szakmai vitákat jelenleg az szüli, hogy a tiltás nem ugyanazt eredményezi a cigarettánál és a vape-eknél. Az egyiknél létezik drága, legális alternatíva, míg a vape-használatnál a legális út szűk és orvosi jellegű. Ha a hatóság erősebben fellép az illegális e-cigi piac ellen, de közben nem nyit működő legális csatornát, a fogyasztók egy része visszatérhet a hagyományos cigarettához. Erre figyelmeztetnek az Addiction szaklapban megjelent tanulmány szerzői is, amikor azt írják: a szigorúbb végrehajtás aránytalanul érintheti a vape termékeket, mert nincs valódi legális rekreációs alternatíva.

A szakértők szerint kétséges, hogy a jelenlegi eszközök önmagukban eljuttatják Ausztráliát az 5 százalékos célhoz. Ellenben Svédország más stratégiával jelentős sikereket ért el: modelljük lényege, hogy a dohányosokat a hagyományos cigarettáról kevésbé káros, füstmentes alternatívák felé terelje, például snüsszre, nikotinpárnákra vagy hevítéses termékekre, amelyek a WHO szerint már „füstmentes” kategóriának számítanak Ennek eredményeként a felnőtt lakosság kevesebb mint 5 százaléka használ hagyományos cigarettát.

A háttérelemzések szerint a dohányzás csökkenése Ausztráliában egyes csoportokban lelassult, különösen az őslakos közösségekben, az idősebb korosztályban és a hátrányos helyzetű térségekben. Ezekben a csoportokban az árérzékenység is nagyobb lehet, vagyis a nagyon drága legális cigaretta könnyebben tereli a fogyasztót a feketepiac felé.

Több szakértő már az adóemelések befagyasztását vagy csökkentését is felvetette. Chris Richardson ausztrál közgazdász szerint a romló eredmények mellett folytatott újabb adóemelés zsákutca. Új-Dél-Wales miniszterelnöke, Chris Minns is beszélt arról, hogy a dohányadó csökkentése mérsékelhetné az illegális piac vonzerejét, bár a szövetségi kormány ezt elutasítja: Jim Chalmers pénzügyminiszter hivatala szerint a bevételcsökkenés fő oka továbbra is a dohányzás visszaszorulása, nem az illegális értékesítés.

A kormányzati jelentés erősebb büntetéseket, jobb adatmegosztást, több ügynökségi együttműködést és keresletcsökkentést javasol. Az ártalomcsökkentés irányból érkező kutatók viszont azt mondják, hogy a nikotinpiacot nem lehet teljesen felszámolni, ezért a szabályozásnak különbséget kellene tennie a termékek kockázata között.

Ebből a szempontból Új-Zéland a leggyakrabban említett ellenpélda. Ott szintén magasak a dohányadók, és sok szabály hasonló, de a vape-eket normál termékként kezelik, nem szorítják orvosi csatornákra. 2016 és 2023 között Új-Zélandon gyorsabban csökkent a felnőttkori cigarettázás, mint Ausztráliában, különösen a fiatal felnőttek, az őslakos népesség és a hátrányosabb helyzetű csoportok körében volt látványos. Az illegális dohánypiac aránya közben jóval kisebb maradt.

Mit olvassunk ki a füstjelekből?

A szigorú szabályozás akkor működik, ha a fogyasztás valóban csökken, a legális piac kezelhető, az illegális piac pedig marginális marad. Ausztráliában most nem ez látszik. A legális cigaretta extrém drága, a vape legális hozzáférése szűk, a feketepiaci termékek olcsók, a bűnözői profit nagy, a rendészeti költség nő, az adóbevétel zuhan, a hatósági lefoglalások rekordokat döntenek, a piaci erőszak pedig már boltok felgyújtásában jelenik meg, ami pedig a legális vállalkozásoknak és a biztosítóknak jelent plusz kiadást.

Abban nincs kétség, hogy a dohányzás visszaszorítása közegészségügyi cél. Az ausztrál adatok viszont azt mutatják, hogy a tiltás és az extrém adóztatás együtt olyan piacot is létrehozhat, ahol nem a nikotin kevesebb, hanem az ellenőrzés lehetősége, ezáltal pedig a fogyasztók és a teljes társadalom biztonsága is sérülhet.