Egy négyéves, 45 milliárdos tankönyvszerződést is megörökölt az új kormány

Hatalmas értékű keretszerződést kötött az országos tankönyvellátásért felelős Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) a saját többségi tulajdonában álló Alföldi Nyomda Zrt.-vel.

• Az április végén aláírt megállapodás értelmében a következő négy évben az Alföldi nyomtathatja, illetve szállíthatja a tankönyveket a Kellónak, hacsak előbb ki nem merül a 45 milliárd forintos keretösszeg.

Előzmények: az Alföldi Nyomda már azt megelőzően is benne volt a tankönyvbizniszben, hogy az állami hátterű könyvellátó tulajdonrészt szerzett volna a cégben.

• Sőt, ahogy hat éve bemutattuk, az eladásról épp egy időben tárgyaltak az akkori keretszerződés előkészítésével. Bár ezt megelőzően az Alföldi Nyomda állami felvásárlásáról állítólag már két éve egyeztettek, a tranzakciót mégis néhány nappal azt követően jelentették be, hogy a debreceni cég aláírta a 20 milliárdos állami megbízásról szóló szerződést.
• Más kérdés, hogy akkor az Alföldi még nem egyedül kapta meg a megrendelést, hanem egy konzorcium vezetőjeként.
• A 2020-as évek elején ágazati berkekben elég általános vélekedés volt, hogy az üzlet nagyon fontos a nyomdáknak, hiszen – bármennyire is abszurdan hangzik – ezek voltak a legjobban fizető munkák a piacon.

Alulnézet: a mostani beszerzésre még márciusban írták ki a tendert, amelyre kizárólag az Alföldi Nyomda adott be ajánlatot. A cég ugyanakkor négy alvállalkozót is megjelölt: három másik nyomdát és egy szállítmányozó vállalkozást.

• Utóbbira azért volt szükség, mert a végül április 23-án aláírt szerződés szerint a legyártott könyvek helyszínre szállítása is a nyertes (illetve egyedüli) ajánlattevő feladata.

Számokban: a megállapodást 48 hónapra írták alá, a meghatározott keretösszeg pedig 45 milliárd forint. Ez nemcsak a korábbi hasonló tenderekhez képest sok (2020-ban ennek alig fele, 20,8 milliárd volt (pdf) a keretösszeg), de az Alföldi Nyomda éves árbevételéhez viszonyítva is.

• Legutóbbi lezárt évében, 2024-ben a társaság 13,8 milliárd forintos árbevételt ért el, amelyből 7,9 milliárd származott a Kellótól.
• A közbeszerzési kiírás szerint a 45 milliárdos keretösszegből az Alföldi Nyomdának várhatóan évi 1000-1500 különböző tan-, illetve egyéb könyvet kell nyomtatnia, illetve leszállítania évente 13,5, azaz a négy év alatt összesen 54 millió példányban.

Tágabb kontextus: a kiírásból néhány érdekes adat is kiderül a hazai tankönyvekről. Bár a kiírás szerint ezek mellett más könyveket és egyéb nyomdai termékeket is rendelhet a keretösszeg erejéig a Kello, de a mennyiség nagy részét így is a tankönyvek adják.

• Ebből a szempontból érdekes információ, hogy a megrendelt könyvek háromnegyede rövidebb, mint 10 nyomdai ív, azaz 160 oldal, míg 17 százalékuk 160-240 oldalas, és csak kiadványok 8 százalékának a hossza haladja meg a 240 oldalt.

Mi várható? Érdekes kérdés, hogy mennyiben alakul át a következő években a most nyertes céggel szembeni elvárás. A kiírásnál ugyanis a korábbi évek gyártási adataiból indultak ki, ezek pedig logikusan az eddigi, a szabad tankönyvválasztást ellehetetlenítő szabályokhoz igazodtak.

• Az új kormány egyik fontos ígérete ugyanakkor a szabad tankönyvválasztás újbóli bevezetése. Amennyiben ez megtörténik, a címek száma logikusan nőni fog a korábbi évekhez képest, miközben az átlagos példányszámok csökkennek. Márpedig ezek a tényezők elég erősen befolyásolják egy nyomda jövedelmezőségét.