„A pénzüket akarom” – megvan a módszer, amivel felráznák a gyengélkedő német gazdaságot
„A pénzüket akarom!” – ennél velősebben aligha foglalhatta volna össze Lars Klingbeil pénzügyminiszter kormánya szándékait az október 19-én és 20-án Berlinben megrendezett első Német Befektetői Csúcson (Investment in Germany Summit). De miközben a kabinet szédítően magas összegű ígéretekkel dobálózott, egy égető kérdéssel nem lehetett nem foglalkozni: vajon egy csillogó-villogó show el tudja-e fedni a német gazdaság mélyreható problémáit?
A szövetségi kormány a csúcstalálkozóval „erős jelet kívánt küldeni” a nemzetközi befektetőknek. A cél tőkebefektetések megvalósítása, amihez mintegy 200 cégvezetőt, befektetési alapkezelőt és politikust hívtak meg. A hazai konszerneken kívül például az Egyesült Államok, Franciaország és Szingapúr képviseltették magukat. A Xiaomihoz és a JD.comhoz hasonló nagy kínai vállalkozások vezetőinek meghívása előzőleg politikai vitákat váltott ki, mivel felmerültek gazdasági biztonsági aggályok. A kormányzat azzal érvelt, hogy nem szabad elzárkózniuk, és nyitottnak kell maradni a kínai befektetések előtt is mindaddig, amíg a kételyek tekintetében nem szabnak egyértelmű határokat.
A döcögő gazdaság ellenére vonzó befektetői célpont?
Az Európai Unió legerősebb gazdasága mostanában nem áll túl jól. Igaz, számos gazdasági kutatóintézet és a szövetségi kormány őszi előrejelzése szerint a GPD-növekedés 2026-ban 1,3 százalék lesz, ami lényegesen kedvezőbb a korábban megjósolt 0,3-0,8 százaléknál. Üröm az örömben, hogy ennek egy jelentős része hitelből finanszírozott állami kiadásokból fakad, amit főként védelemre és az infrastruktúra korszerűsítésére fordítanak.
A legfontosabb ágazat, az autóipar évek óta válsággal küzd, a tervezett leépítések miatt magas munkanélküliség fenyeget. Az innováció, a mesterséges intelligencia, sőt a digitalizáció is lépéshátrányban van más országokkal szemben. Ezekhez társulnak a magas energiaköltségek, a nagy adó- és illetékterhek, valamint a túlzott bürokrácia, a hosszas engedélyezési procedúrák, a munkaerőhiány a kis- és középvállalkozásoknál.
A szükségszerű, de a lakosság körében igencsak népszerűtlen gazdasági és társadalmi reformok miatt a kormány és személy szerint Merz kancellár egyre nagyobb nyomás alá került. A radikális pártok – mint a szélsőséges jobboldali AfD és a baloldali Linke – térhódítása szintén csökkenti a beruházási kedvet.
Ezekkel szemben az országot a befektetők számára vonzó, elsőrangú helyszínként mutatta be a Merz-kormány: való igaz, Németország az egyetlen G7-ország, amely AAA-minősítéssel rendelkezik mindhárom meghatározó hitelminősítőnél. Ezen felül egy stabil, demokratikus jogállamról van szó, az európai országok közül a legtöbb szabadalommal rendelkeznek, kiválóak az egyetemeik, magasan képzett szakembereik vannak, hozzáférést biztosíthatnak az EU belső piacához, és a központi földrajzi elhelyezkedés is előnyös.
A Deutsche Bank nemzetközi vezetők körében végzett felmérése szerint Németország Európában „befektetési mágnesnek” számít. A kormányfő még a honfitársairól kialakult sztereotípiákat is bevetette érvként: „a németeket szorgalmasnak tartják, korán fekszenek, és még napkelte előtt kelnek” – fejtette ki az üdvözlő beszédében. A reggeli csúcsforgalom 6 és 7 óra között a legerősebb. „Nyaraláskor mi érkezünk elsőként a strandra, és már a reggeli előtt kiterítjük a törölközőinket. És ha szállítási határidőket egyeztetünk, azokat be is tartjuk.” A németek szerinte „megbízhatóak, kiszámíthatóak, precízek és nem szoktak meglepetéseket okozni. Röviden: pontosan azok vagyunk, akiket a befektetők leginkább értékelnek.”
Továbbá felvázolta, hogy a bürokrácia csökkentésével és a gyorsabb engedélyezési eljárásokkal javítani fogják a beruházási körülményeket. A viták ellenére folytatják a szociális rendszerek létfontosságú reformját és a munkaerőpiac rugalmasabbá tételét, ami kétségkívül az elmúlt évtizedek legambiciózusabb modernizációs programja.
Hatalmas ígéretek
Úgy tűnik, a szervezők meggyőzőek voltak. A jelenlévő cégek irányítói végül összesen 228,6 milliárd euró értékű beruházást helyeztek kilátásba, közölte a konferencia végeztével a Szövetségi Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium. A számításokhoz több mint 70 olyan beruházási projektet vettek figyelembe, amelyek volumene meghaladja a 100 millió eurót.
„Az RWE, a Schwarz-csoport, a Blackstone, a Microsoft, a Sanofi – a lista hosszú és átfogó” – sorolta Merz a nyilatkozatában. Ebből 95,5 milliárd euró külföldi vállalatoktól, például a Google-tól és a Teslától származik. Részletek ugyanakkor alig váltak ismertté. Annyit tudni, hogy például az Amazon jövőre 16 milliárd eurót kíván befektetni, például adatközpontokba, a műholdprogramjába és videós tartalomgyártásba, de egy berlini robotikai laboratórium megnyitását is kilátásba helyezte.
Jensen Huang, az amerikai chipgyártó óriás Nvidia vezérigazgatója 20 milliárd amerikai dollárt ígért, amit főként négy startupba – a robotikával foglalkozó Agile Robotsba, a kórházi szoftvereket fejlesztő Avelios Medicalba, az AI-alapú hanggenerálással foglalkozó Mireloba és a műholdgyártó Reflex Aerospace-be – kíván invesztálni. Szerinte a Szövetségi Köztársaság jó kiindulási helyzetben van: a német nagyipar és a kis- és középvállalkozások folyamat- és ipari adatai egy kincsesbánya.
A Brookfield globális befektetői társaság az elkövetkező öt évben több tízmilliárd eurót fordítana elsősorban az energetikai, a digitális infrastruktúra és az ipari szektorokra. Az nem derült ki, hogy pontosan milyen összefüggésben állnak ezek az ígéretek, és hogy ezek közül melyeket tettek esetleg a befektetési csúcstalálkozótól függetlenül.
A mesterséges intelligencia mellett a szövetségi kormány az energetikai szektorban is ígéretes lehetőségeket lát a beruházók számára, főként a villamosenergia-hálózatok bővítésénél. Emellett a védelmi ipar, a félvezetők és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése területén számít magánbefektetőkre. A siker láttán bejelentették, hogy a csúcsot a jövőben meg fogják ismételni.
