Bedőlt a harmincéves magyar cég, amely 2019-ben még „a jövőt építette”

Közel 1,4 milliárd forintért értékesítené a cég felszámolója a harmincéves múltra visszatekintő Bauviv Kft. debreceni ingatlanjait és azok berendezését.

• A csomagnak része az a „Korszerű Fejlesztések Háza és Innovációs Labor” néven futó épület, amelynek 2019-es átadóján Papp László polgármester „jövőt építő cégnek” nevezte az azóta felszámolás alá került vállalatot.

Előzmények: az 1996-ban alapított Bauviv Kelet-Magyarország egyik meghatározó elektromos szerelőipari vállalata volt. A cég közreműködött a Debrecen Pláza felépítésében, de dolgozott a Malomparkon, a Főnix Csarnokon és a helyi repülőtér kivitelezésén is.

• Mára megszűnt honlapjukon azt írták, hogy ipari létesítmények, gyárak, repterek, kórházak, bevásárló központok teljes villamos berendezéseinek létesítését vállalják … akár „kulcsra kész változatban is”.
• A vállalat 2019-ben azzal került be a hírekbe, hogy egy ultramodern innovációs labort húzott fel debreceni telephelyén. Akkor arról volt szó, hogy az épületben szoftver- és irányítástechnikai tevékenységet végeznek, illetve főiskolai és egyetemi gyakorlati hely fog működni benne.
• Az átadón a társaságot a polgármester is méltatta. Papp László arról beszélt, hogy „azok a cégek tudnak fejlődni, amelyek saját erőforrásba fektetnek”, az új épületről pedig azt mondta: az „azt sugározza, hogy egy jövőt építő cégről van szó”.

Igen, de: a jövőépítés mindössze hat évig tartott, a Bauviv Kft. ugyanis 2025-re megroppant, és szinte napra pontosan egy éve felszámolási eljárás indult a vállalat ellen.

• Ekkorra a tőkeerős névadó anyacég is kihátrált mögüle. Bár a Bauviv többségi tulajdonosa 2012 óta egy magánszemély, a vállalatban sokáig érdemi részesedése volt a VIV Zrt.-nek is. Olyannyira, hogy utóbbi 2024-ig még konszolidációs körébe is bevonta a társaságot.
• Az évente több milliárdos árbevételt hozó és rendre nyereséges VIV Zrt. azonban a felszámolás megindítása előtt fél évvel 12 millió forintért eladta 24 százalékos részesedését a többségi tulajdonosnak, aki így egyedüli tag maradt a cégben.

Számokban: a Bauviv legutóbbi beszámolója szerint 2025-ben nehezen értelmezhető évet produkált. A cég árbevétele negatív volt, ami olyan, mintha a vállalat fizetett volna, hogy igénybe vegyék szolgáltatásait.

• Az egészen furcsa jelenségnek valószínűleg számvitel-technikai magyarázata lehet. A cég vagy korábbi számlázási hibákat javított, vagy utólagos engedményeket tett, esetleg számlákat sztornózott.

• A negatív árbevétel mellett talán kevéssé meglepő, hogy a vállalat durván veszteséges lett. A 2025-ös hiány meghaladta a 2,2 milliárd forintot.
• Bár a cég nem részletezte, hogy miből jött össze a hatalmas veszteség, a beszámolója alapján úgy tűnik, hogy nem sikerült behajtania kintlévőségeit, és ezeket kellett veszteségként elszámolni. Erre utal az is, hogy a társaság évek óta milliárdos értékben mutatott ki lejárt követelést a könyveiben.

Alulnézet: a felszámoló most a vállalat több vagyonelemét is meghirdette. Külön árverésen értékesítenének például 35 milliós kikiáltási áron egy irodahelyiséget és egy hozzá tartozó teremgarázs beállót.

• Az igazán nagy tétel azonban a vállalat telephelye, amit 1,39 milliárd forintért hirdettek meg. Ez magában foglalja a 2100 négyzetméteres ipartelepet, a rajta lévő, 2012-ben épített négyszintes épülettel, illetve a már emlegetett, 2019-ben felhúzott „Fejlesztések Házát” is.
• Utóbbi épületet egyébként 290,6 millió forintra értékelték fel (pdf), miközben a 2019-es beszámolók szerint 480 millió forintból épült.

Tágabb kontextus: a mostani árverés kiírásában ugyan nem említik, de az épületben üzemel elvileg a Bauviv saját fejlesztésű elektromos kazánja, amiről akkor azt írták, hogy a cég reményei szerint „rövid időn belül önálló magyar termék lehet belőle”.

• A vállalat jelentős uniós támogatást kapott a prototípus fejlesztésére: az elérhető dokumentumok szerint 2018-ban 225,4 millió forintot ítéltek meg a társaságnak (pdf).
• A kazán leírása alapján „egyszerre, egy készüléken belül képes fűteni, hűteni és használati vizet előállítani környezetbarát és energiatakarékos módon”.