Minden jel szerint a jogszabályoknak megfelelően zajlott az a Magyar Hang által bemutatott tranzakció, amelynek keretében milliárdokat utalt át Mészáros Lőrinc egyik magántőkealapjának a Mészáros-csoport egyik cége. Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy az ilyen kifizetésekben nem az elbukott választások utáni NER-vagyonmentés első lépéseit látjuk. Sőt, előzetesen is arra lehetett számítani, hogy az első körben az érintettek megpróbálják majd eltávolítani az elmúlt években felhalmozott mérhetetlen nyereséget azoktól a készpénzben úszó vállalatoktól, amelyeknél adott esetben talán a legkönnyebben le lehetne foglalni ezt a vagyont. A G7-nek válaszoló nagy NER-es cégeknél és vállalatcsoportoknál azonban a jelek szerint egyelőre nem feltétlenül pörgött fel ez a folyamat.
Az is logikus várakozás volt, hogy ennek az eltávolításnak az utolsó lépése a pénz külföldre mentése lehet. Ilyen esetekre már a választások előtt is utaltak jelek, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke pedig a hétvégén arról beszélt, hogy tudomása szerint gőzerővel zajlik ez a folyamat.
Az utolsó fillérig
Nagyon úgy tűnik, hogy tényleg kisöpörték a padlást is a Mészáros-csoporthoz tartozó Envirotis Holding Zrt.-nél. A környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási cégcsoport központi vállalatáról másfél hete írta meg a Magyar Hang, hogy a megelőző napokban 4,4 milliárd forintot utalt át Mészáros Lőrinc Status Next Környezetvédelmi Magántőkealapjába. A lap szerint ez gyakorlatilag a cégcsoport szinte teljes likvid vagyona volt. Egy informátoruk szerint alig két-három havi bér kifizetésére elegendő pénz maradhatott az Envirotis számláin. A Magyar Hang emellett arról is írt, hogy a csoport vagyonelemeinek értékesítése is megindult, és a holding tatai, illetve oroszlányi cégeitől 200-300 millió forint értékben szállítottak el gépeket.
A Mészáros-csoport közleményben reagált a hírekre. Azt írták, hogy „az Envirotis Holding Zrt.-nél éves osztalékkifizetés történt, amely minden tekintetben megfelel a hatályos jogszabályi előírásoknak és a vonatkozó vállalatirányítási szabályoknak”. Kiemelték, hogy a cég tőkehelyzete és likviditása az osztalék kifizetése után is stabil maradt, és kitértek arra is, hogy a géppark mozgatása nem rendkívüli intézkedés, hanem a vállalat működéséhez kapcsolódó, természetes logisztikai és kapacitásoptimalizálási folyamat része volt.
A vállalat azzal is ráerősített a közlemény állításaira, hogy a bevett gyakorlattal ellentétben május vége helyett már múlt szerdán közzétette éves beszámolóját, így igazolva az osztalék kifizetését. Az éves jelentésből, illetve a csatolt dokumentumokból pedig az látszik, hogy
jó eséllyel tényleg szinte minden pénzt elutalhattak a bankszámláikról.
A még jóval a választások előtt, március 30-án tartott éves rendes közgyűlésen ugyanis úgy döntött a tulajdonos, hogy nemcsak a 2025-ös 2,6 milliárd forintos nyereséget fizeti ki, de a korábban felhalmozott profitból is hozzácsap még bő 2,2 milliárdot. Így összesen 4,84 milliárdnyi osztalékot szavazott meg magának.
Elvileg akár ennél nagyobb kifizetésről is dönthetett volna, hiszen a korábbi évek profitjából*
A beszámoló szerint ugyanis 2025. december 31-én a vállalat bankszámláin még csak 2,1 milliárd forint volt, a vagyon többi részét nehezebben mozdítható eszközökben (főleg értékpapírokban) tartották. Valószínűleg ez utóbbiak egy részét konvertálták pénzeszközzé, hogy ki tudják fizetni az osztalékot. Ez pedig egybecseng a Magyar Hangnak azzal az információjával, hogy a tranzakcióval lényegében kiürítették a vállalat számláit.
Ezermilliárd a NER-es cégek bankszámláin
Sok olyan NER-es cég van azonban, ahol nincsenek ilyen problémák, vagyis, ha úgy alakul, akkor a számláikon rendelkezésre álló pénz alapján bármikor tízmilliárdokat tudnak kifizetni tulajdonosaiknak. A ceginformacio.hu adatbázisából végzett gyűjtésünk szerint 2024 végén a száz legnagyobb pénzeszközállománnyal rendelkező hazai vállalat közül*
A 29 kormányközeli vállalat pénztárában és bankszámláin 2024 végén együttesen több mint ezer milliárd forint azonnal mozdítható vagyon pihent.
Persze a cégek között akadnak olyanok, amelyekből például a tőzsdei háttér vagy a tevékenység jellege miatt egész biztosan nem lehet egyik pillanatról a másikra minden pénzt kivonni, de sok olyan is van, ahol a vagyon nagy részét tényleg szinte azonnal meg lehet mozdítani.
Ez alapján csak ebből a 29 vállalatból százmilliárdokat lehetne kifizetni nagyobb probléma nélkül, ha a tulajdonosaik így döntenek. Ez pedig szó szerint csak a jéghegy csúcsa, hiszen a kormányközeli milliárdosok jelentős része mostanra több tucat, esetenként több száz vállalatból álló céghálót épített ki, amelyek különböző pontjain még hatalmas összegek rejtőznek.
Hogy csak egy példát említsünk: a Tiborcz István tulajdonában álló BDPST Zrt. nincs benne ebben a szűk körben, mert bankszámláján a legutóbbi beszámolója szerint csak néhány százmillió forint volt. A cég azonban az elmúlt években rendre tízmilliárdos nagyságrendben kapott osztalékot és kamatot az érdekeltségébe tartozó cégektől*
Fontos jel, hogy mikor jön a közgyűlésdömping
Az ilyen kifizetések önmagukban – ahogy ezt az Envirotis Holding Zrt.-nél is láthattuk – alapvetően teljesen jogszerűek. A cég egyszerűen osztalékot fizet a tulajdonosának az adott év és a korábbi évek felhalmozott profitjából.
Az teljesen más kérdés, hogy az adott vagyon, a korábbi évek nyeresége milyen tevékenységből származott, és ezeknél felmerült-e a korrupció gyanúja.
Előzetesen épp azért várták sokan azt, hogy az osztalékfizetések felpörögnek, mert az új kormány egyik fő ígérete a korrupciógyanús ügyek kivizsgálása, és a korrupcióval szerzett vagyonok visszagyűjtése volt. Ez utóbbit pedig sokkal nehezebb úgy megtenni, ha a pénzt – lehetőség szerint több lépésben fizikailag is – eltávolítják azoktól a vállalatoktól, amelyeket később esetleg vizsgálni kezdenek.
Múlt héten megkerestünk több olyan vállalkozói kört, amelyeknek vagy többször előkerült a neve a kampányban a vagyonvisszaszerzés emlegetése során, vagy jelentős állami bevételre és ebből a saját ágazatuk átlagát messze meghaladó nyereségre tettek szert az elmúlt években. Arra voltunk kíváncsiak, hogy megtartották-e már éves közgyűlésüket, és ezeken döntöttek-e osztalékfizetésről.
Ennek azért lehet fontos információtartalma, mert a cégeknek jogszabály szerint május 31-ig kell leadniuk a beszámolóikat, és eddig az időpontig kell megtartaniuk a nyereség felhasználásáról döntő közgyűlésüket is. A NER-es vállalatok pedig jellemzően nem szokták ezt elkapkodni, jellemzően az utolsó hétig kivárnak.
Többször írtunk már róla, hogy ez milyen érdekességekhez vezethet például egy olyan hatalmas cégbirodalomban, mint amilyen a Mészáros-csoport. A felcsúti milliárdos egyik lánya például 2019-ben a cégbíróságra leadott iratok alapján félóránként kezdődő közgyűléseken vett részt, volt, hogy egymástól 50 kilométerre, maga Mészáros Lőrinc pedig 2024-ben néhány órán belül közel 60 milliárd forint sorsáról döntött.
Ha ilyen előzmények után az idén tömegével döntenek a megszokottnál egy hónappal korábban a cégek az osztalék kifizetéséről, akkor azt nehéz nem a megváltozott körülményekkel magyarázni.
A válaszok alapján azonban egyelőre nem egyértelmű, hogy ez történne. Más kérdés, hogy bár meglepően sokan jeleztek vissza a kérdésünkre, érdemi választ kevés helyről kaptunk.
A választások előtt alkalmazottjait a Fidesz támogatására buzdító Balázs Attila cégcsoportjától – amelynek legismertebb tagja a Bayer Construct – azt írták, hogy közgyűlés ugyan már volt több cégben is, de ezek közül egyik sem fizet osztalékot. A legfontosabb vállalatoknál pedig egyelőre közgyűlést sem tartottak, ráadásul ezek esetében is jelezte a csoport, hogy az előző évek példájából kiindulva most sem terveznek kifizetést. Felhívták arra is a figyelmet, hogy az elmúlt 10 évben az összes megtermelt eredményből 2,7 százalékot fizettek csak ki, azaz a profitot szinte teljes egészében a vállalatokban hagyták.
Múlt szerdáig a csoport tájékoztatása szerint nem tartottak közgyűlést a Duna Aszfalt Zrt.-nél és annak leányvállalatainál sem. Illetve úgy tudjuk, hogy az Orbán Viktor kötélbarátja, Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt.-nél sem volt még ilyen, információink szerint most hétfőn tartják meg az eseményt.
Bár válaszolt a megkeresésünkre a Mészáros-csoport és a Tiborcz István tulajdonában álló BDPST Group is, mindkét helyről csak annyit írtak, hogy
„a társaságok a törvényi előírások szerint, a jogszabályokban meghatározott határidőknek megfelelően tesznek eleget beszámolókészítési és benyújtási kötelezettségüknek”.
Illetve hozzátették azt is, hogy a beszámolóikból minden fontos információ kiderül majd. Erre azonban még várni kell, ugyanis, még ha a cégek előre is hozzák a közgyűléseket, és rohamtempóban döntenek az osztalék kifizetéséről, akkor is ráérnek az erről szóló dokumentumokat május utolsó napján közzétenni.
Mindenesetre azt láttuk, hogy a Mészáros-csoportnál már volt olyan cég, ahol döntöttek a kifizetésről, sőt már a választások előtt is kisöpörtek egy vállalatot, ahol ráadásul az sem teljesen egyértelmű, hogyan utalhatott milliárdokat a társaság Mészáros Lőrinc magánszámlájára.
A fentieken túl kerestük
- a Balásy Gyulához köthető Lounge-csoportot, amely a kék plakátos kampányokról vált híressé;
- a leköszönő miniszterelnök édesapjának, Orbán Győzőnek a bányacégét;
- és azt az állami megrendelésekkel szintén szépen ellátott WHB-csoportot is, amely korábban megvásárolta Tiborcz Istvántól a közbeszerzéseken kitömött, közvilágítási projektekkel foglalkozó Elios Innovatív Zrt. felét.
Ezek a vállalatcsoportok azonban cikkünk megjelenéséig nem reagáltak a megkeresésünkre.
Tízmilliárdok külföldre?
Összességében tehát az látszik, hogy jó eséllyel május végén tudjuk csak meg, hogy a NER-es vállalatcsoportokból ténylegesen mennyi pénzt lapátoltak ki tulajdonosaik a választást követő hetekben. Ha voltak vagy lesznek kifizetések, akkor az addig hátralévő időben ezeket már kellően el lehet távolítani az érintett cégektől. Adott esetben akár külföldre is lehet vinni.
Ilyen folyamatokról beszélt egy szombat esti Facebook-posztjában Magyar Péter leendő kormányfő. A Tisza Párt elnöke úgy fogalmazott:
„az orbáni oligarchák tízmilliárdos értékben utalják ki a pénzt az Egyesült Arab Emirátusokba, Uruguayba, az Egyesült Államokba és más távoli országokba. Pontos tudomásom van róla, hogy a NAV több Rogán Antal köréhez tartozó nagy értékű utalást felfüggesztett a bankok jelzéseire, pénzmosásra hivatkozva”.
Fontos hangsúlyozni, hogy ha valóban vannak is ilyen utalások, azok teljesen függetlenek is lehetnek a mostani vállalati osztalékfizetésektől. A NER-es milliárdosok ugyanis már a korábbi években is hatalmas összegeket vettek ki ezekből a cégekből. Csak Mészáros Lőrinc – kizárólag európai uniós és hazai finanszírozású vasútépítési projekteken dolgozó – V-Híd Zrt.-je több mint 130 milliárd forint osztalékot fizetett ki az elmúlt öt évben.
Azaz a vagyon egy jelentős részét már korábban kivették az állami pénzből gazdagodó vállalatokból. Ezek egy jelentős része magántőkealapokban pihen, ahonnan valószínűleg viszonylag gyorsan fel lehet szabadítani. Ha történnek külföldi utalások, akkor első körben ezek a pénzek kerülhetnek ki az országból. Igaz, ez nem jelenti azt, hogy ne követhetnék a most vagy legalábbis a választások előtt még vállalati számlákon ülő milliárdok is.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy tudomása szerint az adóhatóság több, Rogán Antal köréhez tartozó nagy értékű utalást felfüggesztett a bankok jelzéseire, pénzmosásra hivatkozva. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a G7 kérdésére elmondta, hogy a NAV most még szinte biztosan nem büntetőjogi értelemben vett pénzmosás miatt lépett. Ha ugyanis büntetőeljárásról lenne szó, akkor nemcsak az utalásokat függesztik fel, hanem valószínűleg le is foglalják a pénzt, vagy zárolják az érintett számlákat.
Itt egyelőre inkább a pénzügyigazgatási szabályok megsértése merülhetett fel, azaz a NAV azért léphetett, mert valami tisztázatlan a hatóság számára a pénz eredetével vagy a pénzzel rendelkező személy minőségével kapcsolatban.
Magyarul kissé leegyszerűsítve nem tudják, hogy honnan származik a pénz, és hogy került ahhoz, aki el akarja utalni.
Ligeti Miklós ugyanakkor hozzátette: feltételezhetően olyan pénzek mennek most ki, amelyek gazdái félnek attól, hogy a jövőben elbukhatják ezt a vagyont, ha kiderülnek például a túlárazott közbeszerzések és az állami támogatásnak minősülő magántőkealapokba történő álbefeketetések. Ha ilyen okok miatt ezekről a pénzekről megállapítják a jövőben, hogy szabálytalan eredetűek, akkor elrendelhetik a visszavételüket. Utóbbit azonban sokkal nehezebb megvalósítani, ha a pénz már nincs Magyarországon, és még nehezebb, ha már az elkövető is elhagyta az országot.
