Súlyos baleset bénította meg az óriási olajmezőt, ahol korábban több ezer magyar dolgozott

(A szerző energetikai szakértő.)

A hónap közepén baleset sodorta válságba Kazahsztán olajtermelését: január 18-án egy erőművi transzformátortűz nyomán összeomlott a hatalmas tengizi mező áramellátása, a Chevron vezette üzemeltető konzorcium kénytelen volt határozatlan időre leállítani az itteni és a szomszédos Koroljov mező termelését.

Előzmények: alig fél éve az energetikai sajtó még a tengizi mező új, 47 milliárd dolláros kapacitásbővítését ünnepelte, amely napi közel egymillió hordóra tornázta fel a kitermelést, befolyásolva még a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és szövetségesei (OPEC+) kvótadöntéseit is.

• A problémák azonban nem új keletűek, korábban is voltak már balesetek az említett mezőkön, ukrán drónok pedig az innen származó olaj fekete-tengeri export-infrastruktúráját támadták.

Miért fontos ez? A baleset nem csupán egy méretes lokális üzemzavar, hanem globális láncreakciót indított el:

• A tűz utáni héten Kazahsztán olajkitermelése 35 százalékkal zuhant, ami jól mutatja a „Tengiz-függőség” mértékét: normális esetben ez a mező adja az ország olajkitermelésének felét.
• Megbénult export: a Fekete-tengerhez vezető, stratégiai fontosságú CPC-vezeték (Caspian Pipeline Consortium) szállítmányait törölni kellett, mivel a vezetékbe táplált olaj jelentős része a leállt tengizi mezőről származott.
• Világpiaci hiány: a baleset miatt napi 360-860 ezer hordó olaj hiányzik a világpiacról. Bár a többi kazah mező (Kasagan, Karacsaganak) megpróbálja felpörgetni a termelést a kiesés kompenzálására, a hiányt nem tudják teljesen pótolni.

Mi várható? Az utóbbi napokban már a tengizi kitermelés lassú újraindításáról jelentek meg hírek. A Reuters keddi cikke szerint egyelőre nagyjából a szokásos mennyiség negyedét sikerül újra felszínre hozni, és még február utolsó hetének végén is csak 46 százalék lesz ez az arány. A további felfutás pedig egyelőre bizonytalan.

Tágabb kontextus: ez az eset tökéletes és fájdalmas példája a hagyományos, központosított megainfrastruktúrák sebezhetőségének. Hiába van meg a nyersanyag, a túlzott kapacitáskoncentráció (legyen az olaj- vagy gázvezeték, óriási olajmező vagy egy nagy finomító) kritikus ellátásbiztonsági kockázat.

• Ez a kiesés most különösen érzékenyen érintheti az orosz olajról éppen a kazah import felé diverzifikálni próbáló közép-európai (köztük a magyar) piacokat is.

Alulnézet: magyar szemmel nézve Tengiz sorsa azért is érdekes, mert az 1980-as években mintegy négyezer magyar szakember és munkás vett részt a hatalmas olajmező fejlesztésében. A magyar kontingens nélkülözhetetlen szerepet játszott a mező kezdeti infrastruktúrájának kiépítésében.

• Sokak számára ennek nagy ára volt: a „Tengiz-szindróma” elnevezés arra utal, hogy többen súlyos egészségügyi problémákkal tértek haza.